Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Georges Simenon életrajz

„Minden Simenon-történet egy kudarc története… De amikor az ember a végére ér egy regényének, ha rosszul végződik is, márpedig általában rosszul végződik, akkor is energiát merít belőle.”
Federico Fellini

Georges Simenon mindmáig a legsikeresebb belga prózaíró. Saját nevén 193 regénye látott napvilágot, különböző írói álneveken további 106, és akkor még nem is említettük a hasonló nagyságrendekben mérhető novelláit. A világirodalom egyik legtermékenyebb s főleg leggyorsabban alkotó írója volt, de olyan színvonalat tudott tartani, amely még az igényesebb olvasóknak is imponál.
Noha alig több mint másfél évtizedet élt Franciaországban, Balzac Emberi színjátéka és Zola Rougon-Macquart ciklusa után a 20. században ő vállalkozott Franciaország „kulturális antropológiai” megragadására. Éppen újabb könyvét írta, amikor kiesett a kezéből a toll.
A Maigret-regényekből becslések szerint 700 millió példány kelt el szerte a világon. Szerencsecsillaga egyszer sem hagyta el, a könyvipar még életében dúsgazdaggá és világhírűvé tette. Könyveit több mint 50 nyelvre lefordították.

Georges Simenon 1903. február 13-án született Liege-ben, Désiré Simenon és Henriette Brüll első fiaként. Minthogy születése napja péntek 13-ra esett, babonás nagynénje az anyakönyvi kivonatba február 12-t íratott. Édesapja egy biztosítótársaságnál dolgozott, és nagyon fiatalon meghalt (1922-ben), de mivel a szívével már korábban is betegeskedett, fiának abba kellett hagynia tanulmányait (1918), és különféle munkákkal próbálkozott. Rövid ideig dolgozott pékként és könyvesbolti eladóként, továbbá a helyi lap, a Gazette de Liege újságírójaként. Tizenhat éves korában jelent meg az újságban első írása, G. Sim néven. amit még kb. 150 követett. Akkoriban a La Caque elnevezésű művészcsapat tagja volt, ivással, kábítószerezéssel és filozófiai diskurálásokkal töltötték az idejüket (az itt szerzett élményeit később felhasználta egyik regényében).
 
1922-ben költözött Párizsba barátnőjével (Régine Renchon), novellákat és népszerű regényeket publikált, tucatnyi álnéven dolgozott. Merle ösztönzésére kezdett el regényt írni. Egy ideig egy jobboldali író mindeneseként, később Tracy márki titkáraként dolgozott. 1922-től 1939-ig élt Franciaországban, ez idő alatt ontotta magából a könyveket. Az 1928-as és 29-es évet Franciaország, Észak-Európa és Hollandia csatornáin és folyóin töltötte, közben szünet nélkül írt, itteni tapasztalatai számos regényében felbukkannak. Az 1930-as évektől kezdve csak bolyongott a világban, bejárta a Földközi-tenger térségét, járt Lappföldön, Afrikában és Kelet-Európában. 1934-ben világ körüli útra indult. A harmincas években további 18 Maigret-könyvet jelentetett meg, aztán nyolc évig megint „pihentette” főfelügyelőjét. A harmincas évek végére már híresebb volt, mint André Gide, Ford Madox Ford vagy Robert Graves.
 
Az első regény, amelyet saját nevén jelentetett meg, a Pietr-Le Letton (1931) volt, ebben ismertette meg a közönséget Maigret főfelügyelővel. A modell a dédnagyapja volt. Ugyanabban az évben hat könyve jelent meg a Fayard Kiadónál. A Gallimard Kiadó 1935-ben csapott le a kézirataira. Első olvasatban André Gide lektorálta írásait. Gide-nek nem kis szerepe van abban, hogy Simenont a 20. század Balzacjának tartjuk. A legjelentősebb élő francia írónak tartotta, mindenben támogatta.
 
