Főkép Amennyire meg tudom ítélni, a rock vagy metal lemezek klasszikus hangszerekkel történő átdolgozása jelenleg kétféle módon történik. Az első népes csoportra az a felfogás jellemző, miszerint a vonós, fúvós stb. hangszerek alkalmazása pusztán azt a célt szolgálja, hogy a korábban megírt számokat hangsúlyosabbá tegye.

Ez aztán vagy működik vagy nem, de ez utóbbi esetben sincs gond, mivel a megtartott elektronikus hangszerek többnyire megmentik a produkciót. Gondolok itt mondjuk a Metallica, a Rage vagy a nemrégiben megjelent Helloween hasonló felfogásban rögzített albumára (Unarmed - Best of 25th Anniversary).
 
A másik irányzat egy az egyben száműzi az elektronikus hangszereket, s ennek köszönhetően teljesen újraértelmezi az alapanyagot. Ez értelemszerűen jóval nagyobb kihívást jelent, hiszen sokkal több munkát igényel az átdolgozás.
 
Többszöri meghallgatás után Serj Tankian új lemezéről némileg ellentmondásos benyomás alakult ki bennem. Egyrészt gyorsan felejtsük el az alapul szolgáló Elect the Dead tempóját, fémességét. Az egész sokkal visszafogottabb, a komolyzenei hangversenytermekhez szokott látogatónak kedvez.
Ami viszonyt nyilvánvalóan előny, hogy Tankian teljes fényében megcsillogtathatja énekesi képességeit. A hangsúly helyenként annyira eltolódik a korábbi előadásmódjához képest, hogy már-már olyan érzése van a hallgatónak, hogy operát, vagy valami más színpadi művet hallgat.
 
A „Lie Lie Lie” vagy a „Sky Is Over” remek példák erre, még akkor is, ha felületes megközelítésben ezek pusztán idegesítő momentumok. De mint korábban említettem, ezt a lemezt nem szabad hagyományos metal lemezként hallgatni, mert ez óhatatlanul csalódást eredményez.
 
Ha viszont másként nézem, akkor egyszerűen bámulatos, mire nem képes Tankian a hangjával, miként csempész színészi játékot az előadásba.
Ezek valóban pluszt adnak az eredetihez képest – számomra ez a két szám jelenti a lemez csúcspontját (valamint a záró, „Empty Walls”). Ehhez a fejleményhez valóban szükséges a tempó lassítása, ráadásul ettől az egész sokkal személyesebb, érzelemdúsabb lett.
 
Két új szerzemény is bekerült a programba, de ebben a formában túl sokat nem lehet mondani róluk, legfeljebb sejtetik, hogy az idénre (2010) ígért új lemez az előző szellemében készül.
 
Azt azonban a mai napig nem értem, mi célt szolgál a korábbi számsorrend megváltoztatása, mivel többszöri meghallgatás után sem állt össze kerek egésszé a koncert (hiszen élő előadás felvételéről van szó), de még azt sem mondhatom, hogy érzem a produkció ívét (mert nem).
 
Mindezek alapján rajongóknak kötelező, System Of A Down kedvelőknek módjával ajánlott, mindenki másnak pedig csak saját felelősségre.
 
Az együttes tagjai:
Serj Tankian – ének
 
Közreműködők:
Hamish McKeich – karmester
Auckland Philharmonia Orchestra
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Feed Us
2. Blue
3. Sky Is Over
4. Lie Lie Lie
5. Money
6. Baby
7. Gate 21
8. The Charade
9. Honking Antelope
10. Saving Us
11. Elect the Dead
12. Falling Stars
13. Beethoven`s Cunt
14. Empty Walls
 
Diszkográfia:Elect the Dead (2007)
Elect the Dead Symphony (2010) koncert
Imperfect Harmonies (2010)

Kapcsolódó írások:
System Of A Down: Mezmerize (CD)
Koncert: Serj Tankian - 2008. augusztus 16., Sziget Fesztivál
Ben Myers: System of a Down – Right Here In Hollywood