Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Benkő László: Vér és kereszt – Ország születik

Kissé megkésve születik ez az írás, de talán nem elkésve. Sosem késő ugyanis felfigyelni arra, hogy létezik egy író, aki konok következetességgel, hatalmas munkabírással, elképesztő háttértudással és lenyűgöző fantáziával sorban életre kelti a magyar történelem legizgalmasabb korszakait: pillanatról pillanatra, évről évre, évszázadról évszázadra. Márpedig Benkő László ilyen író: s tehetségéről fényesen tanúskodik legújabb trilógiája, a Vér és kereszt, amely a magyarság történetének leginkább sorsfordító korába, az államalapítás idejére repíti el olvasóit a Sosemvolt pogányok, az Ország születik és A hatalom ereje című kötetekben.

 

Közülük a középső, az Ország születik folytatja a 970-es években elkezdett első kötet történéseit: megismertet Géza (Gyécse) fejedelem udvarával, de már azokkal az időkkel, amikor a rettenthetetlen és makacs nagyfejedelem testileg már gyenge, magába forduló, beteges, korán elaggó öregemberré változott, s leginkább erős lelkű, keménykezű felesége biztosítja, hogy fennmaradjon a hatalom, vagy legalább a látszata. A háttérben már készülődik Koppány hatalomátvétele, aki már Géza életében a fejedelmi trónra tör. A 995-től 1005-ig tartó egyetlen évtized alatt a regény eljuttatja olvasóját a fejedelemségből a Vajk néven ismert fejedelemfi létrehozta királyságba, a háborúból a békébe, Európa pereméről Európába. Tanúi lehetünk a külföldi és a magyar előkelők intrikáinak és tanácskozásainak, a politikai és katonai döntések megszületésének, az ütközetnek, amelyben Koppány elesett, vagy épp a koronaküldésnek. Közben az első kötetben már megismert szereplők élete is tovább folyik és szövevényesedik, így folyamatosan több nézőpontból is rátekinthetünk a híres történelmi személyiségekre. Ezt erősítik az egyes szám első személyben elbeszélt szövegrészek.

 

Ha olyanokkal beszélget valaki, akik szeretnek a történelemről olvasni, általában három különböző ízléssel találkozhat. Van, aki azt szereti, ha a történelem csak egy valós keretet ad a néha szinte fantasys, de mindig nagyon kalandos, akciódús fikcióhoz. Más arra kíváncsi, hogyan éltek egy-egy adott korban az emberek, legyenek bár gazdag előkelők vagy az egyszerű nép képviselői. Míg végül a harmadik olvasótípus azt szeretné tudni, egészen pontosan mi történt régen: miért, hogyan, mikor esett meg ez vagy az az esemény, milyen volt egy-egy híres történelmi alak emberközelből, a valóságban, hitelesen.

 

Szerintem Benkő László regényei azért kiválóak, mert bennük mind a háromféle olvasó megtalálhatja azt, amit keres. A cselekmény sok szálon futó és izgalmas, s érdekességben vetekszik a kalandos fiktív történelmekkel. Vagyis az is kedvét lelheti benne, aki le nem maradna a Trónok harca következő folytatásáról. Rengeteg olyan szereplővel találkozhatunk bennük, akik az író teremtő fantáziájának köszönhetik a létezésüket: s a mellékszereplők mellett mindig vannak olyan főalakok is, akik nem a híres emberek, a történelemórán megtanult nagy nevek viselői közé tartoznak, hanem azt ismertetik meg az olvasóval, hogyan éltek a többiek: azok a magyarok, akinek nem őrizte meg a hírét egy krónika sem. Minderről azonban nem a Hogyan éltek elődeink? ismeretterjesztő stílusában számol be, hanem észrevétlenül vezet el a legváratlanabb helyszínekre és avat be az akkori emberek gondolkodásába.

 

Végül széles szakirodalomra támaszkodva alkotja meg történelemrekonstrukcióját. Igaz, ez természetesen tudatos írói döntések eredménye, tehát abban azért semmiképpen nem lehetünk biztosak, hogy ha egyszer időgépbe szállhatnánk, valóban azt látnánk az egyes történelmi pillanatokban a lateráni palotában, a Pilisben vagy Csanád udvarházában, amit a regényben olvashatunk – ám mégis, nagyon élvezhetjük az egyes, jól megírt jeleneteket. (Én csak azt nem értettem, miképpen kerülhetett a könyv alapszakirodalmába Pap Gábor bármilyen kötete, mégpedig együtt említve Györffy Györgyével. De ez már az írói döntések terepe, amely regény esetében a szerző felségterülete.)

 

Összefoglalva elmondható: izgalmas második kötet született. Ideje elolvasni, majd pedig kézbe venni a folytatást, A hatalom erejét. Nálunk ritka módon ugyanis a 2017-es évben a trilógia mindhárom kötete napvilágot látott.


Baranyi Katalin - 2018. február 13.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

A sorozat (Vér és kereszt) további darabjai:

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!