Főkép

Samuel Dashiell Hammett 1894. május 27-én, az Egyesült Államok-béli Maryland állam egyik kisvárosában született. Apja, Richard Hammett farmer és helyi képviselő volt, aki szerette a bort és a nőket. Ezen tulajdonságait a fia is örökölte. A századforduló környékén Dashiell apja meggondolatlanul átállt a demokratáktól a republikánusokhoz, hogy megpróbáljon közhivatali állást szerezni. Ettől a lépéstől annyira népszerűtlenné vált, hogy el kellett adnia a farmját, és a városból is ki kellett költözniük. Miután egy rövid ideig Philadelphiában éltek, a Hammett család Baltimore-ban telepedett le, ahol Dashiell apja üzletkötőként dolgozott. Anyja, Annie bátorította az olvasásra, ezért Dashiell lelkes olvasóvá vált, és ezt az elfoglaltságot egész életében űzte.

1908-ra Richard Hammett már túlságosan beteg volt ahhoz, hogy dolgozzon, így Dashiellnek fel kellett hagynia a tanulással, hogy elkezdhessen pénzt keresni. 1915-ig számos munkát vállalt el alacsony fizetésért: újságkihordó, táviratkézbesítő, munkafelügyelő és vasúti munkás is volt. Majd a Pinkerton detektívügynökség baltimore-i kirendeltségén dolgozott nyomozóként. A munkára egy hirdetésben akadt rá, amiben külön leírták, hogy „árvák előnyben”. Hammett feltételezhetően a veszéllyel járó munka miatt jelentkezett az állásra: a korábbi unalmas munkahelyeivel szemben a Pinkerton ügynökségnél dolgozni utazási lehetőséget, kalandot és kockázatot jelentett. Itteni állásának volt talán a legnagyobb befolyása Hammett életére, és az itt eltöltött évek során szerzett élményeit használta fel legjobb műveiben. Itt ébredt rá a világ igazságtalanságaira, amelyek később a politikai nézeteit is formálták, és ezekben az években alakult ki erkölcsi értékrendszere, ami meghatározó alapja volt cselekedeteinek egészen haláláig. Egészsége is annyira megromlott, hogy erős haláltudat alakult ki benne, ennek eredményeképp rendkívüli módon vágyott az életre.

A Pinkerton ügynökség nyomozójaként Hammett gyanúsítottakat megfigyelve, bizonyítékok után kutatva bejárta az országot. Ügynöki jelentéseiben csalásokról, rablásokról számolt be, majd később egy sztrájktörésben játszott szerepéről. Hammett még azt is állította, hogy 1917-ben a Montana állambeli Butte-ban volt, amikor a Világ Nemzetközi Munkásai szervezet (IWW - International Workers of the World) képviselőjét, Frank Little-t meglincselték. Egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, Hammett a hazafias nyilvánosságnak engedve belépett a hadseregbe: ennek a döntésnek óriási hatása volt egészségi állapotára, mert az 1918-as világméretű influenzajárványon kívül a TBC-t is elkapta. A következő néhány évét a kórházi ápolás, felépülés és visszaesés örök körforgása jellemezte. Leszerelése után rokkantsági nyugdíjat kapott a Veteránok Hivatalától, és – amikor egészsége megengedte – megpróbálta feléleszteni munkakapcsolatát a Pinkerton ügynökséggel.

