FőképAkárcsak Hesse legtöbb érett regénye, A pusztai farkas is önmagunk kereséséről, a nyugati és keleti filozófiák és vallások ütköztetéséről és ötvözhetőségéről szól, ezúttal a Hessétől megszokottnál is több önéletrajzi elemet, elsősorban a halálvággyal való küzdelem és a kigyógyulás stádiumainak leírását magába olvasztva.

A történet főhőse, a polgári világba beilleszkedni immár képtelen, elszakadni attól mégsem tudó, az elgépiesedett, elsekélyesedett művészi eszményeket valló világ feloldhatatlan ellentmondásaitól megcsömörlött, s nem kis mértékben önmagával is meghasonlott Harry Haller, az öngyilkosság démonával viaskodik.
A kezdetben kiúttalannak tetsző helyzetben kívülálló erők: egy kurtizán és az ő dzsessz-zenész barátja segítenek neki megjárni tudatalattijának poklát, hogy onnét megtisztulva, kitágult én-tudattal újfent a valóságba léphessen, és megváltozott személyiségéből erőt merítve ismét nekiveselkedhessen az élet akadályainak.

A narratív megoldásokban a szerző egyrészt a gótikus regény – jelesül a Frankenstein és az Üvöltő szelek – beágyazott elbeszéléseinek viszonylagosító, több vetületű jellemfelvázolási technikáját veszi át az allegorizáló, szimbolikus (s szimbolista) irodalomban gyakori toposzokkal együtt; másrészt az elsősorban a későbbi irányzatokra jellemező öntükröző mintákat vegyíti kora lélektani prózájával.

Harry Haller története így rögtön a regény elején három különböző, lényegében egymást ellenpontozó formában: egy névtelen elbeszélő tárgyilagosnak ható leírásából, a főhős hátramaradt önéletírásából, valamint egy szürrealista felhangoktól sem mentes filozófiai traktátusból bontakozik ki.
A dialógusokba becsempészett én-elemzésekkel együtt a forma narratív elemeiben is hitelesen ábrázolja a végtelen változatosságú, lényegében ezerarcú személyiség központba helyezett témáját.

A mindvégig lebilincselő cselekmény a Mágikus Színház kábítószeres álomutazásra emlékeztető pokoljárásában éri el csúcspontját, az álom azonban más epizódokban is elvitathatatlanul fontos szerepet játszik.
Harry Haller ezen tudatalattiba tett utazások során ismeri meg valódi önmagát, és – jóllehet csupán érintőlegesen – a létezés harmadik szféráját, mely a megvilágosodottak és a zsenik lakhelye. Ebben a szférában válhatnak végül újra egységessé, eggyé a látszó világ szétdarabolt, és épp ezért gyötrelmes léttöredékei.

A fentiekből kiindulva nem csoda tehát, hogy a regény kultuszkönyvvé vált az ötvenes-hatvanas évek kábítószermámort istenítő, és a szubkultúrákat előtérbe helyező Amerikájában, kimeríthetetlen értelmezési lehetőségei okán azonban a mai napig nem veszített a jelentőségéből, és vélhetően a jövőben is érvényes, értékhordozó műként fogják számon tartani ezt a magával ragadó, és mindenek előtt elgondolkoztató, meditatív szépirodalmi remeket.

A Cartaphilus Kiadó Hesse-életműsorozatában eddig megjelent kötetek:Peter Camenzind
Rosshalde
Knulp
Gyermeklélek - Klein és Wagner - Klingsor utolsó nyara
Gertrud
Kerék alatt
A fürdővendég - Nürnbergi utazás
Pillantás a káoszba (tanulmányok)
A pusztai farkas
Assisi Szent Ferenc gyermekkorából (legendák)
Narziss és Goldmund
A varázsló gyermekkora (mesék)
A márványmalom (Válogatott elbeszélések I.)
Az üveggyöngyjáték
Csodálatos ifjúság (Válogatott elbeszélések II.)
Napkeleti utazás
Az álmok háza (Válogatott elbeszélések III.)
Sziddhárta
Demian
„Kedves és tisztelt barátom” – Hermann Hesse és Thomas Mann levelezése

A szerző életrajza

Részlet a regényből