|
||||
|
2012. május 21.
Névnapok
Konstantin Adolár, András, Dévald, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibáld, Tibold, Timót
E napon született
>> Albrecht Dürer festő és grafikus (1471) >> Alexander Pope költő (1688) >> Henri Rousseau festő (1844) >> Robert Montgomery filmszínész (1904) >> Fats Waller jazz-zongorista (1904) >> Raymond Burr filmszínész (1917) >> Réber László grafikus (1920) >> Fehér Klára író, újságíró (1922) >> Tyll Attila színész (1923) >> Karátson Gábor író, műfordító (1935) >> Pécsi Ildikó színésznő (1940) >> Csörsz István író (1942) >> Vincent Crane (Atomic Rooster) zenész (1943) >> John Dalton (The Kinks) zenész (1943) >> Hilton Valentine (The Animals) zenész (1943) >> Bill Champlin (Chicago) zenész (1947) >> Dolly (Hungária, Dolly Roll) énekesnő (1948) >> Stan Lynch (Tom Petty & the Heartbreakers) zenész (1955) >> John Galvin (Molly Hatchet) zenész (1955)
E napon halt meg
>> Tommaso Campanella filozófus és író (1639) >> Pieter Corneliszoon Hooft író (1647) >> Thomas Warton költő, kritikus (1790) >> Franz von Suppé zeneszerző (1895) >> Klaus Mann író (1949) >> John Gielgud színész (2000) >> Barbara Cartland írónő (2000)
Egyéb esemény
>> Leoncavallo: Bajazzók című operájának ősbemutatója. (1892) >> L'art pour l'art társulat első fellépése (1986) | ||||
|
Kategóriák:
akció / kaland egyéb gyermek / ifjúsági háborús / történelmi humor ismeretterjesztő / tudományos képregény / manga krimi / thriller romantikus sci-fi / fantasy / horror szépirodalom szórakoztató irodalom A honlapon jelenleg 6265 ajánló olvasható A honlapon jelenleg 71 életrajz olvasható |
Arthur C. Clarke: Mélység2010. május 17.
Sorozat: Galaktika fantasztikus könyvek
Kiadó: Metropolis Media Kiadás éve: 2010 Fordító(k): Kapronczi Orsolya Kategória: sci-fi / fantasy / horror Eredeti cím: The Deep Range Oldalszám: 262 Ára: 2990 Ft Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu Habár a tudományos fantasztikum nem feltétlenül kötődik az űrutazáshoz, Arthur C. Clarke nevét hallva elsőre mégis nehéz elképzelni, hogy bármiben, amit ő írt, nem játszanak kulcsfontosságú szerepet az űrhajók és az idegen civilizációk. Végtére is az Űrodüsszeia és a Ráma tetralógiák szerzője mindenekelőtt az űrkorszak technikai oldalának képviselője, némi filozófiai beütéssel. És ugyan kétségtelen, hogy a novellából regénnyé bővített történet hőse, Walter Franklin karrierje egykor asztonautaként indult, az emberiség pedig már többé-kevésbé meghódította a Marsot és a Vénuszt, a Mélység egyértelműen az óceán misztériumainak felfedezéséről szól. Mert hiszen az élet bölcsőjéről még ma is vajmi keveset tudunk, s elképzelni sem merjük, miféle szörnyetegeket terem, és mennyi titkot rejteget még előlünk. A Mélység jövőjében az emberiség élelmezése, pontosabban annak jó egynyolcadnyi hányada függ a bálnatenyésztéstől, Walter Franklin pedig ebben a világméretekben szabályozott vállalkozásban közreműködik előbb tanítványként, aztán felügyelőként, s végül magas beosztású hivatalnokként. Előmenetelével párhuzamosan egyre jobban megismeri a földön fellelhető legnagyobb termetű emlősöket és egyéb vízi lényeket, miközben egyre bensőségesebb kapcsolatba kerül a tengerekkel. Az óceán, és az óceáni állatvilág bemutatása önmagában is érdekes, különösen ha izgalmas, néhol akciófilmbe illő kalandok fűszerezik (s ilyenkor rögtön eszébe jutnak az embernek a mutáns cápák vagy a mélytengeri kísérletek veszélyeit középpontba helyező, nagy bevételeket hozó filmsikerek). Clarke regényének valódi témája ennél sokkal átfogóbb, és ténylegesen tudományos gondolkodástól hajtott előrelátásról árulkodik. Az emberiség ebben a jövőben ugyanis már elérkezett arra a pontra, hogy ne kelljen értelmetlenül, csupán a húsukért lemészárolnia más, viszonylag magasabb értelmi szintre jutott élőlényeket. A globális élelmezés kérdése, ha lassan is, de mindenképp megoldható szintetikus módon, például planktonból előállított ételekkel, melyek megkülönbözhetetlenek az eredetiektől. A regényben mindezt a Mahá Théra, azaz a buddhista világnézet/vallás feje veti fel, ám a gondolat éppúgy felbukkant már Hermész Triszmegisztosz írásaiban, ahogy a manapság divatos állatvédő kampányok részeként. A ma még talán kisebbségi véleménynek tekintett életfelfogást viszont hitelessé teszi Clarke tudósként és íróként egyaránt megtámogatott érvrendszere. Sci-finek eleinte kissé szokatlannak tetsző mű a Mélység, a végére érve mégsem érezhetünk jelentős különbséget az óceán jövőregénye és az olyan korszakos Clarke-írások között, mint például a Város és a csillagok, a 2001: Űrodüsszeia vagy A gyermekkor vége.
Galamb Zoltán |
|||
| © Ekultura.hu |
||||
RSS201