e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 21.

Névnapok
Konstantin
Adolár, András, Dévald, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibáld, Tibold, Timót

E napon született
>> Albrecht Dürer festő és grafikus (1471)
>> Alexander Pope költő (1688)
>> Henri Rousseau festő (1844)
>> Robert Montgomery filmszínész (1904)
>> Fats Waller jazz-zongorista (1904)
>> Raymond Burr filmszínész (1917)
>> Réber László grafikus (1920)
>> Fehér Klára író, újságíró (1922)
>> Tyll Attila színész (1923)
>> Karátson Gábor író, műfordító (1935)
>> Pécsi Ildikó színésznő (1940)
>> Csörsz István író (1942)
>> Vincent Crane (Atomic Rooster) zenész (1943)
>> John Dalton (The Kinks) zenész (1943)
>> Hilton Valentine (The Animals) zenész (1943)
>> Bill Champlin (Chicago) zenész (1947)
>> Dolly (Hungária, Dolly Roll) énekesnő (1948)
>> Stan Lynch (Tom Petty & the Heartbreakers) zenész (1955)
>> John Galvin (Molly Hatchet) zenész (1955)
E napon halt meg
>> Tommaso Campanella filozófus és író (1639)
>> Pieter Corneliszoon Hooft író (1647)
>> Thomas Warton költő, kritikus (1790)
>> Franz von Suppé zeneszerző (1895)
>> Klaus Mann író (1949)
>> John Gielgud színész (2000)
>> Barbara Cartland írónő (2000)
Egyéb esemény
>> Leoncavallo: Bajazzók című operájának ősbemutatója. (1892)
>> L'art pour l'art társulat első fellépése (1986)

Feed
RSS201
Atom1

Vernor Vinge: A szivárvány tövében

Vernor Vinge: A szivárvány tövében

2010. április 19.


Sorozat: Galaktika fantasztikus könyvek
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2010
Fordító(k): Tamás Dénes
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Rainbows End
Oldalszám: 487
Ára: 3990 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu



„Regény a holnapról – már ma!” – ez a fura hatásvadász kijelentés áll figyelemfelkeltőként a könyv címlapján és ez a kijelentés nem is annyira vicc, mint amilyennek hangzik.

Az általam olvasott, látott sci-fik esetében nem minden esetben érzem helytállónak a magyarra fordított tudományos fantasztikum jelzőt, ez esetben azonban el kell ismernem, hogy Vernor Vinge jelen regénye mindkettőnek akár külön-külön is teljes mértékben megfelel.
A szerző könyvét az internet alapú kognitív eszközöknek ajánlja, és egy olyan világot tár elénk, amely talán valóban már csak karnyújtásnyira van tőlünk, s teszi ezt olyan bámulatosan pontos részletességgel, hogy azt hinnénk, ő már járt is ott és saját szemével látta.

Robert Gu, a híres amerikai költő hosszú évekig az Alzheimer-kór rabja volt, ám az orvostudomány fejlődésével sikerül visszatérnie sötét öntudatlanságából.
Időközben azonban a világ sokat változott körülötte: az internet mostanra mindent behálóz, az emberek okosruhájuk és okos-kontaktlencséjük segítségével folyamatosan online állapotban vannak, virtuálisan bárhol megjelenhetnek, ahol van hálózat, s akár egyetlen mozdulattal hozzáférhetnek bármilyen internetes tudásanyaghoz, vagy akár át is alakíthatják virtuálisan saját környezetüket.

Főhősünk igyekszik behozni a lemaradását, ugyanakkor néhány társával a régi világ és a papír alapú könyvek megmentését tervezik, és közben egy globális méretű, az egész emberiséget fenyegető összeesküvés is kirajzolódni látszik.

Az író egészen elképesztő módon mutatja be az elkövetkező szép új világot. Olyan tudományosnak hangzó technikai háttérinformációkkal támogatja meg leírását, amelyet néha még én sem értettem teljesen, de a logikája mégis követhető és valóságszerűségénél fogva abszolút elképzelhető.

De nem csupán a fantasztikus világ bemutatása ilyen zseniális: személy szerint engem a főszereplő újjászületési folyamata is teljesen meggyőzött. A hiteles és mindemellett lenyűgöző leírás azonban éppen csak az alap, amelyhez egy izgalmas és csavaros történetet is kapunk.

Míg más, hasonló stílusú  könyvek általában valamilyen sötét jövőképpel fenyegetve próbálják fenntartani az olvasó érdeklődését, addig ez a könyv sokkal könnyedebben, az olvasót ámulatba ejtve, de semmiképp nem megijesztve ejti rabul. Engem legalábbis tényleg rabul ejtett és egyben új kedvencet is avattam vele.

A kötet itt is megvásárolható

Részlet a regényből

Hegedűs Tamás

© Ekultura.hu