Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Agatha Christie: Bűnszövetkezetben

Néhány év eltelt azóta, hogy a vörös üstökű, kedves humorú, bátor Thomas Beresford, vagyis Tommy és a gyakorlatias, ötletes és elbűvölően kalandvágyó Prudence Cowley, vagyis Tuppence megfejtették A titkos ellenfél rejtélyét, s leleplezték minden idők egyik legveszedelmesebb bűnözőjét. Időközben összeházasodtak, s boldogan élték a vidám és modern húszas évek mindennapjait – míg rájuk nem köszöntött az unalom. Tuppence már ott tart, hogy kétségbeesésében vesz még egy kalapot, hacsak be nem esik az ajtón egy igazi hulla, ahogy a rémregényekben szokott…
 
Holttest helyett azonban atyai jóbarátjuk, Mr. Carter érkezik meg, s arra kéri az egykori Ifjú Kalandorokat, hogy ismét legyenek segítségére egy szigorúan bizalmas, de nem hivatalos nyomozásban. A Titkos Szolgálat nem sokkal korábban leleplezett egy magándetektívet (Theodore Blunt), aki különböző információkat és államtitkokat gyűjtött és adott tovább az orosz kormány számára. Tommy és Tuppence feladata, hogy átvegyék a céget, a Nemzetközi Nyomozó Irodát, lessék a kék borítékban érkezett üzeneteket, s főképpen várják a titokzatos ügyfelet, az ellenséges kémszolgálat nagyágyúját, aki feleségét kereső sertéskereskedőként fog jelentkezni, s megemlíti majd a tizenhatos számot… Természetesen – Tuppence nagy örömére – addig is mindenféle izgalmas nyomozásban vehetnek részt, hiszen Mr. Carter szerint különösen fontos a látszat fenntartása, miszerint Blunt Nyertes Nyomozói tovább dolgoznak, épp úgy, mint addig.
 
Az olvasóra tehát tizenhét rejtelmes, lazán összefüggő novella vár, többek közt Sessle kapitány meggyilkolásáról, aki a golfpályán halt meg, szívében egy női kalaptűvel; egy gyöngylopásról, amelyben szerepet játszhat a fürdőszobakilincs; egy igazi poltergeistről, ahol a kopogó szellem egy örökség megtalálásához vezeti el a nyomozókat; egy titokzatos tolvajlásról, amelynek a nagykövet csizmái estek áldozatul, s még további tíz bűnügy gyilkosságokkal, gyilkossági kísérletekkel, eltűnt személyek keresésével és alibikergetéssel.
 
Aki pedig nemcsak a krimit, hanem a detektívregények hőskorszakának klasszikusait is szereti, az kifejezetten örvendezhet. Tommy és Tuppence ugyanis szórakozásból minden alkalommal valamelyik nagy detektív bőrébe bújik. A mérgezett fügés szendvics rejtélyét Tommy A. E. W. Mason franciásan logikus Hanaud felügyelője, Poirot egyik ősmintája képében deríti fel. A pénzsimító hamisítók nyomába Edgar Wallace Igaz Embereit utánozva ered a házaspár. Az egyik kémnovellában mintha az elvetemült német bérgyilkos, a rettegett Tuskólábú is feltűnne… Amikor pedig Tommy a krimitörténet első vak nyomozójának a Clinton H. Stagg által kitalált Thornley Coltonnak álcázza magát, hamarosan az életét menti meg a szemkötője. A bravúrosan burjánzó párbeszédek nemcsak szórakoztatóak, de Christie Beresfordék csevegése ürügyén utánozza szinte valamennyi népszerű kor- és pályatársa írói stílusát, s szerepelteti gyakran használt trükkjeiket. Mint az utánozhatatlan hangulatú „Alak a ködben” című elbeszélésben, ahol szinte várható, hogy Brown atya mindjárt megjelenik a gyilkosság helyszínén. A záró rejtélyhez maga Hercule Poirot adja a megoldás módszerét: a kis szürke agysejtek megmozgatását. Magyarként mégis „A sunningdale-i rejtély”-re lehetünk a legbüszkébbek: ebben ugyanis Tommy a magyar származású írónő, Orczy Emma hősét alakítja, az Öregembert a sarokban.
 
A Bűnszövetkezetben Agatha Christie kevéssé ismert könyve, ha úgy tetszik az életmű egyik mostohagyermeke, pedig érdemes rá odafigyelni. Krimirajongók jól felépített rejtélyeket találhatnak a novellákban, ínyenc olvasók élvezhetik a századelő detektívregényeinek fordulatait parodizáló részleteket, akik pedig nosztalgiát éreznek a bubifrizurás, bohókás, viharos húszas évek után, akár egy korabeli kémfilm londoni díszletei közé is odaképzelhetik magukat a Beresford-házaspár oldalán. Meglepetés éri azokat, akik ismerik a kötet első magyar kiadását (No. 16 címen), az új fordítás ugyanis nemcsak szellemesebb, kellemesebb és irodalmibb, de sokkal teljesebb is: a régi változatból hiányzik majdnem egy egész fejezetnyi szöveg s a krimis utalások mintegy háromnegyede, vagyis épp a könyv veleje. Így a Bűnszövetkezetben azoknak is új élmény, akik már mindent tudni véltek a Beresford-házaspárról. Ajánlott kötet – mindenkinek.

 

A szerző életrajza

Kapcsolódó írások:

Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz
Agatha Christie képregények
Interjú Mathew Prichard-dal, Agatha Christie unokájával – 2010. november


Baranyi Katalin - 2012. november 15.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!