Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Interjú: Marcellus Mihály – 2012. január

A tavalyi év könyvterméséből tűnt ki egy hazai író neve, mely a többség számára elsőre ismeretlenül hangozhatott: Marcellus Mihály római kori regényét, A veterán – Aquincum hajnala című könyvet a Historium Kiadó adta ki karácsonyra. Mint azt idővel megtudhattuk, Marcellus Mihály nem egészen „friss” szerző, hiszen 2001 óta számos regénye és novellája jelent meg, csak épp Michael Mansfield álnéven. Az is kiderült, hogy A veterán nem teljesen önálló mű: egy új sorozat, a Pannonia Romanum első kötete. A szerzővel az új névről, az új könyvről és az új sorozatról beszélgettem.
 
Sebők Zsófia: Első kérdésemmel rögtön rá is térnék erre az új profilra. Mikor jött a névváltás, hogyan jött, és mi minden előzte meg Marcellus Mihály világra jöttét?
Marcellus Mihály: Az elmúlt egy évtizednyi misztikus thriller- és sci-fi írás mellett titokban dédelgettem egy másik szerelmet, az ókori történelmet. Hogy miért vártam vele türelemmel ennyi időt? Nos, egy történelmi regény megírása információéhes dolog, és ha nincs megalapozott tudás, bele sem szabad vágni. Jó ideig tanultam, informálódtam, kutattam. Aztán egyszer csak jött a Historium felkérése, és égi jelnek éreztem, hogy most kell ezzel előrukkolni. Mivel pedig új a stílus és a téma, jogosnak véltem egy új álnevet beiktatni, ami korhű, és már félig magyar is.
 
Sebők Zsófia: A római kor az egyik leghálásabb téma, akár irodalomról, akár filmművészetről, akár tévésorozatokról beszélünk. Lehet még egyáltalán újat mondani ebben a témában, vagy már csak a „hogyan” különbözteti meg az egyes történeteket?
Marcellus Mihály: Általában nem könnyű, hiszen mások is felfedezték maguknak a benne rejlő szépséget és lehetőséget, ráadásul olyanok, akiknek a művei – hírnevük és támogatottságuk folytán – gyorsan körbeérnek a földgolyón. Én nem akartam beállni a sorba, hogy Rómáról, vagy a most divatos római kori Britanniáról írjak. Saját házam táján maradtam, mesélve arról, amit a világhírű íróknál esetleg én tudok jobban. Ez az én „hogyanom”.
 
Sebők Zsófia: Számomra az volt az egyik legszimpatikusabb A veteránnal kapcsolatban, hogy hozzánk egészen közel, Aquincumban, a mai Óbudán játszódik, és ha akarnánk, bármikor végigjárhatnánk a helyszíneit. Történelmiregény-íróként mennyire tartod fontosnak, hogy a saját hazád, saját környezeted, saját kultúrád múltját tárd fel és meséld el a magad módján az olvasóidnak?
Marcellus Mihály: Teljesen igazad van! Remélem, minden olvasóm számára ugyanígy fontos, szimpatikus és figyelemfelkeltő a tény, hogy az általam írt helyszíneket bárki végig kirándulhatja. Burkoltan talán ez a cél is vezetett. Másrészről, valóban van bennem egy határozott elhivatottság az iránt, hogy büszkévé tegyem a római kort szerető hazai olvasókat, ugyanis a mi dunántúli országrészünk, vagyis Pannonia, különleges szerepet játszott az Imperium Romanum életében. Regényekkel szeretném erősíteni ezt a büszkeséget, mesélve e kényes északkeleti határvidék történetéről. E koncepcióhoz jelzőt is rendeltem, mint egyfajta fémjelzést: „pannonrómai regény.” Tehát Marcellus Mihály Pannonia Romanum sorozata hazai terepen játszódik, hogy minél többen megismerhessék a római kori Dunántúlt, és a büszkeség mellett örömüket is leljék benne.
 