1920 vége felé, egy hosszú, kórházban eltöltött időszaka során viszonya volt egy Jose Dolan nevű nővérrel, majd teherbe is ejtette. Összeházasodtak, és 1921 júliusában letelepedtek San Franciscoban, ahol három hónappal később megszületett gyermekük, Mary. Hammett eleinte megpróbálta folytatni nyomozói munkáját a Pinkerton ügynökség helyi kirendeltségén – és valószínűleg ebben az időszakban dolgozott a nemi erőszakkal vádolt híres színész, Fatty Arbuckle perén –, de a TBC-vel való folyamatos küzdelme mellett már nem bírt dolgozni, így 1922 elején végleg felmondott. Napjait reklámügynökségek számára írott szövegekkel töltötte, az éjszakákat pedig szinte állandó alkoholmámorban. Beiratkozott egy kreatív írás kurzusra, aminek a költségeit a Veteránok Hivatala fizette, és rövid időn belül elkezdett folyóiratokba írni, eleinte Peter Collinson néven. Ponyva- és társasági lapokban egyaránt publikált, gondosan tanulmányozva mindegyik műfajt, hogy biztos legyen sikerében. 1922 októberétől kezdve ismert író lett, és műveit elkezdték kiadni. Mivel korábban a Pinkertonnál dolgozott, leginkább a detektívregény műfaja vonzotta. De nemcsak vonzotta, hanem fel is idegesítette, mert úgy érezte, hogy korának történetei nem voltak elég hitelesek (Raymond Chandler a Hammett előtti bűnügyi regényt házilag gyártott pisztolyokkal, nyílméreggel és trópusi halakkal elkövezett gyilkosságokkal jellemezte).

1923 októberében a Black Mask magazin megjelentette első detektívtörténetét, az Arson Plus-t, amelynek főhőse a Continental Op, egy keménykötésű nyomozó. 1925 végén Hammettnek pénzügyi gondjai akadtak: Jose megint terhes lett és a Veteránok Hivatala egyre kevesebbet fizetett neki. Ezért az írásból származó jövedelmét reklámszövegek szerzésével egészítette ki, amelyeket Albert Samuelnek, egy san franciscó-i barátjának írt. 1926 májusában megszületett második gyermekük, Josephine, de nem sokkal később olyan rosszra fordult az író állapota, hogy a gyermek egészségének érdekében külön kellett költözniük. A külön lakásban több időt tölthetett írással, de mivel az italt és a nőket sem vetette meg, más jellegű időtöltésekre is alkalma nyílt, és – bár sűrűn látogatta feleségét és gyerekét is, sőt, 1927-29 között újra egybeköltöztek –, ez a különválás később tartóssá vált.

1927-ben a TBC-je végleg elmúlt, és Hammett újult erővel vetette bele magát a munkába. Ez volt az az időszak, amikor a legjobb detektívtörténeteit írta a Black Maskba. Regényírói karrierje 1929-ben indult, amikor a Knopf kiadta A véres aratást, ami korábban folytatásban jelent meg a Black Maskben. A regényváltozat kiadásával tekintélyes olvasótábort és jó kritikákat kapott, így Hammett új, lelkes rajongókat szerzett. A következő három regényét is ugyanígy jelentették meg: előbb folytatásos formában a Black Maskben, majd összegyűjtve és megszerkesztve a Knopf kiadónál. Az átok 1929 júliusában, A máltai sólyom 1930 februárjában és Az üvegkulcs 1931 januárjában jelent meg. Az 1927-től 1930-ig tartó időszak viharos volt Hammett életében, ez idő alatt alkotta legjobb műveit. Négy regényt írt meg, megállás nélkül és hihetetlen összpontosítással. Amikor végül egy szünet kedvéért letette a tollat, koncentrációja hosszú időre megtört, és A cingár feltalálón kívül más jelentős regényt már nem is írt életében. Az üvegkulcsot 1929 végén, New Yorkban fejezte be. Az ekkorra már befutott író a nyugati parton hagyta családját, és – mivel TBC-je visszafejlődött – újra nekiláthatott önpusztításának. Fogadásokra, partikra járt, olyan ünnepelt írókkal találkozott, mint S. J. Perelman vagy Dorothy Parker, és olyan ivászatba kezdett, amely később legendássá vált.

1930 nyarán, a nagy fizetésről ábrándozva Hammett Hollywoodba költözött, és beállt a sikeres írók közé, akik hatalmas pénzeket kerestek. Családját egy különálló házban, Los Angelesben helyezte el, míg ő Lillian Hellmannal folytatott viszonyt, aki a keze alatt sikeres drámaíró lett. Hammett nem volt hű egyetlen nőhöz sem, és különösen ebben az időszakban sok pénzt és energiát fecsérelt különféle nőügyeire. Nehéz megbecsülni, mennyi pénzt is költött valójában (csupán Az üvegkulcs megfilmesítési jogai 25000 dollárért keltek el), de a drága szállodai lakosztályok, majd a Bel-Air-i ház költségei, a szerencsejátékra, partikra, prostituáltakra és az aktuális szerelmére költött összeg hamar felemésztette jövedelmét. Lillian nehezen viselte ezeket, de kettejük közt őszinte volt a kapcsolat, amelyből 1937-es válásukat követően csupán szerető barátság maradt, de ez Hammett haláláig kitartott.

Az MGM-mel kötött szerződés értelmében Hammett megírta a City Streets című film forgatókönyvét, de a hollywoodi élet elterelte a figyelmét munkájáról, és egyre kevesebbet dolgozott. Mégis sikerült néhány novellát (például a Woman in the Dark-ot), és 1933-ban ötödik, egyben utolsó regényét, A cingár feltalálót befejeznie (utóbbiból nagy sikerű filmsorozat készült William Powell és Myrna Loy főszereplésével). Züllött életmódja ellenére Hammett ázsiója igen magas volt, és – nem kevés pénzért cserébe – W.R. Hearst cége, a King Features Syndicate felkérte a „Dashiell Hammett X-9-es titkosügynöke” című képregény szövegének a megírására. A megállapodás egy évig se tartott, mivel Hammett elvesztette érdeklődését, és egyre kevésbé tartotta be a határidőket.

Hammett belekóstolt az újságírásba és a kritikai munkába is, és folytatta fényűző, csapongó életmódját. 1937-ben A cingár feltaláló összes jogát eladta 40000 dollárért. Időről időre felesége és gyerekei is kaptak ebből az összegből, főként ajándék formájában, de az évek során Jose alig kapott anyagi támogatást a férjétől. Az író követte a spanyol polgárháború és a náci Németország eseményeit, amiről cikkezett, és antifasiszta csoportokat kezdett támogatni. Néhány évvel korábban részt vett a Forgatókönyvírók Céhe (Screen Writers Guild) és az Amerikai Írószövetség (League of American Writers) létrehozásában, és a Pinkertonnál szerzett tapasztalatok óta baloldali nézeteket vallott. A kiadóknak tett számos ígéret ellenére Hammett A cingár feltaláló óta egyetlen regényt sem írt, és miután belátta, hogy életmódja nem javít helyzetén, 1937-38 közt egy jó időre felhagyott az ivással, de munka helyett inkább mélabúba süppedt, míg végül vissza nem tért a kedvenc üvegéhez. Az ezt követő tivornyázás újabb visszaesést és kórházi ápolást eredményezett, majd a keleti parton lábadozott Hellmannal.

Hammett korábban ellenezte az Egyesült Államok beavatkozását a második világháborúba, de az 1941-es események után meggondolta magát, és maga is katonának jelentkezett. A hadseregnek nem volt szüksége egy negyvenes éveinek közepében járó alkoholistára, ezért nem érte túl nagy meglepetésként, amikor visszautasították jelentkezését. 1942-ben, harmadik alkalommal azonban besorozták (amihez talán a sorozást végző orvos Hammett iránti elvakult rajongása is hozzájárulhatott), és másodjára is bakaruhát öltött. Először New Yorkban, majd az Egyesült Államok más városaiban is szolgált kiképzőként, és hamarosan tizedessé léptették elő. Végül, 1943-ban, Alaszka egy távoli részére helyezték át: az Aleut-szigetekre. Az író szerette az unalmas szürkeségben telő napjait, amit csupán az olvasás és a levélírás bontott meg. Előléptették őrmesterré, és felkérték egy, az Aleut-szigeteken szolgáló katonáknak szóló újság szerkesztésére, amit az FBI szörnyülködve nézhetett, mivel bevonulásáig minden lépését megfigyelték. A „The Arkadian” nagy sikerre tett szert, és Hammett még 1944-ben segédkezett egy történelmi jellegű könyv megírásában, a „The Battle of The Aleutians”-ben, amiért sokan dicsérték.

