Főkép

A római hadsereg története című könyv kapcsán már felmerült a kérdés, vajon miért is bukott el évszázadok terjeszkedése után az ókor egyik legnagyobb birodalma? Vajon mi okozta a hanyatlást, ami óhatatlanul bukásához vezetett? A válasz részben Héródianos könyvében rejtezik, számos olyan részlettel egyetemben, amelyek közelebb hozzák a ma emberéhez a későcsászárkori Rómát.

Ridley Scott filmje, a Gladiátor, nem csupán a sarus filmek divatját indította el újra (ahogyan az ókori témájú mozikat szokás beskatulyázni), hanem egyúttal a bukás egyik okát is megnevezi: alkalmatlan uralkodók ültek Caesar trónján. Az már más kérdés, hogy a valóságot – amúgy hollywoodi módra – a forgatókönyv alá rendeli. Így történhetett, hogy Commodus tizenhárom évnyi tényleges uralkodása sok ponton eltér a filmtől. Marcus Aurelius (aki sokáig hezitált fiának kinevezése, vagy társuralkodó választása között) végül fiára bízta a birodalmat, aki apja halála után igyekezett a kapott útmutatások szerint élni, művelt tanácsadóival egyetértésben a köz javát szolgálta – egy darabig.


Regnálásának utolsó éveire jellemzőek a folyamatos összeesküvések és merényletek, valamint az a képzete, hogy ő tulajdonképpen nem más, mint Herkules, Zeusz fia. Ez aztán már tényleg sok volt a rómaiaknak, ettől kezdve Commodus halála csak idő kérdése volt. Az általános helyzet később sem javult, a császárok sűrűn cserélődtek, az erényesek elveik miatt buktak el, a zsarnokokat pedig a közharag söpörte el, az átlagos képességűeket viszont a külső-belső problémák megoldatlansága juttatta a másvilágra.

Héródianos műve cseppet sem hasonlít napjaink tudományos írásaira, mivel hallgatóságát (művét eredetileg felolvasták az érdeklődőknek, nem pedig magányosan olvasták) nem kívánta évszámokkal és más efféle fárasztó adatokkal traktálni. Az sem pártatlanságát erősíti, hogy az általa elképzelteknek ellentmondó tényeket nemes egyszerűséggel elhallgatta – ezért állításait nem árt kellő fenntartásokkal fogadni és ellenőrizni. Ezen komoly hiányossága ellenére mégis vitathatatlan erénye, hogy olvasmányos formában ismerteti azt a zűrzavaros időszakot, amit a sűrűn cserélődő cézárok uralma okozott a Római Birodalomban; valamint egyértelműen megnevezi a bukás másik okát, a hadsereg, a légók növekvő szerepét és kincsvágyát.

Minden uralkodó adományokkal, pénzosztással igyekezett megvásárolni a katonák hűségét, ami hosszú távon nem a csatamezőn elérhető dicsőséget állította követendő példaként a katonák elé, hanem a sokkal könnyebben elérhető meggazdagodást. Ettől kezdve túlságosan is gyakran a légiók határozták meg a következő cézár személyét (valamint azt is, hogy mikor kerüljön hatalomra, és meddig maradjon ott).

A Római Birodalom története Marcus Aurelius halálától tudományos megítélésére Kovács Péter vállalkozik a kötet utószavában, ahol nem csupán a könyvről tudhatunk meg sok érdekességet, hanem szerzőjéről, Héródianosról is.
Mindenképpen megismerésre ajánlott az ókori Róma iránt érdeklődők számára, nem tévesztve szem elől, hogy további könyvtári kutatásra van szükség a teljes kép – ha létezik egyáltalán olyan – megismerése végett.

Kapcsolódó írások:

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája
Adrian Goldsworthy: A római hadsereg története
Héródianos: A Római Birodalom története Marcus Aurelius halálától
A görögök és Magna Graecia
Az etruszkok és a rómaiak
Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája
Gladiátor - Special Edition
Hartwin Brandt: Az ókor alkonya
Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem