Agatha Christie: Találkozás a halállal

Sorozat: Poirot
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2006
Fordító(k): Sipos Katalin
Kategória: krimi / thriller
Eredeti cím: Appointment with Death
Oldalszám: 259
Ára: 1800 Ft

Csak támogatni tudom azt a kezdeményezést, hogy a kevésbé ismert Agatha Christie krimik újra megjelenjenek. Példának okáért ennél a történetnél lassan 15 év telt el a legutolsó kiadás óta (más fordításban).
Továbbá nekem tetszik a mostani sorozatformátum, és eleddig bizony jó pár kötet csupán puhafedeles kivitelben volt kapható.

Az újrakiadással együtt járó újrafordítás meg inkább előny, mint hátrány. Így is évekig fog tartani, ha egyáltalán eljutunk, legalább krimi szinten az összkiadásig.
Na mindegy, mindenesetre nagyon örültem, hogy az ismerős címek újbóli megjelenései között ilyen, félig ismeretlennek számító történetekre is sor kerül, mint amilyen a Találkozás a halállal.

Amelyben ismét a kissé hiú belga mutathatja meg mire képes. Pedig eredetileg nem is bűnügy miatt érkezik a Közel-Keletre, hanem csak kedvteltetésből.
De úgy tűnik szakmája mindenhová követi, hiszen előbb csak kihallgat szállodai szobájának ablakából egy „gyilkos” beszélgetést, majd pár nappal később már a megvalósult gyilkosság körülményeinek tisztázásához kérik fel.
Ő meg, a maga „szerény” módján nem mond nemet, és röpke 150 oldal alatt előáll az események logikus magyarázatával.

A Szunnyadó gyilkosság kapcsán már áradoztam egy sor, mennyire jól sikerült a történet.
Nos, ezúttal még annyival kell kiegészítem, hogy itt nem csak a sztori szolgál intellektuális élménnyel, hanem a szereplők jellemének részletezése is.
Ügyes húzással a mélylélektani elemzéseket avatott specialistától kapjuk (Dr. Theodore Gerard), amit egy leendő orvosnő (Sarah King) egészít ki empatikus észrevételeivel.

Az események középpontjában három erős egyéniségű hölgy hol néma, hol hangos összetűzése áll (Poirot ténykedésén kívül), akik közül Lady Westholme többek szerint nagyon hasonlít Lady Astorra.
Mindketten amerikaiak, házasság révén kerültek be az angol főrendek közé, és képviselőként még a parlamentbe is beválasztották őket.
S nem utolsó sorban, egyformán határozott elképzeléssel uralkodtak tágabb környezetükön (csak az egyik a valós életben, míg a másik Agatha Christie könyvében).

A történet sikerét mi sem jellemzi jobban, mint a színházi (1945) és a mozis (1988) feldolgozás.

Kapcsolódó írások:
Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények

Életrajz

Galgóczi Tamás