Főkép

Idén nyártól a Helikon égisze alatt jelennek meg Agatha Christie könyvei. Ez új formátumot, évente kétszeri megjelenést jelent, erről bővebben a cikk végén látható videóinterjúban esik szó.

 

Hercule Poirot szeretne visszavonulni és töktermesztéssel foglalkozni. Ám mielőtt ezt megtenné, kizárólag a maga örömére, önnön nagyságának bizonyítékaként elvállal tizenkét munkát, mégpedig a mondabeli Herkuleséhez hasonlókat. És bár testi adottságokban és léhaságban elődje felülmúlja, észbeli képességeiben Poirot messze megveri Zeusz fiát, aki ugyebár nem az esze miatt lett híres.

Christie novellafüzérével briliáns módon felel meg a kihívásnak. Tizenkét rövid írásának nem csupán a címe, de a tárgya is valamilyen módon utal az éppen aktuális munkára. Mivel nem szeretnék egyetlen poént sem legyilkolni, ennél többet inkább nem mondok, talán csak annyit, hogy igazán különleges az a párhuzam, ami a krimi királynőjének keze nyomán az ősi és a modern világ között húzódik, még akkor is, ha ezt olykor egy kicsit erőltetettnek is éreztem. A terjedelmi korlátok miatt persze nem mélyedhetünk el egyik ügyben sem, viszont sorozatosan megcsodálhatjuk az okos belga magánnyomozó szellemi képességeit, mi több, egyik-másik gyengéjét is.

 

Agatha Christie több megkomponált kötettel, vagy ha úgy jobban tetszik, novellafüzérrel kedveskedett olvasóinak az évek során. Ilyen például a No. 16, A titokzatos Mr. Quin, a Parker Pyne nyomoz, a Gyilkosság a csendes házban, és természetesen a szóban forgó kötet, a Hercules munkái, melyet Nagy-Britanniában először 1947-ben, Magyarországon pedig 1990-ben adtak ki. Az első magyar kiadás címe még Herkules munkái volt, a Hunga-Print Nyomda és Kiadó adta ki, mégpedig Csák István fordításában. Egészen 2006-ig kellett várni az újabb kiadásra, melyben a szöveg már Tábori Zoltán fordításában szerepel, ami egyben azt is jelenti, hogy a görög megnevezések a korábbi, megszokott írásmódtól eltérően jelennek meg.

 

Mutatom: 
A nemeai oroszlán (A nemeai oroszlán)
A lernai hydra (A lernai hidra)
Az árkádiai szarvas (A keryneiai szarvas)
Az erymanthosi vadkan (Az erümanthoszi vadkan)
Augias istállója (Augeiasz istállói)
A stymphalisi madarak (A Sztümhalosz-tó madarai)
A krétai bika (A krétai bika)
Diomedes lovai (Diomédész lovai)
Hippolyte öve (Hyppolita öve)
Geryon gulyája (Gerionész marhái)
A Hesperisek almái (A Heszperidák almái)
Cerberus foglyul ejtése (Kerberosz foglyul ejtése)

A zárójelben a korábban, Csák István fordításában megjelent kötet tartalomjegyzékében szereplő megnevezések szerepelnek.

 

Érdekesség, hogy nem Agatha Christie volt az első, aki ilyen, vagy ehhez nagyon-nagyon hasonló címmel jelentetett meg irodalmi alkotást, hiszen több mint egy évtizeddel műve megjelenése előtt napvilágot látott a francia-angol származárú írónő, Marie Adelaide Belloc Lowndes (1868-1947) elbeszélése „Herkules munkája” címmel. És minő véletlen, a hölgy detektívtörténeteinek főszereplője is egy öntelt, hiú, ráadásul külföldi magánnyomozó, Hercules Popeau.


Érdekesség továbbá, hogy Robert Gravesnek, akit Agatha Christie a barátjának tekintett, 1955-ben jelent meg a Görög mítoszok ((The Greek Myths) című munkája, amely tartalmazza Herkules (vagy ha úgy jobban tetszik, Héraklész) mind a tizenkét, a király megbízásából végrehajtott feladatát.

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november