FőképRichard Sharpe kapitány ritka érzékkel akasztja össze nemlétező bajszát a helyi nehézfiúkkal. Ez volt a helyzet Indiában, Koppenhágában, Spanyolföldön és most Portugáliában.

Valahogy mindig akkor sétál félreeső zugok felé, amikor ott valami sötét üzlet bonyolódik, s erkölcsi tartása miatt nem mehet tovább szó nélkül.
Ebből aztán rendre az egészségére káros helyzetek kerekednek, bizony mondom, jó pár sérüléssel és kék folttal szegényebb lenne, ha kíváncsisága valamivel csekélyebb mérvű lenne.

Ehhez már csak az a nőkkel kapcsolatos balszerencséje fogható, s most nem tragikus végű kapcsolatára gondolok (Lady Grace Hale), hanem azokra a futó kalandokra, amikor hadakozás közben összejön egy csinos - többnyire szorult helyzetben lévő - leányzóval, aki aztán a vész múltán elgondolkodik és lecseréli hősünket egy tehetősebb tisztre.

Mindezek után nem csodálom, ha Sharpe a harctéren érzi jól magát.

De ezúttal duplán nincs szerencséje. Egyrészt az előző rész (Sharpe kincse) végén beígért négyhetes szabadságát lecsökkentették egy hétre, másrészt ezredparancsnoka (egyik rokonának felbukkanása miatt) elveszi századát, és Sharpe nem tehet mást, mint fogcsikorgatva nézi, mit művel ez a jöttment, akit az első pillanattól kezdve utál.

Ha mindez nem lenne elegendő, a franciák ismét támadásba lendülnek, hogy egyszer s mindenkorra kiűzzék az angolokat a kontinensről.

A spanyol határ és az előző részben megépített Torres-vedrasi vonal között zajlik a címben említett kergetőzés, aminek szokás szerint jóval nagyobb a tétje, mintha csak hőseink testi épségéért aggódnánk.

Bernard Cornwell (született 1944. február 23.) most szűken méri a nagyobb összecsapásokat (csupán egyetlen nagyléptékű csata szerepel a kötetben), de unatkozni nem lehet, mivel a menekülés kellőképpen izgalmas.

A szórakozásról pedig az olyan beszélgetések gondoskodnak, mint például amikor a naiv civilek és a veterán Harper őrmester egyeztetik elképzeléseiket az coimbrai egyetem sorsáról. Mármint hogy mi fog történni, ha megérkeznek a franciák.

Mindazonáltal úgy érzem, eljutottunk addig a pontig, amikor Sharpe kinőtte a kapitányi rangot. Ha Cornwell nem akar megrekedni ezen a szinten, ami óhatatlanul a színvonal csökkenését eredményezné, muszáj lesz nagyobb rangot és ezáltal több mozgásteret, újfajta kalandokat biztosítani hősének.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Sharpe (a cselekmény időrendje szerint):
1997 Sharpe tigrise (2005)
1998 Sharpe diadala (2006)
1999 Sharpe erődje (2007)
2000 Sharpe Trafalgarja (2007)
2001 Sharpe zsákmánya (2007)
1988 Sharpe lövészei (2000)
2003 Sharpe pusztítása (2008)
1981 Sharpe trófeája (2000)
1981 Sharpe kincse (2000)
2004 Sharpe menekülése (2008)
2006 Sharpe haragja (2008)
1995 Sharpe csatája (2006)
1982 Sharpe százada (2009)
1983 Sharpe kardja (2009) 1984 Sharpe ellensége (2009)
1985 Sharpe becsülete (2010)
1986 Sharpe ezrede (2010)
1987 Sharpe ostroma (2010)
1989 Sharpe bosszúja (2011)
1990 Sharpe`s Waterloo
1992 Sharpe`s Devil
2007 Sharpe`s Story (esszék és egyebek)

Zárójelben a magyar kiadás dátuma szerepel.

A Grál küldetés
Az ördöglovas
Vándor
Az eretnek

Angolszász históriák
2004 Az utolsó királyság (2007)
2005 A fakó lovas (2008)
2006 Észak urai (2008) 2007 Csatadal (2009)
2009 Felperzselt vidék (2011)
2011 Death of Kings

Excalibur:
A tél királya
Isten ellensége
Excalibur
 
Szorul a hurok
Stonehenge
Vad vizek hajósa
Azincourt

Kapcsolódó írás:Sharpe: Indiai küldetés (DVD)