A háború után hamar visszatért régi életmódjához. A negyvenes években rádiójátékokban jelentek meg szereplői, A cingár feltaláló detektívpárosa, Nick és Nora Charles, valamint Sam Spade, ami némi extra bevételt jelentett az író számára. Lánya, Mary, aki maga is elég zabolátlanul nevelkedett, a keleti parton csatlakozott apjához. Hellmann nem kedvelte a lányt, és Hammett egyre komiszabbá váló ivászata is arra késztette, hogy elmondja, elege volt az íróból, és nem is kívánja többé látni. Mégis találkoztak, mikor Hammett egészsége az év végén újból megromlott. Orvosai megmondták, ha nem hagy fel az ivással, belehal. Ekkor tette le végleg az üveget. Hellmannal való viszonya javult, az elkövetkező néhány évet olvasással, írással és politizálással töltötte. Egy alkalommal Amerika-ellenes cselekedeteikért letartóztatott kommunisták óvadékát fizette ki. 1951 júliusában négyük nem fizetett óvadékot, és az óvadékért felelős megbízottakat alapos vizsgálatnak vetették alá. Hellmann házán rajtaütött az FBI, majd Hammettet egy kerületi bíróság beidézte, hogy tanúvallomást tegyen a vagyonkezelésben játszott szerepéről és az adakozók kilétéről. Az író, gyakorolva az Egyesült Államok alkotmányának ötödik kiegészítésben biztosított jogát, nem tanúskodott maga ellen, így azonnal börtönbe zárták, majd hat hónappal később megtört emberként engedték szabadon.

Hammett utolsó éveire lecsöndesült. Mikor kiengedték, egészsége romokban hevert, és nem javított helyzetén az sem, amikor az adóhivatal egy százezer dollárra rúgó számlát nyújtott át neki, és összes jövedelmét lefoglalta. Jó szívvel fogadta mások jótékonyságát, és egy – New York állam északi részén élő – barátjához költözött. 1953-ban megjelent a McCarthy szenátor vezette Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Szenátusi Albizottság előtt, ahol a szenátor megkérdezte, hogy közkönyvtárakba is küldjenek-e tiszteletpéldányt könyveiből. A meghallgatáson Hammett többször élt az ötödik kiegészítés adta jogával. Utoljára még egyszer megpróbálkozott az írással: elkezdett írni egy félig-meddig önéletrajzi jellegű művet, a Tulipot. 1955-ben szívrohamot kapott, és attól kezdve nagyon legyengült. Fennmaradó idejében horgászott, olvasott, és Hellmannal társalgott. 1961. január 13-án halt meg, és amint az a hadseregben szolgált veteránok joga, az Arlington temetőben helyezték örök nyugalomra. Az író halála után az újságírók és kritikusok újraértékelték pályafutását. Az első, New York Times-ban megjelenő vezércikkel kezdve tiszteletreméltó alakja lett az amerikai irodalomnak, és a bűnügyi regényt végre elismertté tette.

Hammett egy személyben alkotta meg a keménykötésű detektívregény (hard-boiled detective novel) műfaját, amelyben a főszereplő egy kíméletlen, gyakran kegyetlen, de a maga erkölcsi világnézete szerint végletekig becsületes férfi. Hatása úgy a krimire, mint az amerikai szépirodalomra szinte felbecsülhetetlen, ma már több amerikai egyetemen is a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobbjaként oktatják műveit.

