Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Brian Michael Bendis: Az Új Bosszú Angyalai – Dr. Strange

Újságoshoz vándoroltak Az Új Bosszú Angyalai kötetek, de aggodalomra semmi ok, a külsőt illetően a minőség a régi, nem változik sem a formátum, sem a méret, csupán mostantól nem a könyvesboltokban érdemes keresni a szuperhősöket. Ezt már csak azért is fontosnak tartom kiemelni, mert a legutóbbi rész magyar kiadása óta közel másfél év telt el, és sokan talán elfeledkeztek erről a sorozatról (legalábbis, bevallom becsülettel, én kevésbé ülök tűkön két epizód megjelenése között, mint mondjuk a Fenegyerek vagy az X-Faktor esetében), pedig nagyon is érdemes követni: a mostani kötetben például nem más az egyik főszereplő, mint Dr. Strange.

 

A főmágus már csak azért is érdekes, mert a magyar kiadásban nem találkozhattunk vele túl gyakran – maximum egy-egy rövid epizód erejéig, főleg a nagyobb események környékén bukkan fel, hogy hihetetlen erejével segítse a többi hőst –, most viszont többé-kevésbé megismerhetjük a gondolkodásmódját és a személyiségét is. A cselekmény ugyanis körülötte, pontosabban az új főmágus utáni nyomozása körül bonyolódik: bár nemrégiben elvesztette a misztikus erők főmágusának titulusát, az új tulajdonos még nem került meg, márpedig Stephen Strange nem csupán a ranggal járó varázslatos tárgyakat, de a saját tapasztalatát és tudását is tovább szeretné adni neki. Mások azonban közel sem ilyen tisztességes okok miatt keresik az új főmágust, Csuklya például meg szeretné ölni, hogy immár ő legyen a misztikus erők legerősebb birtokosa...

 

Hogy aztán a történetbe miként kerül Dormammu vagy éppen az Új Bosszú Angyalai, azt már nem mesélném el, ennél sokkal fontosabb ugyanis, hogy bár ezúttal egy meglehetősen akció- és csataközpontú résszel gazdagodtunk, azért a „körítés” legalább ennyire érdekfeszítőnek bizonyult. Nem kell semmi extrán elgondolkodtató vagy lenyűgöző dologra számítani, inkább csak pár jópofa apróságra: ahogy Pókember küzd azzal, hogy a csapattársai mind ismerik egymás arcát, és egyedül ő próbálja megőrizni az inkognitóját (na és a döntése következményei!); ahogy Clint Barton lényegében háborút próbál kirobbantani Norman Osborn ellen; ahogy az Angyalok csapatán belül (vagy Strange belépése után) folyamatosan megy egymás szívatása, nem kevés humort generálva ezzel... Nem eget rengető momentumok ezek, de kifejezetten gördülékennyé és pergővé teszik az egyébként kissé ellaposodó történetet.

 

Maga az új főmágus utáni nyomozás ugyanis nem tűnt különösebben izgalmasnak vagy körmönfontnak számomra, ráadásul még a cselekményt illető potenciális rejtély-forrásból (a Csuklyát megszálló démon kiléte) sem lett rejtély, köszönhetően annak, hogy már az első oldal megválaszolja ezeket a kérdéseket. Maradt tehát rengeteg ütközet: összecsapás Strange és Csuklya között, összecsapás az Új Bosszú Angyalai és Csuklya között, összecsapás a főmágus-jelöltek és Csuklya között... és bár azt nem mondanám, hogy nagyon megerőltette volna magát Brian Michael Bendis, amikor ezeket kitalálta, az biztos, hogy a rajzokért felelős csapat igen sokat hozzátett ehhez a kötethez.

 

Mert bár a sorozat főbb rajzolója maradt Billy Tan (csak az 55. számtól vette át Stuart Immonen), az első két füzetben nem egy oldalban Chris Bachalo munkáját köszönthetjük. Márpedig Bachalo nagyon jól át tudja adni a Strange-féle elszállt-borzalmas-démoni hangulatot, a mágiával teli csatákat, a földöntúli jelenéseket – ugyan valószínűleg nem tudnám elsorolni, hogy mi történik az egyes paneleken, és melyik alak hol kezdődik vagy hol ér véget, de tetszik ez a kaotikus, a színeket illetően nem túlbonyolított, de nagyon is mutatós stílus.

 

Kicsit felemás tehát a mostani Új Bosszú Angyalai kötet: olyan érzésem van, mintha ebben a sorozatban Bendis tényleg a nagy eseményekre akart volna koncentrálni (hamarosan következik, reméljük magyarul is, a Siege), és az átvezetéseket mintha már annyira nem élvezte volna. Persze megvan benne az a fokú szórakoztatási faktor, amiért sosem bánom, hogy a kezembe veszem az aktuális kötetet, de szerintem Bendis ennél sokkal többre is képes olykor. Erről jut eszembe, hogy lassan aktuálissá válik az Új Bosszú Angyalaival eredetileg párhuzamosan futó Bendis-cím kiadása (Dark Avengers), már csak azért is, mert az említett Siege-nél összeérnek a szálak. Vajon tényleg eljuthat odáig a magyar kiadás?


Szabó Dominik - 2017. november 7.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!