Főkép

Még a mai, színes, változatos gyerekkönyv kínálatban is különlegességnek számít ez a kötet. Eleve olyan szép, mintha egy elvarázsolt, gyerekkori mesekönyv kerülne elő valami elfeledett zugból, ráadásul, amint a cím is jelzi, mindegyik itt szereplő mesében fontos szerepet játszik valami növény, amiről aztán összefogott, de tudományos ismertetőt is olvashatunk.
 
Minden növénynek két oldal jut: bal oldalon ott a rövid mese, a leírás, és a növény rajza, a jobb oldalt pedig a meséhez készült, keretes kép foglalja el. Különösen az ókori, mítikus illetve számunkra egzotikus országbeli képek szemet gyönyörködtetőek, de mind hangulatos. Ez azért is jó, mert maguk a mesék avagy legendák tényleg igen rövidek. Fráter Erzsébet dícséretére legyen mondva: ilyen formában is olvasmányosak és élvezhetőek. Csak néhány volt, ahol úgy éreztem, a nyúlfarknyi történet, mint történet, nem ad valami sokat, például a záró „A titkos recept”-nél, ami a csokoládéról szól, de inkább a svájci Lindt csokoládégyár saját kis legendája, és nem valami nagy sztori.
 
A növényekről szóló botanikai leírások igen információdúsak. Először az jutott eszembe, hogy a gyerek olvasóknak (úgy kisiskolás kortól kezdve, kisebbeknek fel sem olvasnám) túl szakmai a nyelvezete, de végül is az iskolai biológia könyvek is biztosan ilyenek, meg aztán felderengett, hogy anno, általános iskola felsőben nekem sem okozott gondot a különféle növény- meg állathatározók szövegének elolvasása, amennyiben érdekelt a téma. És ennek a könyvnek épp az az egyik legfőbb erénye, hogy érdekesen, izgalmasan mesél a növényekről, hogy micsoda történetek kapcsolódnak hozzájuk, milyen fontos szerepük volt és van az emberiség számára. Mi több, a könyv végi „Intézeti bemutató”-ból, amit a Vácrátóti Botanikus Kert igazgatója írt, az is kiderül, hogy lesz is szerepük a növényeknek (például mint megújuló energiaforrások), illetve hogy nekünk magunknak kell rájuk minél jobban vigyázni, mert növények nélkül valóban nem lehet élet a Földön. Ráadásul a könyvet szómagyarázó is kiegészíti.
 
A mesés növények között találunk olyat, ami évezredek óta jelen van az ember életében, mindennapjaiban, így legrégebbi mítoszainkban, illetve a Bibliában is szerepel (szőlő, olajbogyó, füge, rizs, tea, kávé, stb.), néhány virágról illetve egzotikus növényről is olvashatunk (pl. egyiptomi, indián, buddhista mesében), de magyar tárgyú mesének is jutott hely (Szent László füve, A könyörületesség rózsái, A debreceni líciumfa). Nyilvánvaló, hogy a számtalan növényről és a hozzájuk kapcsolódó történetekből ez a válogatás így is csak néhányat tudott kiszemezgetni, ám úgy képzelem, ez a könyv olyan lehet, mint egy mag, ami jó talajra, érdeklődő, nyitott olvasó elméjébe hullva csodás virágokat, finom termést, erős törzset, gazdag lombot hajthat. Amiből aztán egy élhetőbb jövő lesz.