Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Olga Tokarczuk: Őskor és más idők

A legtöbb manapság mágikus realizmushoz köthető alkotót Gabriel García Márquezhez, műveiket pedig a Száz év magányhoz szokták hasonlítani. Ez az 1962-ben született Olga Tokarczuk esetében sincs másképp. A `90-es évek közepén megjelent Őskor és más idők című kötete hozta meg számára az igazi hírnevet, és rögtön a lengyel irodalom élvonalába emelte.

„Őskor egy hely a világmindenség közepén”, így szól az első mondat. A következő néhány oldalon mindent megtudunk kiterjedéséről, elhelyezkedéséről. Őskor egyszerre elvont, mesebeli: Angyalok vigyázzák határait, van itt sűrű erdő és mesebeli ménes, másfelől igenis kézzelfogható: ha előveszünk egy térképet, láthatjuk, hogy pontosan Lengyelország melyik részén helyezkedik el. És ez a fajta keveredés, a valóság és a mese, a mágikus realizmus és a pontos történelmi tények egybefonódása mindvégig jellemző a regényre. Itt, Őskorban minden megfér egymás mellett. A szereplők egyik fele realistán van megrajzolva, lehetnének akár a szomszédaink is, ilyen például a párttitkár, vagy a helyi földesúr. A másik fele, a Rossz Ember, vagy a Víziszellem inkább mesebeli.

A könyv 84 zárt, egymással lazán összekapcsolódó, de akár önállóan is olvasható részből áll. Ezek címe nagyfokú monotonitást mutat: Boski ideje, Őskor ideje, A Játék ideje stb. Itt mindennek és mindenkinek, élőnek és élettelennek is megvan a maga ideje. Az idő pedig egyre pereg megállíthatatlanul. Az 1914-ben megismert vidékből nem sok marad meg a rendszerváltásra.

Nemcsak a valóság és a mágia, kitalált és képzeletbeli dolgok férnek itt meg egymás mellett, hanem a különböző filozófiai, vallási, ideológiai világmagyarázatok is. Van itt katolicizmus, judaizmus, kabbalizmus, istentagadás, vagy a halott isten képe is. Az egész mű olyan gazdag és sokszínű, mint maga a világ. Talán ez a legnagyobb erénye, egyik világmagyarázat, nézőpont, vagy szereplő sem nő központivá, mindenhatóvá. Ki-ki azt gondol, azt fogadja el, amit csak akar.

Bár már sokszor leírták, hogy a mágikus realizmus lerágott csont, de Tokarczuk ezzel a regényével bebizonyította, hogy még mindig lehet valami újszerűt létrehozni a segítségével. Nem csoda, hogy mind az olvasók, mind a kritikusok is pozitívan értékelték ezt a könyvet.


Bak Róbert - 2012. október 27.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Olga Tokarczuk)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!