Főkép

Mindig különleges izgalom fog el, ha egy fiatal magyar szerző könyvét tarthatom a kezemben, főleg, ha olyan íróról van szó, akit, ha nem is ismerek személyesen (még), de nem is idegen a számomra, hiszen sokat beszélgettünk már vagy éppen rajongtunk közösen egy könyvvért, sorozatért. Most pedig egy általa írt művet kell értékelnem és ez egyszerre kellemesen bizsergető, ugyanakkor furcsa érzés… és nem is olyan egyszerű feladat.

 

Lilian élete csak annyiban különbözik az átlag fiatalokétól, hogy imádott kishúga gyógyíthatatlan beteg, és ő bármit megtenne, hogy elősegítse a gyógyulását. Reménytelen helyzetét és kétségbeesését kihasználva a kórházban elébe toppan egy férfi és felajánlja a kislány meggyógyítását, cserébe csak egy szerződés aláírását kéri. Kinek van ekkora hatalma, hogy ezt megteheti? Csakis magának Lucifernek. Mit jelent egy egyezség a Pokol uralkodójával? Semmi jót. De a szerződés létezik és Lilian nem tehet mást, mint ledolgozza a rögzített időt és elvégzi a Lucifer által rá bízott feladatokat. Olyan világban találja magát, ahol van menny és pokol, az említett helyek teremtményei bonyolítják a halandók életét és persze könnyedén ki is használják őket, egyedül arra vigyáznak, hogy egymás ügyeibe ne avatkozzanak bele, mert az könnyen háborúhoz vezethet.

 

Annak ellenére, hogy a regény mozgalmassága és hangulata már az elején beszippantott, nagyon tartottam tőle, hogy nem lesz egészen eredeti a megalkotott világ. Szerencsére a félelmem alaptalannak bizonyult, mert a fiatal szerző érdekesen keveri az események lapjait és az élvezetes regényhez szükséges stílusokat. Az akciókon kívül rengeteg mély érzelmet visz bele írásába, köztük sok-sok bizonytalanságot, erős gyanakvást, még erősebb reményt és elhatározást, mindezt megfűszerezi a kétségbeeséssel és helyenként kegyetlenséggel, hatalomvággyal. Nagyon örültem neki, hogy a fő hangsúly az akción maradt és az erotika nem keveredett bele az eseményekbe túlzott mértékben, annak ellenére sem, hogy Lilian körül, persze különböző indíttatásokból, több férfi is feltűnik. Főhősnőnket nem lehet könnyen eltéríteni a céljától, a szikrák pattogása pedig éppen csak megfűszerezi az eseményeket. A cselekményt többször szakítják meg múltbeli visszaemlékezések, ennek eredményeként viszont helyenként úgy éreztem, hogy megtört a regény lendülete, ami olvasás közben nem esett olyan jól, de utólag már nem tartom akkora problémának.

 

A regény ékes példája annak, hogy a pokol és a menny teremtményei mennyire tekintik játékszernek az emberiséget és játéktérnek a Földet, Lilian pedig azt mutatja meg, hogy kellő ravaszsággal, kitartással, megfelelő motivációval, a kishúga iránt érzett szeretettel felvértezve ellen lehet állni a kényszerítésnek, és meg lehet találni a hatalmasok hosszú ideje tartó kötélhúzása miatt időnként felbukkanó kiskapukat. Ebben a történetben a pokol tényleg pokol és Lucifer teljesen megfelel a vele szemben támasztott elvárásoknak, ugyanakkor kegyetlenség és hatalomvágy szempontjából az alvilág többi teremtménye sem sokkal marad el mögötte. Sajnos csak a regény közepe táján derült ki, hogy a pokolban és a földi világban másképp telik az idő, ezért jó párszor kerültem időzavarba, ráncoltam a homlokom és számolgattam az éveket, amelyek sehogy nem akartak passzolni egymáshoz.

 

Az alaptörténeten és a karaktereken kívül a könyv erősségét a párbeszédek jelentik, amelyeket nagyon szerettem olvasni, mert ezekben megcsillant Lilian éles logikája és még élesebb nyelve. Pörgős, pattogós, élvezetes és informatív, így tudnám tömören összefoglalni a dialógusok lényegét, sokkal többet is el tudnék képzelni belőlük. Ritka az a könyv, ahol mindegyik szereplő azonos szinten érdekel, illetve ritka az is, amikor az események és a pont megfelelő időben adagolt információk képesek megváltoztatni a karakterrel kapcsolatos első benyomásaimat, de Vivien ezt is elérte nálam, amiért csak gratulálni tudok neki.

 

Ki kell hangsúlyoznom, hogy egy fiatal szerző első könyvéről van szó, aminek lendületességét, frissességét apró hibái ellenére is nagyon szerettem - megismerését csak ajánlani tudom a fantasy iránt érdeklődőknek. Nagyon remélem, hogy az írónő már lelkesen írja a következő kötetet (sorozatról lévén szó), mert nagyon nagy szükségem lenne rá, hogy minél hamarabb megismerjem a történet folytatását.