Simenon kezdetben nem vette komolyan a Maigret-könyveket. A tizenkilencedikben, még mielőtt a Gallimard-hoz került volna, nyugdíjazta főfelügyelőjét, befejezettnek tekintette a sorozatot. Az olvasóközönség azonban követelte Maigret újraszületését, ez némi vonakodás után a háború után meg is történt. Az 1931 és 1945 közötti regényekből és novelláskötetekből mindössze 26 volt Maigret-történet, míg az 1946-tól 1972-ig terjedő időszak 117 kötetéből 53. A Les Mémoires de Maigret-ben maga az író is megjelenik, és szó esik a felügyelő krónikásával szembeni bizalmatlanságáról, aki a népszerű bűnöző helyett bevallottan a népszerű rendőr figuráját kívánta megteremteni.
A háború alatt csak a siker, a kenyérkereset foglalkoztatta, nem volt elég óvatos. Így lett a megszállás időszakának egyik legtöbbet foglalkoztatott, a németekkel is kacérkodó írója. Jellegzetesen kispolgári gondolkodásával, jobboldaliságával és rasszista előítéletével beleillett a német megszállás és Vichy légkörébe. A háború után ezért művei pár évig nem jelenhettek meg új művei Franciaországban. Ezért előbb Kanadába, majd az Egyesült Államokba költözött, ahol több évig élt (és egy érdekes, Hammett vagy Chandler stílusára emlékeztető krimit írt) .
1948-ban, egy hibás orvosi diagnózisnak köszönhetően írt egy önéletrajzi regényt (Pedigree), mivel úgy hitte már csak két év van hátra az életéből. Ezt a következő 41 évben még két hasonló témájú követte.
1955-ben tért vissza Európába, de pár hónapos francia tartózkodás után végül Lausanne-ban, Svájcban telepedett le, ott is halt meg 1989. szeptember 4-én.
 
Simenon alakját számos legenda övezi. Szédületes mennyiségű könyvet írt, és szédületes vagyonra tett szert. Fordításait, a film-és tévéforgatási jogokat sosem bízta a kiadóira, mindent maga intézett. Igazi hontalan volt, bejárta a fél világot, rengeteget költözködött. Bolondult a nőkért. Egyszer összeszámlálta a hódításait. Tizenhárom és fél éves korától vagy tízezer szeretője volt, ebből bevallása szerint nyolcezer prostituált. Korának legismertebb hírességei keresték a társaságát (mint például Josephine Baker). Jung minden könyvét megvásárolta. Federico Fellini apjaként tisztelte, éveken át leveleztek (ez nemrégiben magyarul is megjelent Carissimo Simenon - Mon cher Fellini címmel – a szerk.). Jean Renoir bolondult a könyveiért. Szinte nincs is olyan valamirevaló francia filmrendező, akit legalább egy film erejéig ne szédített volna el a simenoni regényvilág.
 
1993-ban a centenárium alkalmából csak Belgiumban több mint száz megemlékezést tartottak. Kiállítások mutatták be életét és munkásságát, színre vittek egy operát, amelyben Simenon és a legendás fekete Vénusz, Joséphine Baker szerelmét idézték fel, scrabble-versenyt rendeztek tiszteletére, gasztronómiai hajókirándulást a Maas folyón, és természetesen pipatárlat is volt, ugyanis nemcsak Maigret pipázott, hanem a vele egy idő után azonosuló író is. A liege-i Simenon-alapítvány, mely az író személyes tárgyait, könyveit, levelezését őrzi, azt is tervezi, hogy szobrot emel nagy szülöttének, annak ellenére, hogy az író 20 éves kora után csak ritkán fordult meg a vallon városban.
 
