FőképA World of Warcraft (vagy röviden Wow) nevű számítógépes játék sikere továbbra is töretlen. Egy napokban közzétett hivatalos adat szerint a játékra rendszeresen előfizetők száma elérte a tizenkétmilliót, ezzel továbbra is minden idők legsikeresebb játéka a Wow, immáron öt esztendeje. Ráadásul december elején újabb kiegészítővel bővül az alapjáték; gyanítom ez minimum még egy millió embert fog hozni a kiadó konyhájára.

Természetesen mint azt már megszokhattuk egy igazi világsiker produkció esetében, mindenféle kiegészítő kapható már ehhez a termékhez is; bábuk, kártyajáték, táblásjáték, kendő, díszkard, kulcstartó, egérpad, stb. és nem utolsó sorban regények és képregények (a filmre sajnos továbbra is várnunk kell).
Persze mondanom se kell, hogy ezek rajongótábora is hamar kialakult, így a három évvel ezelőtt napvilágot látott Napkút-trilógia sikerén felbuzdulva további mangák kerültek, kerülnek kiadásra.

Ahogy az eddigi köteteknél is követelmény volt a magas minőség – mind az írásművek, mind a rajzok tekintetében –, a Warcraft: Legendák 2. kötete is megfelel ezen elvárásoknak. Persze ez a kiadó jól felfogott érdeke is, hiszen a mai világban nagyon gyorsan „pofára eshet” bárki, ha elkezd gagyiban utazni.
A Wow kiadója sikerprogramjaihoz (pl. Diablo) kapcsolódó könyveihez olyan szerzőket kért fel, akik már bizonyították rátermettségüket az írás területén. Ennek ékes bizonyítéka volt a már említett Napkút-trilógia, amely szintén neves szerzők munkája.

Nézzük pár mondat erejéig egy kicsit részletesebben, mit is rejt ez a százhetvenhat oldal az olvasó számára.

Félelem
Írta: Richard A. Knaak
Illusztrálta: Kim Jae-Hwan
Folytatódik a Napkút-trilógiában megismert tauren harcos, Trag története, aki élőholtként folytatja pályafutását és próbál az elméjét béklyóba kötő Lidérckirály egyre sürgető hívásának ellenállni. Útját ez alkalommal Thrall keresztezi, aki nem mellesleg az orkok ura, és megmutatja Tragnak, hogyan rázhatja le magáról a Lidérckirály által vert láncokat és felajánlja neki, hogy éljen az orkok közt. Trag azonban úgy, dönt fizikailag is szembeszáll gyötrőjével és tovább folytatja útját a messzi északra.
Nem tudom, mi lesz a végkifejlet – gyanítom nem happy end –, de az biztos, hogy Richard A. Knaak továbbra is hozza azt a tőle megszokott profi munkát, amit eddigi munkásságában már megszokhattunk. Kim Jae-Hwan-al pedig sikerül egy „zsák meg a foltja” párost alkotniuk és eleddig nem bírtak hibázni. Szerintem nem is fognak.

Harcos: Megosztottan
Írta: Grace Randolph
Vonalak: Erie
Háttér: Lince
Szedéstükör és vázlatok: Kim Young-Oh
Színezés: Erie és Lince
Árnyalatok: Lincy Chan
Egy szétválasztott emberlány ikerpár története kerül tálalásra Grace Randolph írása alapján. Egyikük a törpéknél, másikuk az elfeknél nevelkedik. Persze egymásról és a családjukról semmit sem tudnak. Amikor aztán végre-valahára találkoznak egymással, kibontakozik előttünk az a lezáratlan családi tragédia, amely révén sok-sok évvel ezelőtt a lányokat elválasztották egymástól. Ők most közösen úgy döntenek, módot keresnek a múltjuk lezárására és az együttes életük elkezdésére.
Leginkább az érdekes jelzővel tudom így hirtelen illetni Grace Randolph történetét. Jól és hűen adja vissza/ábrázolja egyrészt a „fiatalság bolondság” esetét, illetve magát a megosztottság-egymásra találás problémakörét.
Leginkább ez az a történet, aminek a grafikai kivitelezésével nem vagyok teljesen kibékülve, de kérem nézzék ezt el nekem, nem vagyok ennek a rajzstílusnak az elkötelezett híve. Így a néha – számomra legalábbis – elnagyolt vagy nem eléggé kidolgozott rajzok egyszerűen nem tetszenek.

Hosszú az út
Írta: Dan Jolley
Vonalak és színezés: Elisa Kwon
Árnyalatok: Marlon Ilagan
Ez volt az az epizód, amelynek olvasása közben többször hangosan felröhögtem. Annyira abszurd az alapötlet, hogy az magában megér egy jó nagy piros pontot Dan Jolley-nak. Hogy egy taurent és egy gnómot pakol egymás mellé egy kalandokkal bővelkedő utazás során, akik végig szívatják és savazzák egymást, egyfolytában beszólnak és fikázzák a másikat és ne adj isten, néha agyba-főbe verik a másikat, az minden pénzt megér. Ráadásul a sztori is jól ki van találva – elő kell keríteniük egy látnokot és elkísérni őt a taurenek fővárosába –, kellően pörgős és jól adja a hátteret a két főszereplő civakodásához.
Azt is megkockáztatom, hogy szinte a háttérbe szorul és az olvasó leginkább már nem is arra kíváncsi, hogy elérnek-e valaha is a látnokhoz, hanem, hogy mit fog a következő képkockán egymással művelni ez a két szerencsétlen teremtmény. Ennek fényében messzemenőkig meg tudom bocsátani, hogy pár rajz nem felel meg a fránya ízlésemnek.

Családi értékek
Írta: Aaron Sparrow
Vonalak: In-Bae Kim
Festés: In-Bae Kim és Mi-Jin Bae
Árnyalatok: Jan MichaelAldeguer
A végére egy szomorú befejezéssel záruló mű maradt, amelyben egy ork a saját vérszomjas testvérével száll szembe, hogy megmentsen egy dranei gyermeket előle. Aztán a végső összecsapásuk során elénk tárul, hogyan veszíti el egyikük mindenét – beleértve az életét is –, miközben a másik azzal a boldog tudattal távozhat az örök vadászmezőkre, hogy nem élt hiába és megérte kockára tenni mindenét a gyermek miatt.