Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Agatha Christie: A ferde ház

Úgy tűnik, az Európa Könyvkiadó apránként újra kiadja az évekkel korábban, más kiadó(k)nál megjelent Agatha Christie műveket. Ez mindenképpen dícséretes, főleg azért, mert ha az illetékesek úgy ítélik meg, a régi helyett új fordításban élvezhetjük a történeteket. Ezúttal minden maradt a régiben. Olyannyira, hogy az előző kiadásba becsúszott névelírás (Taverner felügyelő az angol eredetiben még Tavener volt) is tovább kísért. Ám ennél több hiányosságot nem találtam, azt meg ugye nem sorolhatom ide, hogy Poirot és Miss Marple is hiányzik a szereposztásból.
 
Helyettük az ügyeletes szerelmes férfi (Charles Hayward) igyekszik kedvese megnyugtatása végett leleplezni a pénzügyi zseni nagyapa gyilkosát. Márpedig mint tudjuk, egy szerelmes pasi csodákra képes, kivált ha fiatal, és az apukája fejes a Scotland Yardon. Fura történet, mivel Christie-től szokatlan módon a hangsúly nem a nyomozáson van, hanem a szereplőkön.
Történt ugyanis, hogy a krimi királynője kitalált egy családot (s nála ez többnyire többgenerációs nagycsaládot jelent), akinek tagjai összezárva élik az életüket, s ez bizony számos lelki torzulást eredményez közöttük. A legbizarabb mégis a családtagok összetartása és egymás iránti ellenszenve, ami alaposan megnehezíti a beilleszkedéssel kísérletező vőlegényjelölt dolgát.
 
Ifjú Rómeónk (akit mint már említettem, Charles-nak hívnak) korántsem hivatásos detektív, s ez bizony meg is látszik a ténykedésén. Állítom, az olvasó sokkal előbb rájön bizonyos összefüggésekre, mint ő. Teljesen helyénvalónak érzem az egyik szereplő megállapítását, aki nemes egyszerűséggel Watson doktornak titulálja – márpedig Sherlock Holmes közismert barátja és segédje nem a szellemi képességeiről híres. Mint mondtam, fura történet, érzésem szerint ez is kilóg az életmű többi darabja közül, ám Christie nagyon büszke volt erre a könyvre. Amit teljes mértékben megértek, hiszen miközben a történet megmarad „egyszerű” kriminek, egy kicsit túl is lép a műfaj keretein. Érdekeség: a cím ugyanúgy egy gyerekversből származik, akárcsak az Öt kismalac, vagy a Tíz kicsi néger esetében.
 

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november


Galgóczi Tamás - 2009. július 5.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!