Jules Maigret
Egy-egy Maigret-regény egy-egy bonyodalom megoldása, egy-egy történet elbeszélése. Azoknak a véleményét, akik már a harmincas években Balzackal rokonították, a Tout Simenon, összes művének párizsi kiadása csak megerősítette. A rövid regényeket egymás után olvasva Maigret-ről is, alkotójáról is új, lényeges dolgok derülnek ki. Míg az egyes regényekben Maigret figurája nem változik, addig a Tout Simenonban különböző életkorban, a legkülönbözőbb szituációkban látjuk kibontakozni emberi hátterét, élettörténetét, személyiségét.
Maigret sajátos hős, nemcsak a simenoni életműben, hanem az egész krimiirodalomban is. Valóságos személyként képzeli el a világ, önálló életet él az olvasó emlékezetében, akárcsak Hercule Poirot vagy Philip Marlowe. De amíg például Marlowe kitalálójának, Raymond Chandlernek közel ötvenévnyi posztumusz küzdelmébe került, hogy a világ elismerje, Simenont már életében híressé és dúsgazdaggá tette Maigret főfelügyelő.
Jules Maigret egy Moulins melletti kis faluban született, apja földműves volt. Fiatalon ment Párizsba. Eredetileg orvosnak készült (akárcsak Simenon), de aztán megélhetési problémái támadtak, és elszegődött a rendőrséghez, ahol biciklis járőrként kezdte, és a főfelügyelőségig vitte. Szereti az életet, és példás házasságban él a feleségével. Madame Maigret remekül főz, általában hagyományos ételeket: borjúmájat, sóletet és Maigret kedvencét, a choucroute-ot. A boulevard Richard-Lenoiron laknak egy szépen berendezett, polgári lakásban. Hétvégenként, ha a munkája megengedi, horgászni jár. A főfelügyelő sosem lett igazi párizsi polgár, de már a vidékhez sem kötődik úgy, mint régen. Talán ebből is adódik személyiségének kettőssége: magánéletében félszeg, tartózkodó és visszafogott, a rendőrségen viszont felszabadult, éleslátó, kíméletlen. Irodája a Quai des Orfevres-en (Bűnügyi Rendőrség) van, ahol kihallgatások közben szendvicseket és sört hozatnak a Dauphine sörözőből. Maigret egyébként sem veti meg az italt: pernod, bor, calvados, grog, vagy ami éppen adódik. Mindenekelőtt persze sör minden mennyiségben, ennyit juttatott Simenon a belgákból Maigret főfelügyelőnek. És az elmaradhatatlan pipa, amelytől sosem válik meg. A Quai des Orfevres-en kiváló a csapatmunka: Lucas, Janvier, Lapointe, Torrence állandóan rendelkezésre állnak. Maigret nem mindig sikeres, nincsenek mindig eredményei. Olykor nehézkes, elesett, mogorva, rosszkedvű. Ettől olyan emberi.
Nincsenek tudományos módszerei, ő csak megfigyel, szimatol, azonosul, átitatódik. Eszköze nem az ész, nem a logika, hanem az empátia. A legtöbbször csak beszélget, sétál, felhajt egy-két pohárral, és hirtelen megvilágosodik előtte a rejtély. Maigret módszere hasonló Simenonéhoz, aki nem véletlenül nyilatkozta: „Ez az egyetlen regényhősöm, akivel mély rokonságot érzek.” Igaz, húsz év kellett hozzá, míg ezt kimondta.
Simenon kispolgári származású volt, és minthogy ezt a társadalmi réteget ismerte a legjobban, regényeiben is ezt ábrázolta a legtöbbször, egyszerre volt rabja és éles szemű kritikusa. Maigret főfelügyelő jellegzetes terméke volt ennek a világnak, hiszen a Simenon által már-már túlhangsúlyozott hétköznapiság hétköznapi jellemet igényel.
 
