FőképRég olvastam annyira tömör, mégis izgalmas és tartalmas krimit, mint Ross Macdonald (1915. december 13. – 1983. július 11.) könyve, ami egyébiránt a Lew Archer sorozat negyedik része (angolul). Sorozatról van szó, amelyben azonban nincs oly mérvű folyamatosság, mint mondjuk a 87-es körzet esetében, így bárhol bekapcsolódhatunk az eseményekbe, nem maradunk le semmiről.
 
A szerző jelentőségéről már szóltunk az Áldozat kerestetik című regénye kapcsán, akit érdekel, ott minden fontosat megtalál.
 
Lew Archer éppen munka nélkül üldögél az irodájában, amikor megjelenik egy nő és némi apró ellenében egy eltűnt szolgálólány felkutatására kéri fel. Ezzel még nem lenne semmi baj, csak éppen a megbízó nyilvánvalóan hazudik, továbbá nem hajlandó semmit elárulni magáról. Nem túl biztató kezdés, ráadásul a folytatás sem okoz túl sok örömet hősünknek.
 
Ahogy halad előre a nyomozás (és szaporodnak a hullák), úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, a háttérben valami egészen más van, mint egyszerű alkalmazott-munkáltató ellentét. Az amúgy is kiábrándult kaliforniai kisváros pedig a szemünk láttára válik egyre kopárabbá, ahol nincs jövő, és elalvás után csak előítéletek és rémálmok kísértik az embereket.
 
Lew Archer legalábbis ezt látja a világból, amelynek az árnyékos oldalán sertepertél. Ott, ahol alapban nem sok szépség rejtezik. Mégis, keménykötésű megjelenése ellenére magában hordoz valamit, aminek köszönhetően úgy tekint a világra, mintha költő lenne. Pedig nem, de ennek ellenére egy-egy rövid leírása inkább költemény, tömör emberábrázolás, mintsem a világtól megundorodott ember kiábrándultsága. Aki így látja környezetét, az nem lehet cinikus ember.
„Lefelé indult a tornác lépcsőjén, rövid fekete árnya vonakodva követte.”
„Mikor félrehajolva ajtót nyitottam neki, még láttam, hogy a könnyek úgy állnak az arcán, akár a tavaszi esőcseppek.”
 
Bartos Tibor 1975-ös fordítását csak dicsérni lehet, mivel ihletetten nyúl a szöveghez, teljes mértékben visszaadja a regény és a világ hangulatát. Ez főként akkor számít komoly teljesítménynek, ha összehasonlítom az akkori Chandler regényekkel, ahol bizony a fordítók nem álltak a helyzet magaslatán.
 
A Lew Archer-sorozat kötetei:
Mozgó cél (The Moving Target) (1949)
Fulladásos halál (The Drowning Pool) (1950)
Ki így hal meg, ki úgy (The Way Some People Die) (1951)
A csontketrec (The Ivory Grin; vagy: Marked for Murder) (1952)
Áldozat kerestetik (Find a Victim) (1954)
A barbár part (The Barbarous Coast) (1956)
A fúriák (The Doomsters) (1958)
A Galton-ügy (The Galton Case) (1959)
A Wycherly család (The Wycherly Woman) (1961)
The Zebra-Striped Hearse (1962)
A másik férfi (The Chill) (1964)
A dollár túlsó oldalán (The Far Side of the Dollar) (1965)
Black Money (1966)
Mindenki ellenség (The Instant Enemy) (1968)
Búcsúpillantás (The Goodbye Look) (1969)
Eltűntnek nyilvánítva (The Underground Man) (1971)
Csipkerózsika (Sleeping Beauty) (1973)
A kék pöröly (The Blue Hammer) (1976)