Főkép

Nem tetszik a magyar cím. Ennyi erővel a fogorvos halála felirat is lehetne a könyv borítóján, az jobban is illik egy gyilkossághoz, de a szék – hát ez nem túl jó választás. Értem én persze, hogy az 1993-as magyar fordításnak is ez volt a címe és nem kívánták az olvasókat összezavarni, de ugyebár volt már példa arra, hogy más címen jelentek meg a korábban más kiadónál publikált Christie regények. Az is nyilvánvaló, hogy a történet alapjául szolgáló mondóka fordítása is messze áll az eredeti szövegétől, s ez eleve kizárta az eredeti angol cím (One, Two, Buckle My Shoe) magyarítását.
 
Agatha Christie ezúttal alaposan összekuszálta a szálakat, amelyek hol erre, hol arra mutatnak ebben a zavaros gyilkossági ügyben. Poirot kezdetben nem is tudja, miként lásson neki a nyomozásnak, mivel a számtalan szereplő, no meg a számba vehető indítékok sokfélesége egyszerűen elvakítja. Amire egyébként meglátásom szerint az írónő tudatosan rátesz egy lapáttal. Abból a szempontból is ritkaságnak számít ez a könyv, hogy ezúttal nem megbízásból nyomoz mélynövésű belgánk, hanem úgymond saját elhatározásából, mivel úgy érzi, valami nem kerek kedvenc fogorvosának halála körül.
 
Az is meglepő, Christie ezúttal mennyire nyíltan politizál (természetesen ez nála nem jelent többet utalásoknál), amikor szembeállítja az angol hagyományokat a kontinensen eluralkodó jobb és baloldali eszmékkel. Érdekességként még megemlítem, hogy a történetben két ízben is utalás történik más ügyekre. Elsőként Poirot emlékezik meg a tolvaj orosz grófnőről, akibe reménytelenül szerelmes volt, később pedig a Herkules munkái válogatáskötet egyik novellájára (Augias istállója) történik utalás.
 
Sajnálatos módon a könyv valamiért idegesített – márpedig ez még nem fordult elő velem Christie regény olvasásakor. Nem sokkal a kezdés után rájöttem, hogy ezt már láttam filmen, méghozzá David Suchet főszereplésével, az viszont már nem jutott eszembe, hogy ki volt a gyilkos és pontosan hogyan is történt a bűntény. Ezért aztán nagyon vágytam a végére érni, ahová talán pont ezért, nagyon nehezen jutottam el.
 

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november