Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Somlói Ferenc: A Csodák Könyve - Aranyvölgy

Somlói Ferencet sokan a Cross Borns nevű zenekara kapcsán ismerjük, mellyel számos nagyszabású heavy metal albumot készített, többek között egy sok szereplős Gyűrűk Ura feldolgozást is. Ám korábban Feca (ahogy baráti körben hívják) szerepjátékos berkekben is sűrűn forgott, pl. ő írta a Gallia című, kultikus és humoros szerepjátékot.
 
A Csodák Könyve egy rendkívül érdekes produkció, ugyanis készült hozzá egy rock/metal musical is, Elfsong néven, ami első körben a HammerWorld magazin márciusi számának CD-mellékleteként jelent meg. Erről itt most csak annyit, hogy nem mindennapi élmény az olvasás mellé a zenét is hallgatni.
 
Az igényes kiállítású, vaskos kötet egy olyan történetet mesél el, amin könnyű észrevenni Tolkien hatását, és persze ez is Jó és Rossz harcáról szól. Ám nem holmi klón, már csak azért sem, mert a sztori „evilági” részei egy alternatív Magyarországként is felfogható helyszínen játszódnak. Legalábbis a hely- és személynevek magyarosak. A korszak viszont nem a jelen: inkább emlékeztet a két világháború előtti, esetleg közötti időkre sok minden.
 
A történet hősei között épp úgy találunk varázsos népeket (törpék, tündérek, koboldok, manók, stb.), mint embereket. Igazából nincs egyetlen főszereplő, sőt, néha úgy éreztem, túl sok is van a szereplőkből, ám ez annak meg sem kottyan, aki olvasta a Trónok harcát vagy a Gyűrűk Urát, és biztos vagyok benne, hogy mindenkinek meglesznek a saját kedvencei közülük.
 
Maga a történet igen lassan indul be, és nem is ér a végére – bizony, lesz folytatása, nem kizárt, hogy egyenest trilógiává bővül. Sok-sok oldalon keresztül ismerjük meg a szereplőket, az egész helyzetet, amibe a tündérek és egyebek elrejtett világa – s vele az emberé is került. Merthogy valahol keleten feléledt és kiszabadult egy ősi Gonosz, akinek célja a mesék elpusztítása. Végül Királymező városában illetve az ahhoz közeli Aranyvölgyben kerül sor a nagy, ám korántsem végső összecsapásra.
 
A regény komótos tempója mellett sok apróbb-nagyobb dolog volt benne, ami miatt úgy éreztem, egy szigorú szerkesztő jót tett volna neki. Ugyanakkor számos pozitívuma is van, túl a kedvenc szereplőimen. Maga Aranyvölgy egy csoda, Feca igen érzékletesen írja le ezt a hegyek közti, eldugott kicsiny falut, annak összetartó, barátságos közösségét, a jó öreg fogadót, ahol szívesen gyűlik össze a helység apraja-nagyja, hogy meghallgassa a vadász meséit. Somlói annyit ír étkekről, hogy hovatovább gastro fantasy-nek is nevezhető a könyv, hiszen a végén még néhány receptet is leír. Üres gyomorral nem is szabad kézbe venni a Csodák Könyvét, nyálcsorgatás nélkül meg nem is lehet olvasni.
 
De ezeknél is fontosabb, hogy a könyv a megélt, igazi élet ünneplése. Nagyon sok olyan regényt olvastam már, amiben ennél izgalmasabban és csavarosabban írnak Jó és Rossz örök harcáról, ám nagyon kevésből lehet megtudni igazán, hogy miért is harcol a Jó, mi az, amit a Rossz elronthat. Tolkien professzornak ez nagyon ment, és bizony Feca is ebben a legjobb. Az élet apró örömeit, egyszerű szépségeit annyi szeretettel és lelkesedéssel festi le, hogy igen megkeseredett, sebzett lelkű embernek kell annak lennie, akinek nem támad kedve ettől a könyvtől egy jó baráti beszélgetéshez, egy vidám estéhez valami hangulatos kocsmában, netán egy jól sikerült ételhez – vagy akár a főzéshez, mert az is igazi élvezet tud lenni.
 
Emellett rejlik az oldalakon némi aranyló életbölcsesség, ami még a fentieken is túlmutat, és amik hitelességét számomra az író személye garantálja. Jó ideje ismerem már Somlói Ferencet, van némi, bár korántsem alapos fogalmam arról, hogy mi mindenen ment keresztül, s mennyi mindent csinált, alkotott, és ha ő ilyeneket ír a szerelemről, akkor neki el is tudom hinni: „Tudod, hogy mi az igazság? Ki lát mindent? Kit nem lehet becsapni? A szerelmes embert! Ő az, aki éppen olyannak látja a világot, amilyen! Szép, vad, veszélyes és mámorító! Azt az aranykort látja, ahonnan jöttünk, és ha a hosszú sötét kor véget ér, oda térünk vissza. Ő az, aki olyannak látja a kedvesét, mint amilyen az valójában. Szépséges, álomszerű, törékeny éteri lénynek, mert lefoszlanak róla a fizikai, emberi lét hiányosságai. Ha a szíveddel látsz, akkor látsz mindent. Mögé látsz a dolgoknak!”
 
Várom a folytatást, és remélem, hogy azt azért alaposabban megszerkesztik majd.
 
Részlet a regényből


Uzseka Norbert - 2012. április 10.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Somlói Ferenc)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!