Főkép Manapság, mikor a tudomány szinte mindenre érvényes magyarázatot ad, a vallás pedig – nem kis részben épp ennek következményeképp – elveszíti misztikus dimenzióit, a közember nem a kvantummechanika rejtelmeiben keresi a titokzatost, hanem szexszel és drogokkal menekül a valóság elől, vagy mások, többnyire hírességek magánéletében és botrányaiban vájkál, dagonyázik, hogy a leleplezés és botrány kéjes örömében leljen vigaszt vagy kárörvendő gyönyört.
 
A botrány egyik különös és különösen hatásos válfaja a vélt vagy valós, ám mindenképp leleplezettként feltüntetett összeesküvés. A konspirációk köré szőtt elméletek központi eleme pedig a talány, a találgatás, melynek legfontosabb elemei lényegében ugyanazt a szerepet töltik be, mint a vallások misztikumának összetevői.
A hétköznapinál hatalmasabb, irányíthatatlannak mutatkozó erő, a rejtőzködés, a végleges bizonyosság megszerzésének örökkévalóságig való késleltetése ugyanúgy rokonítja a két jelenséget, mint a megvilágosodás öntelt öröme, amelynek igazsága persze bármikor kétségbe vonható, a megtapasztaló mégis rendíthetetlen hittel védelmezi.
 
Nem csoda hát, hogy annyi ma az összeesküvésekkel, mindenekelőtt a titkos szekták és az egyéb, rítusokkal és a beavatatlanok számára megfejthetetlen jelképekkel machináló kultuszok és csoportok társadalombomlasztó tevékenységével foglalkozó fiktív elmélet.
Ki ne ismerné A Da Vinci-kódot vagy a Bíbor folyókat, esetleg a Koponyákat vagy A kilencedik kaput, hogy az Összeesküvés-elmélet című filmet ne is említsem? És hogy a magas irodalomból is említsek egy példát, Umberto Eco Foucault-ingája úgyszintén ősi összeesküvésekkel foglalkozik.
 
Az Olivier Delcroix által összegyűjtött tizennyolc mai francia novella a konspirációk számtalan fajtáját dolgozza fel. Akad köztük olyan, szinte már lerágott csontként kezelhető téma is, mint Marilyn Monroe halála vagy a Kennedy elnök elleni merénylet tényleges indítékai, és akad specifikusan a francia kultúrkört izgató probléma is, mint Claude François maffia-kapcsolatai vagy Hergé, a Tintin-képregények belga alkotója ihletének forrásai.
 
Furcsa aktualitást ad két novellának is az iráni elnök nemrégiben nagy felháborodást kiváltott felszólalása, amikor a közgyűlésen a 9/11-es merénylettel kapcsolatban adta elő a maga összeesküvés-elméletét, hiszen éppen a Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen indított sikeres merénylet a témája Johan Heliot történetének, Pierre Bordage Kína űrhatalommá válásáról szóló novellájában pedig több ENSZ-tagállam ugyanúgy kivonul az ülésteremből, ahogy azt a nyugati blokk a valóságban is ténylegesen megtette.
 
Olvashatunk néhány egészen rendkívüli írást is, mint amilyen „A nagy irodalmi umbulda igaz története”, melyet Michel de Pracontal felismerhetően Philip K. Dicknek, a történet központi szereplőjének stílusában ad elő, valamint „A Jeruzsálemi Templom kalandorai”, melyben J. S. Victor az Indiana Jones- és Lara Croft-mesékre hajazón számol be egy kincsvadász viszontagságairól.
 
Ahogy a kötetet záró novella kifejti, az irodalom nem szűkülhet le a kortárs irodalomelméletek felsőbbrendűségét erőszakosan hirdető kritikusok „kedvenceire”, a történetmentes irodalmi alkotásokra, mert szellemi egészségünk, kultúránk fenntartásához szükség van a fantáziát előtérbe helyező, sokszor kifejezetten fantasztikus műfaji irodalmakra, például a kötetben szereplő, a krimik és a tudományos fantasztikum jegyeit egyaránt magukon viselő novellákra is.
 
Tartalom:
Olivier Delcroix: használati utasítás összeesküvésekhez
Jérôme Leroy: 1968
Pierre Bordage: Ember a Holdon
Olivier Delcroix: A bomba és a szexbomba
Philippe Ségur: Sír a telefon
Michel de Pracontal: A nagy irodalmi umbulda igaz története
Johan Heliot: Boldog szülinapot, Zéró Pont!
Claude Godfryd: Szivárvány
Nicolas d’Estienne d’Orves: A díva és a Vatikán
Chantal Pelletier: Hófehérke nyomában
Erik Wietzel: Angyal az alagútban
Philippe Colin-Olivier: Öld meg a kedvemért!
Benoit Peeters: A Chang-ügy
Guillaume Bouilleux: Érik a vihar
Rodolphe: A cuki ember
François Riviere: Az Agatha Christie-rejtély
Benjamin és Julien Guérif: A Halálcsillag árnyékos oldalán
J. S. Victor: A Jeruzsálem Templom kalandorai
Bernard Werber: A könyvtárak alkonya

A kötet itt is megvásárolható
 
Részlet a könyvből