Regények:
1929 Red Harvest – Véres aratás (1927-ben már folytatásokban megjelent)
1929 The Dain Curse – Az átok
1930 The Maltese Falcon – A máltai sólyom
1931 The Glass Key – Az üvegkulcs
1934 The Thin Man – A cingár feltaláló
1988 Woman in the Dark (az 1933-ban megjelent sorozat alapján)

Válogatáskötetek:
1944 The Adventures of Sam Spade and Other Stories
1945 The Continental Op
1945 The Return of the Continental Op
1946 Hammett Homicides
1947 Dead Yellow Women
1948 Nightmare Town - A férfi, akit Spade-nek hívtak
1950 The Creeping Siamese
1952 Woman in the Dark
1962 A Man Called Thin.
1966 The Big Knockover
1974 The Continental Op
1999 Nightmare Town
2004 Vintage Hammett (A máltai sólyom megjelenésének 75. évfordulójára kiadott válogatás)

Novellák:
Zárójelben az első megjelenést közlő újság és az esetleges írói álnév szerepel.

1922 október – The Parthian Shot (The Smart Set)
1922 november – Immortality (Story Book; Daghull Hammett)
1922 december – The Barber and His Wife (Brief Stories; Peter Collinson)
1922 december – The Road Home (Black Mask; Collinson)
1923 február – The Sardonic Star of Tom Doody (Brief Stories; Collinson)
1923 június – The Joke on Eloise Morey (Brief Stories 8, No. 4)
1923 június – The Vicious Circle (Black Mask; Collinson)
1923 július – Holiday (The New Pearsons)
1923 augusztus – The Crusader (The Smart Set; Mary Jane Hammett)
1923 október – The Green Elephant (The Smart Set)
1923 október – Arson Plus (Black Mask; Collinson; The Continental Op)
1923 október – Slippery Fingers (Black Mask; Collinson; The Continental Op)
1923 október – Crooked Souls (Black Mask; The Continental Op)
1923 október – The Dimple (Saucy Stories)
1923 november – Laughing Masks (Action Stories)
1923 november – It (Black Mask; The Continental Op)
1923 november – The Second-Story Angel
1923 december – The House Dick (Black Mask; The Continental Op)
1924 január – Itchy (Brief Stories)
1924 január – The Tenth Clew (Black Mask; The Continental Op)
1924 január – The Man Who Killed Dan Odams (Black Mask) (A férfi, aki megölte Dan Odamst)
1924 február – Ester Entertains (Brief Stories)
1924 február – Night Shots (Black Mask; The Continental Op)
1924 február – The New Racket (Black Mask)
1924 március – Afraid of a Gun (Black Mask)
1924 március – Zigzags of Treachery (Black Mask; The Continental Op)
1924 április – One Hour (Black Mask; The Continental Op)
1924 április – The House on Turk Street (Black Mask; The Continental Op)
1924 június – The Girl With the Silver Eyes (Black Mask; The Continental Op)
1924 szeptember – Death on Pine Street (Black Mask; The Continental Op)
1924 november – The Golden Horseshoe (Black Mask; The Continental Op)
1924 november – Who Killed Bob Teal? (True Detective Stories; The Continental Op)
1924 december – Nightmare Town (Argosy All-Star Weekly)
1925 január – Tom, Dick or Harry (Black Mask; The Continental Op)
1925 március – Ber-Bulu (Sunset Magazine)
1925 március – The Whosis Kid (Black Mask; The Continental Op)
1925 május – The Scorched Face (Black Mask; The Continental Op)
1925 szeptember – Corkscrew (Black Mask; The Continental Op)
1925 október – Ruffian’s Wife (Sunset Magazine)
1925 november – Dead Yellow Women (Black Mask; The Continental Op)
1925 december – The Gutting of Couffignal (Black Mask; The Continental Op)
1926 január – The Nails in Mr. Cayterer (Black Mask)
1926 február – The Assistant Murderer (Black Mask; Alexander Rush)
1926 március – Creeping Siamese (Black Mask; The Continental Op)
1927 – This King Business (The Big Knockover; The Continental Op)
