Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Agatha Christie: A titokzatos Kék Vonat

Christie ezúttal is újított, bár ezúttal kicsit keserédes az örvendezésem, hiszen nem túl szívderítő látvány egy szakmájában elismerten sikeres „művészt” visszavonultan látni. Miss Lemon és Hastings kapitány nélkül!

A terjedelmes történet meglehetősen hosszú bevezető után jut el az egyetlen gyilkosságig. Ez az elsőre szokatlan felvezetés később természetesen értelmet nyer, csak némileg szokatlan a többi regényben főként Londonban ténykedő belgától. Aki ismét magához vonzza a bűnt, hiszen pont akkor gyilkolnak meg valakit a luxusvonatként közismert Kék Vonaton, amikor ő is a Riviérára utazik. Azt hiszem ez az „adottság” egyszerre szerencse és átok – csodálom, hogy nem lett némileg paranoiás. Hiszen ki tudja, amikor Hercule Poirot legközelebb bemegy a bankba, ott is halottakat talál majd. De félre a tréfával, elvégre komoly ügyről van szó.

Nem csupán az Amerikai milliomos egy szem lányának gyilkosát kell megtalálni, hanem a nála lévő, nagyjából félmillió dollár értékű rubinokat is. Elméletekből, akárcsak gyanúsítottból bőven akad, de az igazság, cseppet sem tűnik egyértelműnek nyugdíjasunk számára. Aki alkalmi segítője, a csinos Katherine Grey társaságában igyekszik az ellentmondásos állítások és érdekek szövevényében megtalálni az igaz utat. Nem egyszerű eset, s bizony, nincs mit tagadni, a nyomozás hónapokig is elhúzódik. Na de Poirot nem azért állítja be magát a világ legjobbjának, hogy holmi bűnözőzseni kifogjon rajta.

Az életmű korai szakaszából (1928) származó regény némileg eltér a később megszokott, és megszeretett Christie stílustól, még érezhető rajta a saját hang keresése. Bár nem ez a legjobb könyve, azért igazán nincs mit szégyenkeznie miatta (a legrosszabb regényének tartotta). Két érdekesség érdemel még említést. Egyrészt szerepel benne a vidéki falu, St. Mary Mead – Miss Jane Marple nélkül. A később felbukkanó kíváncsi hölgynek ekkor még nyoma sincs, csupán egy szürke társalkodónőt és egy kíváncsi öregasszonyt látunk (akiben többek szerint Marple prototípusát üdvözölhetjük). Másrészt George (Poirot inasa) is felbukkan a történetben, márpedig vele igazán ritkán találkozunk Christie regényeiben.

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november


Galgóczi Tamás - 2011. június 11.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!