A regények világa
A francia irodalomtörténet-írás egyik nagy kérdése, hogy ezeknek a krimiknek, a megannyi tökéletesen működő óraszerkezetnek szerzője, Georges Simenon a populáris irodalom egyik legrangosabb képviselője-e csupán, vagy olyan író, aki a maga örömére ruccant ki ebbe a sokak által lenézett műfajba.
Simenon minden kétséget kizáróan önálló regényformát teremtett a Maigret-történetekkel. Ő volt az első a detektívirodalomban, aki elvetette azt az elméletet, hogy a krimi a tettes elfogásáról kell hogy szóljon. Megtartja ugyan a bűnügyi regény két tartópillérét, az alvilág nem keveredik össze a hétköznapi világgal, de a bűneset hétköznapi díszletek és hétköznapi emberek között zajlik és mindig valamely lélektani töréspont adja a gyilkosság magyarázatát. A hangsúlyt a jellemrajz kibontására és a miliő megfestésére, az emberi viszonyok feltárására fekteti. Simenon nagy felfedezése, hogy a bűneset bármelyikünkkel megtörténhet, hiszen sok ember élete elszürkül, szétroncsolódik, értelmetlenné válik. Ahogy a főfelügyelő mondta: „Azt a pillanatot megelőzően, hogy valaki bűnözővé vált, úgy vélem, éppen úgy viselkedett, mint bárki más. Nincs talán Párizsban ezernyi, lehetséges gyilkos?”
Egyszer egy újságíró megkérdezte Simenontól, hogy miképpen írja a regényeit. Ezt válaszolta: „Néha egy ismeretlen szag a kiindulópont, abból bomlik ki az egész. Égett olajszag, erről rögtön eszébe jut az embernek egy kisvárosi konyha képe. Majd a konyha lassan benépesül.” Mindig azt hangoztatta, hogy egyetlen célja van, szeretné az embert minél alaposabban megismerni. A Simenon-életműben a bűnügyi rejtély szimbolikus, és a stílus dísztelensége is a szimbolizmus hatékonyságát szolgálja. Arra törekedett, hogy a hétköznapok tragikumát átélhetővé tegye, díszítő jelzők segítsége nélkül.
A helyszín szinte mindig Franciaország, többnyire Párizs, de előfordul, hogy Maigret főfelügyelő kiruccan Belgiumba, esetleg elutazik az Egyesült Államokba vagy éppenséggel Afrikába.
A Maigret-történetekből sok minden megtudható a világról. Simenon hosszasan ecseteli a különböző étkezési szokásokat, olykor egy szakácskönyv alaposságával, Párizsról többet tudunk meg, mint egy útikönyvből. Minden könyvében részletesen szól a főváros évszakainak hangulatairól, a járókelők viselkedéséről. Ügyel a részletekre, pontosak a helyszínek, a környezet- és jellemfestések.
Simenon világában derűnek, netán jókedvnek nem nagyon van nyoma, bár időnként meg-megcsillantja remek humorát. De ahogyan mondja: „Hogyan is lehet valaki optimista, amikor ehhez a világhoz kötik a gyökerei?”
 
Maigret filmen
Bár a sorozat egyik-másik darabját filmen is bemutatták, Maigret a tévében tett szert igazi népszerűségre. Franciaországban két sorozat is készült: az egyik 1970 és 1990 között (88 epizód), hangulatos verklizenével és Jean Richard-ral a főszerepben, a másik az utóbbi években, ennek Bruno Crémer a címszereplője (1991-től 2002-ig 46 epizód). Crémer megfontoltan visszafogott és mély érzésű figurája új stílust teremtett a műfajban. 1960 és 1964 között egy 52 epizódos angol sorozatot is forgattak Rupert Davisszel a főszerepben, és volt számos olasz és amerikai kísérlet is. A Maigret-történeteken nem fog az idő, kimeríthetetlenek.
Maigret főfelügyelő szerepében láthattuk Albert Préjeant, Charles Laughtont, Michel Simont és Jean Gabint. Az öreg Gabin háromszor alakította Maigret-t, és annyira azonosult a Simenon-filmekben alakított szereppel, hogy az embernek az az érzése, miközben nézi, hogy az író egyenesen neki szabta ezeket a figurákat. Rekedtes hangjával, kiábrándult cinizmusával, mackós járásával minden alkalommal ugyanolyan hitelesen és anyagtalanul játszott, mint amilyen hiteles és sallangtalan Simenon stílusa.
 