1927 február – The Big Knockover (Black Mask; The Continental Op)
1927 február – The Advertising Man Writes a Love Letter (Judge)
1927 május – $106,000 Blood Money (Black Mask; The Continental Op)
1927 június – The Main Death (Black Mask; The Continental Op)
1927 november – The Cleansing of Poisonville (Black Mask; a Véres aratás első része)
1927 december – Crime Wanted – Male or Female (Black Mask; The Continental Op; a Véres aratás második része)
1928 január – Dynamite (Black Mask; The Continental Op; a Véres aratás harmadik része)
1928 január – This King Business (Mystery Stories)
1928 február – The 19th Murder (Black Mask; The Continental Op; a Véres aratás negyedik része)
1928 november – Black Lives (Black Mask; The Continental Op)
1928 december – The Hollow Temple (Black Mask; The Continental Op)
1929 január – Black Honeymoon (Black Mask; The Continental Op)
1929 február – Black Riddle (Black Mask; The Continental Op)
1929 augusztus – Fly Paper (Black Mask; The Continental Op)
1929 szeptember – The Maltese Falcon, Part 1 (Black Mask; Sam Spade)
1929 október – The Maltese Falcon, Part 2 (Black Mask; Sam Spade)
1929 október – Diamond Wager (Detective Fiction Weekly; as Samuel Dashiell)
1929 november – The Maltese Falcon, Part 3 (Black Mask; Sam Spade)
1929 december – The Maltese Falcon, Part 4 (Black Mask; Sam Spade)
1930 január – The Maltese Falcon, Part 5 (Black Mask; Sam Spade)
1930 február – The Farewell Murder (Black Mask; The Continental Op)
1930 március – The Glass Key (Black Mask; Ned Beaumont)
1930 április – The Cyclone Shot (Black Mask; Ned Beaumont)
1930 május – Dagger Point (Black Mask; Ned Beaumont)
1930 június – The Shattered Key (Black Mask; Ned Beaumont)
1930 november – Death and Company (Black Mask; The Continental Op)
1932 március – On the Way (Harper’s Bazaar)
1932 július – A Man Called Spade (The American Magazine; Sam Spade)
1932 október – Too Many Have Lived (The American Magazine; Sam Spade)
1932 november – They Can Only Hang You Once (Collier’s; Sam Spade)
1933 április – Woman in the Dark, Part 1 (Liberty; csak később jelent meg önálló regényként)
1933 április – Woman in the Dark, Part 2 (Liberty)
1933 április – Woman in the Dark, Part 3 (Liberty)
1933 október – Night Shade (Mystery League Magazine)
1933 ősz – Albert Pastor at Home (Esquire)
1933 december – The Thin Man (1933, Redbook)
1934 január – Two Sharp Knives (Collier’s)
1934 február – His Brother’s Keeper (Collier’s)
1934 március – This Little Pig (Collier’s)
1961 március – A Man Named Thin (EQMM)
1966 Tulip – (The Big Knockover; befejezetlen regény)
1975 november – The Thin Man (City Magazine; korábban nem közölt írás)

Egyéb írások:
1922 november – The Great Lovers
1923 január – The Master Mind
1923 március – From the Memoirs of a Private Detective
1924 június – In Defence of the Sex Story
1924 november – Mr. Hergesheimer’s Scenario
1925 május – Vamping Sampson
1925 június – Finger-Prints
1925 augusztus – Genius Made Easy
1926 október – The Advertisement IS Literature
1927 január – The Cabell Epitome
1927 január – Poor Scotland Yard!
1927 december – Advertising Art Isn’t ART – It’s Literature
1928 január – Have You Tried Meiosis?
1928 február – The Literature of Advertising - 1927
1928 március – The Editor Knows His Audience
1944 The Battle of The Aleutians
2001 Selected letters of Dashiell Hammett 1921-1960
Hammet 1927 és 1929 között könyvkritikákat írt a The Saturday Review of Literature számára, 1930-ban pedig a NewYork Evening Post-nak.

