FőképA legolvasottabb magyar író? A legszeretettebb? A legviccesebb? Rejtőről szólni túlzások nélkül lehetetlen, és nem is kell. Bajokkal és szűkölködéssel teli életét olyan irodalomra váltotta, amely kitörölhetetlen része kultúránknak. Vagy hogy kevésbé legyünk emelkedettek: a Rejtő-könyv sokunknak gyógy-könyv, szóbéli fájdalomcsillapító, irodalmi nevetőgáz.

Rejtőnek ez a két kisregénye a kevésbé ismertek közé tartozik, nem sorolhatók se az igazán humoros, se a bűnügyi történetek közé, hanem valahová Rejtő-földre.

A „Drótnélküli gyilkosság” Ceylonon játszódik, főszerepben három testvér, akik szeretnék kicsikarni örökségüket zsugori, szigorú bácsikájuktól. A trükk azonban – a bácsit felcsalják és messzire küldik egy hajóval, hogy míg visszakeveredik, elszedjék a pénzt – rosszul sül el, a bácsi a jelek szerint meghal.
Két testvér a bácsi távoli ültetvényére menekül álnéven, egyikük pedig marad és magára vállalja a tettet. De vajon szenvedhet-e az ártatlan? Megkomolyodnak-e az eddig léha fiatalok?

Az „Akik életet cseréltek” szintén testvérekről szól, ezúttal ikrekről, akik közül a rosszabbik kapta a jó életet, és a jobbik a légiós sorsot, ám egy különös véletlen folytán összetalálkoznak és a légiós úgy dönt, ideje egy kis szerepcserének.
Így ő lesz a Jávára érkező ültetvénytulajdonos, Lindsay, míg a kényelmes élethez szokott párja most megtapasztalja a légiós életet Brisac néven. Persze attól, hogy valaki rossz helyre került, még nem lesz belül is rossz ember.
A nehézség megedz, a feladat pedig nemesít, még ha az ember bennszülötteket dolgoztat is a birtokán.

Egzotikus helyszínen játszódó kalandregényekről beszélünk tehát, melyekben csak finoman van csepegtetve a humor, nincs túl nagy rejtély, sem katarzis. Az írással pénzt keresni nem mindig fennkölt élmény, pláne ha szó szerint a mindennapi betevő a tét, így hát ne ítéljük meg túl keményen szerzőnket.
A teljes képhez az ilyen történetek is hozzátartoznak, és egy hosszabb metrózás alatt elolvasva jó szórakozást kínálnak.