Sebők Zsófia: Miben merül ki nálad a kutatómunka? Elolvasol pár raklapnyi szakirodalmat, vagy személyesen is utánamész a dolgoknak, terepszemlét tartasz?
Marcellus Mihály: Mindkettőre szükség van.A szakirodalom, a régészet, a történelemkönyvek bújása az alap. Minthogy mindig is szerettem az ókori történelmet, ez soha nem jelentett gondot. Már gyerekkoromban is, ha valami érdekeset hallottam ez időszakról, azonnal feljegyeztem a kis füzetkémbe (de rég is volt!). Mivel szeretek utazgatni, izgalmasabb a terepmunka. Múlt nyáron például biciklivel jártam végig a limes egy nagyobb szakaszát, romokra, őrtornyok maradványaira vadászva. Öröm felkeresni egy-egy helyszínt, végigjárni egy kövekből rótt római utat, tudván, hogy kétezer évvel ezelőtt kereskedők vagy légiósok trappoltak rajta. Öröm bejárni a romokat. Megérintem, megsimítom a köveket, és hagyom, hogy beszéljenek hozzám. Ilyenkor film kezd peregni bennem, a képzeletem celluloidszalagja, amely a megírandó regény alapját képezheti. Ha minden a helyén van, és elég sok képzeletfilmet állítottam össze magamban, jöhet az írás: csak össze kell vágni és szavakba kell önteni a képfájlokat. Pontosan így történt ez A veterán kapcsán is.
 
Sebők Zsófia: Olvasol-e, nézel-e római témájú regényeket és filmeket? Mennyire befolyásolnak, inspirálnak az ilyen művek?
Marcellus Mihály: Természetesen odafigyelek mindenre, hátha valami tudományos információt tartalmaz, de nem olvasok el mindenféle e korhoz köthető regényt. Ezekkel csínján bánok. Sok mindent nem hiszek el vagy pontatlannak érzek e művekben – főként a filmekben, ahol a látvány kedvéért könnyen átlépnek bizonyos történelmi tényeken –, ezért maradok azok mellett, akiket hitelesnek érzek. Az idők során Steven Saylor lett az egyik olyan író, akit elég autentikusnak tartok, lévén, hogy ez a texasi úriember maga is történész. Ő inspirálhat valamelyest, de nem szeretném, ha ez igaz lenne minden regényre és filmre, ami jól vagy rosszul interpretálja e kort. Főleg azért nem, mert szeretnék mindenképpen valami egyedi hangot kialakítani az egyedi „pannonrómai” témáim mellé.
 
Sebők Zsófia: Egy novemberi tévériportban hangzott el tőled egy érdekes kijelentés, melyre azonnal felkaptam a fejem. Azt mondtad, úgy érzed, kicsit mindannyian rómaiak vagyunk. Azóta szeretném tőled megkérdezni: pontosan hogy érted ezt, és mennyire mondtad komolyan? Valóban rómainak tartod magad?
Marcellus Mihály: Én mindenképpen.Nézd, akárhogy is ágálunk ellene,a kétezer évvel ezelőtti hatás nem múlt el nyomtalanul Európából, de a mi országunkból sem. Ha szertenézünk a városban, úthálózatunk egy része a kétezer évvel ezelőtt kikövezett vagy kitaposott nyomvonalat követi. Patinás épületeink zöme, melyekre azt mondjuk, hogy „monumentális és szép”, klasszicista jegyeket visel magán, ami Rómát juttatja az eszünkbe. Oktatás és jog, mind a római elvekre épül. Az egyszerű piactereink éppen olyan látványt nyújtanak, mintha alig változott volna valami az elmúlt két évezredben. Mi, magyarok, jobbára szőlő- és borkultúránkat is a római villagazdaságoknak köszönhetjük. És sorolhatnám még. Ráadásul az egyéni szokásokban is megmaradtak a római jegyek, noha magunkat a hunok után érkezőktől származtatjuk. Egy-két példa: amikor az ifjú férj ölbe kapja az aráját és átviszi a küszöbön, hajlamosak vagyunk valami magyaros virtusnak tartani, pedig ez a római patríciusok házassági szertartásának az alapja, és már Jézus születése előtt négyszáz évvel is gyakorolták. Vagy ott van a mindenkori családfő tisztelete, mely nem más, mint az egyik legősibb római törvény, a Paterfamilias jelenkori visszhangja. Vagy hadd mondjak még egyszerűbb példát. Népszerű köszönési forma a „szervusz”, ami sokszor szerbusszá hasonul, de ez nem zavarja a jelentését, hiszen egy római kori köszönési formuláról van szó (az „alázatos szolgád vagyok” latin üdvözlés első tagja e szócska), és onnan maradt fenn egészen mostanáig zavartalanul a nyelvünkben. Úgyhogy igen, Róma itt van, és mindannyian valamelyest rómaiak maradtunk.
 