Maigret magyarul
Magyarországon először Gyergyai Albert adott hírt Simenon munkásságáról 1938-ban a Nyugatban, első fordítója és lelkes propagálója Rónay György volt. Az első Simenon-kötet 1938-ban jelent meg, amit a következő évtized első felében több is követett. Ez idő tájt, vélhetően az író szándékainak megfelelően, nem a Maigret-regények íróját fedezték fel benne. Az 1940-es évek második felétől kezdve két évtizeden keresztül egyetlen könyve sem jelent meg magyarul. Az 1960-as években fedezték fel újra, ekkor már mint a Maigret-könyvek íróját, s óriási népszerűségre tett szert. Azóta többször is megjelent, sikere a mai napig töretlen.
A hivatalos Maigret-honlapon (www.trussel.com/maig) található statisztika szerint 74 cím jelent meg magyarul, de a lista nem teljes (és sajnos nem frissül). Az évtizedes nyugalom után a Park Kiadó felvállalta a feladatot, és az eddig magyarul még meg nem jelent kötetekkel Maigret-sorozatot indított el 2004-ben, ami 2010-ben véget ért.
2011-től az Agave Könyvek vette át a Maigret könyvek gondozását, és új vagy első fordításban sorra adja ki a regényeket.
 
 
Művei (a novellák nélkül):
AU PONT DES ARCHES, 1922
PIETR-LE-LETTON, 1931 (Az első Maigret regény)+
AU RENDEZ-VOUS DES TERRE-NEUVAS, 1931 +
LE CHARRETIER DE „LA PROVIDENCE”, 1931+ (Maigret és a Dél Keresztje)
LE CHIEN JAUNE, 1931 + (A sárga kutya)
UN CRIME EN HOLLANDE, 1931 + (Bűntény Hollandiában)
LE DANSEUSE DU GAI-MOULIN, 1931 + (A Víg Malom táncosnője)
M. GALLET, DÉCÉDÉ, 1931 + (Maigret és a félarcú ember)
LA NUIT DU CARREFOUR, 1931 +
LE PENDU DE SAINT PHOLIEN, 1931 +
LE RELAIS D`ALSACE, 1931
LA TETE D`UN HOMME, 1931 +
Le relais d`Alsace, 1931
Le passager des Polarlys, 1932 (Az elátkozott hajó)
Les 13 coupables, 1932 (novellák)
Les 13 énigmes, 1932 (novellál)
Les 13 mysteres, 1932 (nuvellák)
L`AFFAIRE SAINT FIACRE, 1932 + (A Saint Fiacre ügy)
CHEZ LES FLAMANDS, 1932 + (Maigret és a flamand lány)
LE FOU DE BERGERAC, 1932 +
LA GUINGUETTE A DEUX SOUS, 1932 +
LIBERTY BAR, 1932 + (Liberty bár)
L`OMBRE CHINOISE, 1932 + (Maigret és a három nő)
LE PORT DES BRUMES, 1932 +
L`ÉCLUSE NO. 1, 1933 +
LA MAISON DU CANAL, 1933
Les fiançailles de Mr. Hire, 1933
Le coup de lune, 1933
Les gens d`en face, 1933
Le Haut-Mal, 1933
L`homme de Londres, 1933
MAIGRET, 1934 +
Le locataire, 1934
Les suicidés, 1934
Les Pitard, 1935
Les clients d`Avrenos, 1935
Quartier negre, 1935
L`évadé, 1936
Long cours, 1936
Les demoiselles de Concarneau, 1936
45° a l`ombre, 1936
Le testament Donadieu, 1937
L`assassin, 1937
Le blanc a lunettes, 1937
Faubourg, 1937
Ceux de la soif, 1938
Chemin sans issue, 1938
Les sept minutes (G7), 1938 novellák
Les rescapés du Télémaque, 1938
Les trois crimes de mes amis, 1938
