Főkép

Az emberi természet már csak olyan, hogy a természettel együtt örök körforgásból áll az élete. Akadnak könnyebb és nehezebb napok, és amikor ez utóbbi kopogtat, alig jutnak eszünkbe a napsütéses órák. Nem mindig könnyű belekapaszkodni a vidám percekbe, a nevetések visszhangjába, a mosolyokba, szerelmes tekintetekbe, boldog kézfogásos séták hangulatába. Ugyanilyen elérhetetlennek látszik egy jó filmet vagy könyvet követő érzelmi hullámvasút. Sőt, vannak pillanatok, amikor azonosulni azzal, amit látunk, esetleg olvasunk, lehetetlennek tűnik. Mindenkinél, még a legoptimistább embernél is kopogtatnak sötét órák, de az már merőben egyedi, miként kezeljük azokat.

 

Nekem segít, ha minden nehézség ellenére visszagondolok olyan pillanatokra, amikor őszintén, tiszta szívvel tudtam élvezni az életet, még ha rövid időre is. És ha ez sem elég, hát tudom, mi a jó gyógyszer, nem, nem iszom le magam az öntudatlanságig, mert amikor kijózanodok, pokoli másnaposan, hasogató fejfájással, a probléma ugyanott van, ahol hagytam. Ilyenkor én úgy érzem, ki kell bőgnöm magam! Ott és akkor, amikor senki sem látja, amikor nincs miért szégyellnem az érzéseimet. Tudom, hogy a fiainkat arra tanítjuk, legyenek férfiak, és ne zokogjanak, mint egy lány, de túl azon, hogy ez butaság, a felszabadító ereje szinte semmihez sem hasonlítható. Ennél csak egy dolog jobb, sírásból nevetésbe csapni. Alighanem ez az egyik legőszintébb, legtisztább pillanat. Az ember szíve könnyű, a lelke szabad, nem húzza le semmi, nincs fájdalom, csak öröm. És ha ez megvan, olvassatok verseket! El fogtok képedni azon, mennyivel többet adnak majd.

 

Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője. Az ő nevéhez fűződik az Aurora-kör megalakulása, és a magyar novella egyik első meghonosítója. Nyakas természete miatt többször került bajba, mígnem katonának állt, ahol gyorsan emelkedett a ranglétrán. Amikor kilépett, az apjával megromlott kapcsolata, és ettől kezdve anyagi problémái voltak. Az irodalmi élet központján, Pesten telepedett le, és bár a festészettel sosem hagyott fel, ekkor már az irodalom kötötte le gondolatait. Élete vége felé ismerkedett meg Széchenyivel, az eszméi és a világképe hatalmas hatást gyakoroltak rá. Amikor az államférfi megalakította a Magyar Gazdasági Egyesületet, Kisfaludy lett az egyik titkára. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-i megalakulása után megválasztották a nyelvtudományi osztályba az első rendes tagnak. Ezt már sosem tudta meg, mert négy napra rá, pesti lakásában meghalt. Az ő emlékére alakult meg a Kisfaludy Társaság.

 

Az együttérzés és a könyörület olyan erények, amikkel sajnos rendkívül ritkán találkozunk manapság. Bár ha jobban belegondolok, ez mindig így lehetett, az emberi természet ugyanis évszázadok óta állandó. Szerencsés az, akinek akad olyan ember a környezetében, aki érzi, érti mindazt, ami benne van. Vagy legalább megpróbálja megérteni.

 

Kisfaludy Károly: A legszebb gyöngy

 

Van egy gyöngye a világnak,

Létünk legfőbb értéke,

Minden földi boldogságnak

Kútfeje s legszebb éke;

 

Melynek remegő tükrében

A szív magát képzeli,

S adóvevő örömében

Fájdalmait öleli.

 

De a nagy világ zajában

Az csak ritkán láttatik,

A romlott szív birtokában

Soha nem találtatik.

 

Csak szelíd s jó embereknél

Fakad égi forrása,

Érzékeny s meleg szíveknél

Tenyészik szent áldása.

 

Mely jó isten adománya

Ez a ritka drága kincs?

Mely szent érzet alkotmánya

Hogy el földön mássa nincs?

 

Egykor szívem nagy ínségét

Barátomnak beszéltem,

S érettem hullatott könnyét

E szép gyöngynek ítéltem.