FőképHárom év telt el az átütő sikert aratott Back to Bedlam óta. Három év hosszú idő, és sokan, nagyon sokan vártuk, mi lesz James Blunt következő húzása.

Egyvalamiben biztosak lehettünk: a bánattrubadúr nem folytathatja ott, ahol elkezdte ill. abbahagyta. A háború, a veszteség, a fájdalom – ezeket nem lehet kiheverni, talán feldolgozni sem. Megénekelni viszont igen, de azt sem sokszor. Blunt ezzel pontosan tisztában van.

Az All the Lost Souls hangulatában, hangzásában mindenképpen folytatja az első lemez hagyományait, de azért más ez az album. Hogy jobb-e, nem tudom. Talán. Egyvalami viszont közös a két albumban. Blunt egyszerre van kinn és benn.
Hangzása, harmóniái, hangszerelése tökéletesen illeszkednek – a hetvenes évek elejének zenéjébe.

Elton John, David Bowie és Paul McCartney jelentettek meg sorra ilyen hangulatú albumokat finom, érzékeny dalokkal, szép és nem tolakodó, ugyanakkor nehezen felejthető harmóniákkal.
És az a feneség, hogy ez a lemez nem ódivatú. Ez itt egy modern album, ami egyszerre sajátja a hetvenes és a kétezres évek elejének.

Az első dal kiválóan példázza ezt, címe is ez: „1973”. És valóban, mintha egy 73-as lemezt hallgatnánk, egy dalt abból a korból, amikor a popzene definíciója szerencsére más volt, mint ma. Blunt nem nagy dalíró.
Nem léphet nyomába elődjeinek, de harmóniái hallatlanul szépek és intelligensek, szövegei is messze kiemelkednek a kor dalszövegei közül. És őszinteségéből sem vesztett semmit. Ez egy hiteles pali. Hisz abban, amiről énekel, szívből szól, és ezért mi is hiszünk neki.

Egyvalamit azonban a felületes hallgató nem nagyon fog észrevenni. A hangszerelést. Míg az első album az akusztika világa felé hajlott a kevés díszítéssel és szikár felépítésével, addig az All the Lost Souls sokkal teltebb, sokkal élőbb, sokkal szerethetőbb.
Aki az első lemez egyértelmű fájdalmát, súlyos melankóliáját keresi, az most csalódni fog.

Az embernek nem kell mindig kitépnie a szívét. Elég csak egyszer-egyszer. Blunt kitépte már, erről szólt a Back to Bedlam. De most visszarakta, és az eredmény egy kivételes lemez egy olyan előadótól, aki előtt hosszú út áll még. Nem egyedül fog végigmenni rajta. Hanem rajongók millióival – köztük velem.

Közreműködők:
James Blunt – gitár, zongora, Fender
Paul "Beardy" Beard – zongora, Hammond
Karl Brazil – dobok
Ben Castle – gitár
Suzie Katayama - vonósok
Mister Nau – zongora
Malcolm Moore – gitár, basszusgitár

A lemezen elhangzó számok listája:
1. 1973
2. One of the Brightest Stars
3. I`ll Take Everything
4. Same Mistake
5. Carry You Home
6. Give Me Some Love
7. I Really Want You
8. Shine On
9. Annie
10. I Can’t Hear the Music

Diszkográfia:Back to Bedlam (2004)
Chasing Time: The Bedlam Sessions (2006) DVD+CD
All the Lost Souls (2007)