La mauvaise étoile, 1938
Le suspect, 1938
Les sours Lacroix, 1938
Touriste de bananes, 1938
Monsieur La souris, 1938
La Marie du port, 1938
L`homme qui regardait passer les trains, 1938  (Aki a vonatokat nézte)
Le Cheval-Blanc, 1938
CHEZ KRULL, 1939
Le coup de vague, 1939
Le bourgmestre de Furnes, 1939
Malempin,1940
Les inconnus dans la maison, 1940
Cour d`assise, 1941
L`outlaw, 1941
Il pleut; bergere..., 1941
Le voyageur de la Toussaint, 1941
La maison des sept jeunes filles, 1941
BERGELON, 1941
Oncle Charles s`est enfermé, 1942
La veuve Couderc, 1942 (Az özvegy)
Le fils Cardinaud, 1942
La vérité sur bébé Donge, 1942
Maigret revient : Cécile est morte, 1942 +
Maigret revient : Les caves du Majestic, 1942 +
Maigret revient : La maison du juge, 1942 +
Le petit docteur, 1943
Les dossiers de l`Agence O, 1943
SIGNÉ PICPUS, 1944 (novellák)
Le rapport du gendarme, 1944
LES NOUVELLES ENQUETES DE MAIGRET, 1944 (Maigret és a hajnali vendég)
JE ME SOUVIENS...., 1945
LA FRUITE DE M. MONDE, 1945
La fenetre des Rouet, 1945
L`aîné des Ferchaux, 1945
Trois chambres a Manhattan, 1946
Les noces de Poitiers, 1946
Le cercle des Mahé, 1946
Au bout du rouleau, 1947
Lettre a mon juge, 1947
Le destin des Malou, 1947
Le club des Ostandais, 1947
Le passager clandestin, 1947 
MAIGRET A NEW YORK, 1947 +
MAIGRET SE FÂCHE, 1947 + (Maigret az esküdtszéken)
LA PIPE DE MAIGRET, 1947 + (Maigret pipája)
MAIGRET ET L`INSPECTEUR MALGRACIEUX, 1947 + (Maigret gyanút fog)
LA NEIGE ÉTAIT SALE, 1948
MAIGRET ET SON MORT, 1948 +
Le bilan Malétras, 1948
La jument perdue, 1948
Pedigree, 1948
LES VACANCES DE MAIGRET, 1948 + (Maigret nyaralni megy)
PEDIGREE, 1948
Le fond de la bouteille, 1949
Les fantômes du chapelier, 1949 (A kísértetek)
Les quatre jours du pauvre homme, 1949
LA PREMIERE ENQUETE DE MAIGRET, 1949 + (Maigret első nyomozása)
MON AMI MAIGRET, 1949 + (Maigret és a varázslatos sziget)
MAIGRET CHEZ LE CORONER, 1949 +
MAIGRET ET LA VIEILLE DAME, 1950 +
L`AMIE DE MAIGRET, 1950 +
Maigret et les petits cochons sans queue, 1950+
Les volets verts, 1950
Un nouveau dans la ville, 1950
L`enterrement de M. Bouvet, 1950
Maigret au Picratt’s, 1951 + (Maigret és az éjszaka örömei)
MAIGRET EN MEUBLÉ, 1951 + (Maigret albérletben)
MAIGRET ET LA GRANDE PERCHE, 1951 +
LES MÉMOIRES DE MAIGRET, 1951 +
UN NOËL DE MAIGRET, 1951 + (Maigret karácsonya)
Tante Jeanne, 1951
Le temps d`Anais, 1951
Une vie comme neuve, 1951
Marie qui louche, 1952
LES FRERES RICO, 1952
LA MORT DE BELLE, 1952
MAIGRET, LOGNON ET LES GANGSTERS, 1952 + (Maigret és a gengszterek)
LE REVOLVER DE MAIGRET, 1952 + (Maigret revolvere)
MAIGRET ET L`HOMME DU BANC, 1953 + (Maigret és a padon üldögélő ember)
