Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Agatha Christie: Hercule Poirot karácsonya

A címben szereplő karácsonynak túlzottan nincs jelentősége, csupán alkalom a szétszóródott család összegyűlésére, amit a családfő, az idős és beteges Simon Lee kezdeményez. Róla annyit tudunk meg, hogy fiatalkorában nem éppen szentéletű emberként ismerték, a csalástól kezdve minden komolyabb bűnt elkövetett (gyilkosságot azért nem), s öregkorára egyetlen kedvteltetése maradt: tőle függő gyerekeinek (és azok feleségeinek) szekálása. Mondhatom perverz egy szórakozás, ami szerfölött látványos indulatokat vált ki az érintettekből. Mindez karácsonykor, a szeretett ünnepén! Ezért aztán egy pillanatig sem csodálkozhatunk, amikor a gonosz öregurat átvágott torokkal, kisebb vértenger közepette találják meg belülről bezárt szobájában, elkövető és a gyilkos szerszám társasága nélkül. Rejtély. Szerencsére a közelben vendégeskedik Hercule Poirot, aki engedve az unszolásnak, nekilát a kusza szálak kibogozásának, szigorúan a saját módszerével: vagyis beszélget az érintettekkel, miközben sokat használja a szürke kis agysejtjeit. A többi már megy magától.

A bezárt szoba rejtélyét elsőként Edgar Allan Poe alkalmazta a bűnügyi irodalomban, még 1841-ben, ám az irodalomtörténészek szerint a rejtélyfajta létrejöttét Hérodotosz egyik története ihlette. Mindegy, honnan ered, de tény, hogy a krimiszerzőket újra és újra megkísértette, nem csoda hát, hogy Agatha Christie szintén ezt a klasszikus alapötletet dolgozza fel könyvében. A hét nap eseményei hét fejezetben tárulnak elénk, a fejezetek címei pedig - nem annyira meglepő módon - a dátumok.

A bevezető ajánlás, amit James Wattshoz címzett az írónő, némileg magyarázatul szolgál a regény létrejöttének miértjére, ugyanis sógora kifogásolta a Christie krimik kifinomult mivoltát, és olyan gyilkosságot „kért”, ami egyértelmű és nem utolsó sorban kellőképpen véres. A végeredményt elolvasás után mindenki elbírálhatja, véleményem szerint egészen jól sikerült. Ne tévesszük szem elől, hogy a regény Nagy-Britanniában először 1938-ban (Magyarországon 1939-ben) jelent meg, vagyis az akkori viszonyokhoz képest kell értékelni, és mint mindannyian tudjuk, az az idő azért több szempontból szolídabb volt. A regény korábbi kiadását Csanády Katalin, a mostanit azonban Gálvölgyi Judit fordította.

 

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november


Galgóczi Tamás - 2013. április 13.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!