Sebők Zsófia: Most még javában folyik A veterán promóciója, de ha jól tudom, neked már kész is a következő regényed. Mi lesz ez pontosan, mikor jelenik meg, és mennyire lesz szerves része a Pannonia Romanum sorozatnak?
Marcellus Mihály: Igen, már elkészült a kézirat, és le is adtam a Historiumnak. A címe Aquincum farkasa – Kelta szív. A kiadóvezető, Bíró Szabolcs barátom kedvessége testesül meg ebben, hiszen pontosan az 50. születésnapomra jelenteti meg. Jubileumi kiadásról van tehát szó, egyfajta különlegességről, ezért nem is igazán tartozik bele a Pannonia Romanum sorozatba, vagy ha mégis, csak névlegesen, hiszen hazai terepen – Aquincumban – játszódik ez is. A mássága abban nyilvánul meg, hogy a régi, Mansfieldként írt thrillerek és a misztikum is jelen van benne, hiszen e mese gerincét egy kelta legendaként tálalom. De benne van természetesen a marcellusi ragaszkodás is a történelmi tényekhez. Vagyis kettős műfajú regényről van szó – egyedi játékról a közönséggel. Remélem, kedves olvasóim is unikumnak érzik majd.
 
Sebők Zsófia: Mik az Aquincum farkasa utáni terveid? Folytatod a két műfaj, a misztika és a történelem elegyítését, vagy visszatérsz A veterán hangulatához, és szigorúan betartod a történelmi regények szabályait?
Marcellus Mihály: Marcellusként a történelmi tényekkel jegyeztem el magam, és e frigyhez hűséges akarok maradni. Szeretnék a realitás és a tényszerűség talaján állni, bár a meseszövés természetesen érintheti a korban fellelhető különös vallási felfogásokat, misztikát, csodajeleket. Egy jó példát hadd mondjak! Nem titok, hogy már a harmadik római kori regényemen dolgozom, mely Marcus Aurelius életét és a markomann háborúk korát dolgozza fel, melyben megint csak Pannonia a főszereplő. Nagyon izgalmas téma! Ebben a történetben van egy vitatott esemény, amit úgy hívnak: Marcus Aurelius esőcsodája. Érthetetlen, megfejthetetlen misztikus történésnek tartják. De hogy mi is ez, a kedves olvasó megtudhatja majd talán egy esztendő múlva, amikor ez a könyvem is megjelenik. De szorosan a kérdésre válaszolva, még inkább szeretnék a jövőben a tények feltárásával foglalkozni, és minél több történelmi ismeretet közreadni a regényeimben.
 
Sebők Zsófia: Egy utolsó kulisszatitokra még hadd kérdezzek rá! Kizárólag regényekben gondolkodsz, vagy várhatunk esetleg novelláskötetet is a Pannonia Romanum sorozatban?
Marcellus Mihály: Igény kérdése. Én nyitott vagyok mindenre, ha úgy döntünk a kiadóval, hogy erre is szükség van. A veterán főhőse, Marcus Lupius Melior, aki a könyv végére Aquincum egyik közigazgatási vezetője lett, talán belekeveredhet még néhány izgalmas kalandba…
 
Sebők Zsófia: Köszönöm az interjút!


Sebők Zsófia - 2012. február 2.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!