MAIGRET A PEUR, 1953 + (Maigret fél)
MAIGRET SE TROMPE, 1953 + (Maigret csalódik)
Antoine et Julie, 1953
L`escalier de fer, 1953
Feux rouges, 1953
Crime impuni, 1954
Le grand Bob, 1954
Le bateau d`Emile, 1954 (novellák)
MAIGRET A L`ÉCOLE, 1954 + (Maigret az iskolában)
L`HORLOGER D`EVERTON, 1954
MAIGRET ET LA JEUNE MORTE, 1954 + (Maigret és a titokzatos lány)
MAIGRET CHEZ LE MINISTRE, 1954 +
La boule noire, 1955
Les témoins, 1955
MAIGRET ET LE CORPS SANS TETE, 1955 +
MAIGRET TEND UN PIEGE, 1955 + (Maigret csapdát állit)
Les complices, 1956
EN CAS DE MALHEUR, 1956
UN ÉCHEC DE MAIGRET, 1956 +
LE PETIT HOMME D`ARKHANGELSK, 1956
Le negre, 1957
MAIGRET S`AMUSE, 1957 + (Maigret szórakozik)
Le fils, 1957
STRIPTEASE, 1958
MAIGRET VOYAGE, 1958 +
LES SCRUPULES DE MAIGRET, 1958 + (Maigret aggályai)
Le président, 1958
Le passage de la ligne, 1958
Dimanche, 1959
La vieille, 1959
Le veuf, 1959
MAIGRET ET LES TÉMOINS RÉCALCITRANTS, 1959 + (Maigret és a makrancos tanúk)
UNE CONFIDENCE DE MAIGRET, 1959 + (Maigret vallomása)
MAIGRET AUX ASSISES, 1960 + (Maigret megharagszik)
MAIGRET ET LES VIEILLARDS, 1960 + (Maigret és az öreg szerelmesek)
L`ours en peluche, 1960
Betty, 1961
Le train, 1961
MAIGRET ET LE VOLEUR PARESSEUX, 1961 + (Maigret és a lusta betörő)
MAIGRET ET LES BRAVES GENS, 1962 + (Maigret és a becsületes emberek)
MAIGRET ET LE CLIENT DU SAMEDI, 1962 + (Maigret és a szombati kliens)
La porte, 1962
Les autres, 1962
LA COLERE DE MAIGRET, 1963 +
MAIGRET ET LE CLOCHARD, 1963 +
LES ANNEAUX DE BICETRE, 1963
La rue des trois poussins, 1963 (novellák)
MAIGRET ET LE FANTÔME, 1964 +
MAIGRET SE DÉFEND, 1964 + (Maigret védekezik)
L`homme au petit chien, 1964
LE CHAMBRE BLEU, 1964
LE PETIT SAINT, 1965
Le train de Venise, 1965
LA PATIENCE DE MAIGRET, 1965 + (Maigret türelmes)
Le confessionnal, 1966
La mort d`Auguste, 1966
MAIGRET ET L`AFFAIRE NAHOUR, 1967 + (Maigret és a hazudós szeretők)
LE VOLEUR DE MAIGRET, 1967 + (Maigret-t meglopják)
Le déménagement, 1967 (A költözködés)
Le chat, 1967
Simenon: An American Omnibus, 1967
L`AMI D`ENFANCE DE MAIGRET, 1968 +
MAIGRET Á VICHY, 1968 + (Maigret Vichyben)
MAIGRET HESITE, 1968 + (Maigret habozik)
La prison, 1968
La main, 1968
Il y a encore des noisetiers, 1969
NOVEMBRE, 1969
MAIGRET ET LE TUEUR, 1969 +
LA FOLLE DE MAIGRET, 1970 +
Le riche homme, 1970
QUAND J`ÉTAIS VIEUX, 1970  
MAIGRET ET LE MARCHAND DE VIN, 1970 + (Maigret és a borkereskedő)
La disparition d`Odile, 1971
La cage de verre, 1971
MAIGRET ET L`HOMME TOUT SEUL, 1971 +
MAIGRET ET L`INDICATEUR, 1971 +
LES INNOCENTS, 1972
MAIGRET ET MONSIEUR CHARLES, 1972 + (Maigret és a csapodár közjegyző - ez az utolsó Maigret történet)
LETTRE A MA MERE, 1974
MÉMOIRES INTIMES I-II, 1981
 