Filmek:
1930 Roadhouse Nights (a Véres aratás alapján)
Foragókönyv: Garrett Fort
Szereplők Helen Morgan, Charles Ruggles, Fred Kohler, Jimmy Durante

1931 A máltai sólyom
Szereplők: Ricardo Cordez

1931 City Streets
Forgatókönyv: Oliver H.P. Garrett és Max Marcin
Rendezte: Rouben Mamoulian
Szereplők: Gary Cooper és Sylvia Sidney

1934 Woman int he dark
Forgatókönyv: Sada Cowan
Rendezte: Phil Rosen
Szereplők: Roscoe Ates, Granville Bates, Ralph Bellamy, Reed Brown Jr., Melvyn Douglas, Cliff Dunstan, Ruth Gillette, Joe King, Nell O’Day, Frank Otto, Charles Williams, Fay Wray

1935 Az üvegkulcs
Rendezte: Frank Tuttle
Szereplők: George Raft mint NED BEAUMONT

1935 Mister Dynamite (az On the Make című írása alapján)
Rendezte: Alan Crosland
Szereplők: Edmund Lowe

1936 Satan met a Lady
Szereplők: Warren William, Bette Davis

1934 The Thin Man
Forgatókönyv: Frances Goodrich és Albert Hackett
Rendezte: W. S. Van Dyke
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1936 After the Thin Man
Forgatókönyv: Frances Goodrich és Albert Hackett
Rendezte: W. S. Van Dyke
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1937 Secret Agent X-9
Rendezte: Ford Beebe és Clifford Smith
Szereplők: Scott Kolk

1939 Another Thin Man
Forgatókönyv: Frances Goodrich és Albert Hackett
Rendezte: W. S. Van Dyke
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1941 A máltai sólyom
Írta és rendezte: John Huston
Szereplők Humphrey Bogart, Mary Astor, Lee Patrick, Sydney Greenstreet, Peter Lorre, Elisha Cook Jr.

1941 Shadow of the Thin Man
Rendezte: W. S. Van Dyke
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1942 Az üvegkulcs
Forgatókönyv: Jonathan Latimer
Rendezte: Stuart Heisler
Szereplők: Alan Ladd

1944 The Thin Man goes home
Rendezte: Richard Thorpe
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1945 Secret Agent X-9 (13 részes sorozat)
Rendezte: Lewis D. Collins és Ray Taylor
Szereplők: Lloyd Bridges

1947 Song of the Thin Man
Rendezte: Edward Buzzel
Szereplők: William Powell, Myrna Loy

1951 The Fat Man
Rendezte: William Castle
Szereplők: J. Scott Smart

1975 The Black Bird (A máltai sólyom paródiaszerű folytatása)

2002 The House on Turk Street
Forgatókönyv: Christopher Canaan és Steve Barancik
Rendezte: Bob Rafelson
Szereplők: Samuel L. Jackson, Milla Jovovich, Stellan Skarsgard, Doug Hutchison

Dashiell Hammett által írt forgatókönyvek:
1931 City Streets (Oliver H.P. Garrett és Max Marcin - rendezte Rouben Mamoulian)
1935 Mister Dynamite (Doris Malloy és Harry Clork)
1936 After the Thin Man (Frances Goodrich és Albert Hackett)
1939 Another Thin Man (Frances Goodrich és Albert Hackett)
1943 Watch on the Rhine (Lillian Hellman)

Bár nem tartozik szorosan ide, azért említés érdemel Wim Wenders 1982-es Hammett című filmje.

Kapcsolódó írás:
A máltai sólyom (DVD)

Összeállította: Makai Péter és Galgóczi Tamás