Főkép Miközben örvendezem a szabályos időközönként érkező magyar kiadású Sharpe regényeknek, kicsit bánatos is vagyok, hiszen már csak két kötet, és végére érünk ennek a remek, a napóleoni háborúk idején játszódó történelmi sorozatnak, s egyelőre nyoma sincs annak, hogy ehhez fogható szereplőt varázsolna elő a kalapjából Bernard Cornwell.
 
Na mindegy, örüljünk annak, ami van, hiszen Sharpe ismét csatába vonul. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy nem a megszokott ezredével megy, hanem a holland hadsereg kötelékében, amolyan vezérkari megfigyelőként. Ennek a váratlan lépésnek az az előzménye, hogy Napóleont megverték a szövetséges csapatok és megkötötték a békét. Ezt követően akit lehetett leszereltek, így került Sharpe is nyugállományba, hogy hátralévő éveiben legutolsó szerelmével (Lucille) gazdálkodjon annak normandiai birtokán. Azonban a korzikai visszatért, és hirtelen újra szükség lett tapasztalt tisztekre, akik korábban már sikerrel harcoltak ellene – ilyen előzmények után, és némi politikai manőverezés eredményként került hősünk holland lobogó alá.
 
A könyv gyakorlatilag négy nap története (1815. június 15-18.), s köszönhetően annak, hogy Sharpe nem kapott saját ezredet, nagyjából minden fontosabb történésnél ott vagyunk, vagy legalább messziről nézhetjük, miként is küzdenek meg egymással a szembenálló seregek. Mivel az összecsapás végkimenetele mindenki számára ismert, nem a győztes kiléte okozza az izgalmakat, hanem az a puskapor- és verítékszagú leírás, ahogyan Cornwell naplószerűen elmeséli a csatát.

Bevallom, a waterlooi csata kicsit csalódás volt, mivel gyakorlatilag a franciák ugyanúgy támadtak, mint négy évvel korábban, és az angolok ugyanúgy lőtték halomra őket, mint azelőtt – szóval ebből a csatából az derült ki, hogy Napóleon képtelen volt megfelelő válaszlépést kitalálni Wellington sikeres harcmodorára.
 
A korábbi kötetekből megszokott szerelmi szál ezúttal elmarad, sőt, úgy tűnik, Sharpe ismét apa lesz, de ellentétben a korábbiakkal, ezúttal nem mond le gyermekéről. Boldogságát beárnyékolja angol felesége (Jane) hűtlensége, aki hősünk vagyonával Londonba távozott, és azon kívül, hogy gyors léptekkel költekezik, egy szeretőt is begyűjtött, és ettől kezdve esze ágában sincs közösködni férjével. De ez a szál korántsem olyan hangsúlyos, mint amennyire régebben megszokhattuk, és mivel megfigyelőként Sharpe többnyire kimarad az összecsapásokból, nem csoda, ha az olvasó enyhe hiányérzettel csukja be a könyvet.
  
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Sharpe (a cselekmény időrendje szerint):
1997 Sharpe tigrise (2005)
1998 Sharpe diadala (2006)
1999 Sharpe erődje (2007)
2000 Sharpe Trafalgarja (2007)
2001 Sharpe zsákmánya (2007)
1988 Sharpe lövészei (2000)
2003 Sharpe pusztítása (2008)
1981 Sharpe trófeája (2000)
1981 Sharpe kincse (2000)
2004 Sharpe menekülése (2008)
2006 Sharpe haragja (2008)
1995 Sharpe csatája (2006)
1982 Sharpe százada (2009)
1983 Sharpe kardja (2009)
1984 Sharpe ellensége (2009)
1985 Sharpe becsülete (2010)
1986 Sharpe ezrede (2010)
1987 Sharpe ostroma (2010)
1989 Sharpe bosszúja (2011)
1990 Sharpe Waterlooja (2011)
1992 Sharpe`s Devil
2007 Sharpe`s Story (esszék és egyebek)

Zárójelben a magyar kiadás dátuma szerepel.

A Grál küldetés
Az ördöglovas
Vándor
Az eretnek

Angolszász históriák
2004 Az utolsó királyság (2007)
2005 A fakó lovas (2008)
2006 Észak urai (2008)
2007 Csatadal (2009)
2009 Felperzselt vidék (2011)
2011 Death of Kings

Excalibur:
A tél királya
Isten ellensége
Excalibur
 
Szorul a hurok
Stonehenge
Vad vizek hajósa
Azincourt