A Maigret történeteket + jelöli.
 
 
Néhány Maigret film:
LA NUIT DU CARREFOUR, 1932 - MAIGRET AT THE CROSSROADS/THE CROSSROADS MURDER, rendezte: Jean Renoir (1931)
LA CHIEN JAUNE, 1932 - A FACE FOR A CLUE, rendezte: Jean Tarride (1931)
LA TETE D`UN HOMME, 1933 - A BATTLE OF NERVES, rendezte: Julien Duvivier(1931)
PICPUS, 1943 - TO ANY LENGHTS, rendezte: Richard Pottier (1944)
CÉCILE EST MORTE, 1944 - MAIGRET AND THE SPINSTER, rendezte: Maurice Tourneur (1942)
LES CAVES DU MAJESTIC, 1945 - MAIGRET AND THE HOTEL MAJESTIC, rendezte: Richard Potter (1942)
MAN ON THE EIFFEL TOWER, rendezte: Burgess Meredith – a La Tete d`un homme című regény alapján (1931)
BRELAN D`AS, 1952, rendezte: Henri Verneuil – részben a Le Témoignage de l`enfant… alapján (1947)
MAIGRET MENE L`ENQUETE, 1955 - MAIGRET AND THE SPINSTER, rendezte: Stany Cordier – részben a Cécile est morte… alapján (1942)
MAIGRET TEND UN PIEGE, 1958 - MAIGRET SETS A TRAP, rendezte: Jean Delannoy (1955)
MAIGRET DIRIGE L`ENQUETE (tv), 1955, rendezte: Stanley Cordier
MAIGRET ET L`AFFAIRE SAINT-FIACRE, 1959 - THE SAINT-FIACRE AFFAIR / MAIGRET GOES HOME, rendezte: Jean Delannoy (1932)
MAIGRET VOIT ROUGE, 1963 - MAIGRET AND THE GANGSTERS/INSPECTOR MAIGRET AND THE KILLERS, rendezte: Gilles Grangier - a Maigret, Lognon et les gangsters alapján (1952)
MAIGRET A PIGALLE, 1966, rendezte: Mario Landi, címszerepben Gino Cervi
MAIGRET UND SEIN GRÖSSTER FALL, 1966 rendezte: Alfred Weidenmann, címszerepben Heinz Rühmann
LA CHIEN JAUNE (tv), 1968, rendezte: Claude Barma, címszerepben Henry Czarniak
MAIGRET ET L`HOMME DU BANC (tv), 1973, rendezte: René Lucot, címszerepben Jean Richard
MAIGRET EN MEUBLÉ (tv), 1972
MAIGRET HÉSITE (tv), 1975
MAIGRETET LES GANGSTERS (tv), 1977
LIBERTY BAR (tv), 1979
MAIGRET Á VICHY (tv), 1984
MAIGRET ET LE MARCHAND (tv)
MAIGRET (tv), 1988, rendezte: Paul Lynch, címszerepben Richard Harris
Granada televíziós sorozat 1992-93, címszerepben Michael Gambon
 
Televíziós felügyelők:
Angliában Rupert Davies (1970), Richard Harris (1988) és Michael Gambon (1992),
Németországban Heinz Rühmann,
Hollandiában Jan Teuling
Olaszországban Gino Cervi
Oroszországban Boris Tenin
Japában Kinya Aikawa
Franciaországban Jean Richard (a vitathatatlanul legjobb) és Bruno Cremer
 
Összeállította: Park Kiadó és Galgóczi Tamás

Kapcsolódó írás:
Federico Fellini és Georges Simenon levelezéséből


Galgóczi Tamás - 2004. május 3.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!