FőképKi ne ismerné a „We Will Rock You” végletekig leegyszerűsített ének–dob–taps témáját, vagy a labdarúgó mérkőzések és különféle fesztiválok közkedvelt „himnuszát”, a „We Are the Champions”-t? Mára olyannyira közismertté – sőt, inkább elcsépeltté – váltak e szövegek és dallamok, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a nem elhanyagolható tényről: ezek a nóták egykor a Queen slágerei voltak.
És ha sikerül megszabadulnunk a dalokra tapadókagylóként ráakaszkodott, szinte levakarhatatlan képzettársításoktól, és úgymond szűz füllel hallgatni a Queen News of the World című albumának nyitányát, ismét csodás zenei élménnyel ajándékozhatjuk meg magunkat.

De az 1977-es lemeznek nem csupán ez a két gyöngyszeme érdemel említést. Olyan nagyszerű, klasszikus rockzenei felvételek kerültek még fel az albumra, mint a gyorsabb tempójú, kifejezetten koncertszámként felfogható „Sheer Heart Attack”, a középrésznél és a végén hirtelen begyorsuló és -durvuló „It’s Late”, a lassúbb, balladai versszakokból és magasztos ívű refrénből, és nem túl bonyolult, ugyanakkor lélegzetelállítóan szép gitárszólóból összerakott „Spread Your Wings”, vagy az egykor a koncerteken szintén nagy sikert aratott, elvontabb „Get Down, Make Love”.

Jómagam a Queent sohasem azonosítottam kizárólag Freddie Mercuryval, épp ezért mindig is kedveltem az albumaik változatosságát biztosító olyan nótákat, mint Roger Taylor funkysabb „Fight From the Inside”-ja, vagy Brian May „All Dead, All Dead”-je. Ezekből a nótákból világlik ki igazán, hogy a banda ízét-zamatát a különböző zenei felfogások megismételhetetlenül eredeti elegye adja, és hogy a többi tag énekhangja éppúgy hozzájárul a hangzáshoz, önállóan pedig éppúgy megállná a helyét, mint a frontemberé.

Ám John Deacon sem maradhat ki a szerzők közül. Ő – a már említett „Spread Your Wings”-en kívül – egy aranyos, mexikói beütésű, mégis minden hangjában queenes kis remekkel színesíti a palettát, és ha másból nem derülne ki – no persze kiderül –, ebből a számból mindenképp megbizonyosodhatunk a Queen páratlan muzikalitásáról, és Brian May rockzenei kliséken messze túlmutató ötletgazdagságáról.

A lezárás a Queen sokrétűségére jellemző, intrójában némileg Noël Cowardi ihletésű „My Melancholy Blues”, amely fantáziaszerű, szabad ritmikájú zongorafutamaival és a varieté-dalokat idéző énekstílusával mintegy felteszi a koronát erre a remekbe sikerült, minden percében élvezetes, s megunhatatlan Queen-albumra.

Az együttes tagjai:
John Deacon – basszusgitár
Brian May – gitárok, ének
Freddie Mercury – ének, zongora
Roger Taylor – dobok, ének

A lemezen elhangzó számok listája:
1. We Will Rock You
2. We Are the Champions
3. Sheer Heart Attack
4. All Dead, All Dead
5. Spread Your Wings
6. Fight From Inside
7. Get Down, Make Love
8. Sleeping On the Sidewalk
9. Who Needs You
10. It’s Late
11. My Melancholy Blues

Diszkográfia:Queen (1973)
Queen II (1974)
Sheer Heart Attack (1974)
A Night At The Opera (1975)
A Day At The Races (1976)
News Of The World (1977)
Jazz (1978)
Live Killers (1979) – koncert
The Game (1980)
Flash Gordon (1980)
Greatest Hits (1981) – válogatás
Hot Space (1982)
The Works (1984)
A Kind Of Magic (1986)
Live Magic (1986) – koncert
The Miracle (1989)
Innuendo (1991)
Greatest Hits II (1991) – válogatás
Live At Wembley ’86 (1992) – koncert
Made In Heaven (1995)
Greatest Hits III (1999)
Queen On Fire – Live At The Bowl (2004) – koncert
Return Of The Champions (2005) – koncert
Queen Rock Montreal (2007) – koncert
The Cosmos Rocks (2008)
Absolute Greatest (2009) – válogatás