Főkép Hohol Ancsa-Boris Juli: Terka a piacon
 
Terka állandóan csacsog, kérdez, mindenről saját véleménye van, mellyel akaratlanul is belopja magát az olvasók szívébe. Az anyukák, apukák jól tudják, hogy a Terkával egyidős csemeték ébredéskor már beszélnek, folyamatosan csiripelnek és az esti lefekvéskor is bőven marad másnapra is mondanivalójuk.
 
Hohol Ancsa e mosolygós, csevegős szöszi kislány segítségével tanít meg néhány nagyon is fontos, alapvető dolgot, illetve Terkán keresztül könnyedén ráveszi a kicsiket a helyes viselkedésre.
 
Első kötetében főszereplőnk édesanyjával a piacra látogat megismerni a zöldségeket, mivel a legtöbb kisgyermekhez hasonlóan ő sem rajong a tápláló, vitamindús ételekért. Ezzel szemben a különböző édességek nagyon is kedvére, fogára valók.
 
A piacon az öreg, pocakos Karcsi bácsi érdekesebbnél érdekesebb zöldségekkel ismerteti meg, például Krumpli mamával, Sütőtök Stefivel, a Zsonglőr Borsókkal, vagy akár a két jó baráttal, Spenóttal és Sóskával.
A borsómentési akciót követően Terka jó barátja lesz minden zöldségnek, és a könyv végére már nem okoz gondot neki e finomságok elfogyasztása sem.

A mesekönyv kulcsmondata segít a gyermekeknek jót cselekedni a zöldségek elfogyasztásakor, hiszen a „zöldségek egyetlen, igazi célja, hogy pürésítve, főzve vagy sütve egy gyerek tányérjára kerüljenek”.
 
Hohol Ancsa-Boris Juli: Terka és a varázscsizma

A második kötetben egy piros gumicsizmáé a főszerep, miután kiderül, hogy szivárványt lehet varázsolni vele.
Miután Terka legjobb barátjának szülinapi zsúrjára a nyár közepén is kedvenc gumicsizmájában és esőkabátjában kíván elmenni, Terka anyukája segítségével tanulhat az évszakokról és a hozzájuk köthető öltözködési szokásokról.

Persze a kislány e fontos tudnivalók után sem változtat öltözetén, de éppen ruházatának köszönhető a torta, és így a buli megmentése is.
 
A történetek saját mondanivalóján túl kiemelten említeném még a köteteknek ugyanazt az első mondatát, mely nagyon fontos ebben a korban: „Terka mindig hangos csókolommal köszön a szomszéd néniknek meg bácsiknak”.
Saját tapasztalatból tudom, hogy a gyermekek képesek a legkülönbözőbb furmányos magyarázattal szolgálni a köszönés megtagadására.
 
A mesekönyv vidám színei és kedves rajzai Boris Juli érdemei. Terka vékony kis teste, és jókedvű, mindig mosolygós arca hatalmas szemeivel azonnal belopja magát mind a gyerekek, mind szüleik szívébe. Az amúgy is aranyos kötet ezzel még barátságosabb lesz, melyet mindenki szívesen vesz a kezébe.
 
Gyermekkorom egyik kedvenc játéka volt a papírból kivágható figurák különböző öltöztetése, akár készen kapott, akár a fantáziámnak köszönhetően saját magam által gyártott ruhákba.
 
Ennek köszönhető, hogy több évtized után most nem csak kislányomat varázsolta el ez a játék, hanem ismét engem is, hiszen mindkét mesekönyvhöz tartozik kivágható, öltöztethető Terka baba sok-sok ruhával és kiegészítővel.
 
* * *
 
Meseolvasás közben kislányomat megkérdeztem, hogy szerinte Terka csizmája valóban tud-e szivárványt varázsolni? A válasz rögtön érkezett: Igen!
- …és a Te csizmád tud szivárványt varázsolni? – kérdeztem ismét.
- Az nem - szólt a felelet.
- … és tudod mitől látunk szivárványt?
- Amikor a nap és az eső találkozik, akkor látjuk.
- Akkor Terka csizmája hogyan tudott szivárványt varázsolni?
- … de anyuci, az varázscsizma!
 
A gyerekek ezért is fantasztikusak. Hihetetlen, ahogy össze tudják hangolni a valóságot és a képzeletüket.