e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 10.

Névnapok
Hunor, Nikoletta
Ciprián, Edgár, Erik, Miklós, Mikolt, Tardos, Zalán

E napon született
>> Girolamo Frescobaldi zeneszerző (1583)
>> Ercole Porta zeneszerző (1585)
>> Nicholas Lanier zeneszerző (1588)
>> Henry Purcell zeneszerző (1659)
>> Louis Alexandre Piccinni zeneszerző (1779)
>> Adolf von Doss zeneszerző (1823)
>> Márkus Emília színésznő (1860)
>> Tor Bernhard Vilhelm Aulin zeneszerző (1866)
>> Caro Roma zeneszerző (1869)
>> Gellért Oszkár költő, újságíró és szerkesztő (1882)
>> Franz Werfel költő és író (1890)
>> Alekszandr Petrovics Dovzsenko filmrendező (1894)
>> Georges Bataille író (1897)
>> Halmos László zeneszerző (1909)
>> Gergely Ferenc orgonaművész (1914)
>> Robert Wise filmrendező (1914)
>> Pogány Judit színésznő (1944)
>> Jose Feliciano énekes (1945)
>> Barriemore Barlow (Jethro Tull) zenész (1949)
>> Joe Perry (Aerosmith) gitáros (1950)
>> Amy Irving filmszínésznő (1953)
>> Johnnie 'Fingers' Moylett (The Boomtown Rats) zenész (1956)
>> Chris Columbus filmrendező (1958)
>> Siobhan Fahey (Bananarama) énekesnő (1958)
>> Colin Firth filmszínész (1960)
>> Guy Ritchie rendező és forgatókönyvíró (1968)
>> Huszárik Kata színésznő (1971)
>> Øyvind Johan Mustaparta (Dimmu Borgir) billentyűs (1979)
E napon halt meg
>> Pápai Páriz Ferenc író (1716)
>> Mary Wollstonecraft írónő (1797)
>> Falk Miksa publicista és politikai író (1908)
>> Szendy Árpád zongoraművész és zeneszerző (1922)
Egyéb esemény
>> Az első X akták epizód vetítése. (1993)

Feed
RSS201
Atom1

Raymond E. Feist: Mágus – a tanítvány (képregény)

Raymond E. Feist: Mágus – a tanítvány (képregény)

2007. augusztus 18.

Sorozat: Résháború
Kiadó: Delta Vision Kiadó
Kiadás éve: 2007
Fordító(k): Kleinheincz Csilla
Illusztrátor: Brett Booth, Ryan Stegman
Kategória: képregény / manga
Eredeti cím: Magician: Apprentice
Oldalszám: 136
Ára: 2950 Ft

Tisztára olyan érzésem van, mint annó, amikor még csak a Fülesben jelentek meg rendszeresen képregények magyarul – valamikor a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben – és azok is többnyire irodalmi művek egyszerű adaptációi voltak.
Akkoriban még csak okos újságcikkekben olvashattunk népszerű nyugati sorozatokról, de az átlagembernek (főként, ha nem volt nyugatra szakadt rokona) esélye sem volt a személyes tapasztalásra.

Michael Avon Oeming és Bryan J. Glass átdolgozása hasonló szellemben fogant, hiszen Feist klasszikussá nemesedett világának nyitókötetét szabdalták fel képzeletbeli ollójukkal, és szemlátomást feladatukat csupán az adaptálásban látták – és ez így teljesen rendben is van.
A kötet külső megjelenése azonban már modern időket jelképez, hiszen harminc évvel korábban elképzelhetetlen lett volna efféle borítófestménnyel és színes belső ívekkel kiadni egy fantasy művet. Szerencsénkre ma már ez cseppet sem számít szokatlannak.

Annál inkább a grafikusok (Brett Booth és Ryan Stegman) munkája, ami bizony messze esik a mostanság oly divatos mangastílustól. Nem mondom, az ifjú Pug hatalmasra nyílt szemei időnként emlékeztetnek a keleti lánykák bociszemeire, de ez inkább véletlen, mintsem tudatos lépés.
Ha nem hívják fel a figyelmemet, első, felületes átlapozáskor biztosan nem veszem észre a két rajzoló közötti különbséget. Pedig nyilvánvaló, főként ha az első pár oldalt vetem össze az utolsókkal – nekem az eleje jobban tetszik, a második fele inkább olyan rajzfilmes hatást kelt.

A képregény színvilága a sötét felé vonzódik, szinte sehol sincs fehér háttér, fal vagy bármi egyéb, ami oldaná azt a látens nyomasztó hangulatot, ami az egész kötetből árad.
Viharos ég alatt, sötét erdők mélyén, rosszul megvilágított belső terek között mozognak a szereplők – ráadásul kidolgozott alakjuk a kidolgozatlanság érzetét kelti.
A látszólagos ellentmondás alatt azt értem, hogy bár a kockákban elhelyezett figurák készek, mégis ott motoszkál bennem, hogy még valamit bütykölni kellett volna rajtuk (vagy a ruházaton, vagy valami más részleten).

Meglepő módon az egész oldalas emberábrázolások a legjobban sikerültek. Egyszóval fura az egész, elsőre nem is hasonlít semmire – bár elismerem, nem figyelem naprakészen a honi képregénykiadást.
Mindenképpen sok múlik a következő köteten, ezt most az újdonság varázsával vettem kézbe, de legközelebb már biztosan kritikusabb leszek.

Feltételezem a történetet közismert – fantasykedvelők részéről mindenképpen –, ezért ezt különösebben nem is részletezem, legyen elég annyi, hogy a hasonló című könyv első százhuszonöt oldalát kapjuk rajzolt formában.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Az előzmények (Résháború sorozat):
Mágus: A tanítvány
Mágus: A mester
Ezüsttövis
Sethanon alkonya
Vérbeli herceg
A király kalóza I-II.

Résháború legendája sorozat:
Raymond E. Feist-William Forstchen: Nagyrabecsült ellenségem
Raymond E. Feist-Joel Rosenberg: Gyilkosság LaMutban
Raymond E. Feist-Steve Stirling: Sebes Jimmy

A Kígyóháború legendája sorozat kötetei:
A sötét királynő árnyéka
A kalmárfejedelem titka
A démonkirály dühe I-II.
Törött korona

Árnyak Tanácsa sorozat:
Ezüstsólyom karma
A rókakirály
A száműzött visszatér

Sötét háború sorozat:
Az Éjsólyom röpte
Sötét birodalom
Az őrült isten dühe

A felsorolás a sorozatok cselekményének időrendi sorrendjét tükrözi.

Kapcsolódó írás:
Raymond E. Feist: Mágus - a tanítvány (képregény)
 

 

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu