e-kultura
 

Keresés

2010. március 13.

Névnapok
Ajtony, Krisztián
Humbert, Ida, Leander, Lizander, Lizandra, Rodrigó, Rozina, Solt, Szabin, Zina, Zoltán

E napon született
>> Kemény Ferenc karnagy (1832)
>> Tamássy József énekes (1837)
>> Serly Lajos zeneszerző (1855)
>> Hugo Wolf zeneszerző (1860)
>> Henry Hathaway filmrendező (1898)
>> Kodolányi János író (1899)
>> Jorgosz Szeferisz Nobel-díjas költő (1900)
>> Mircea Eliade író (1907)
>> L. Ron Hubbard író (1911)
>> Neil Sedaka énekes (1939)
>> William Hall Macy színész (1950)
>> Adam Clayton (U2) zenész (1960)
>> Malek Andrea színésznő (1968)
E napon halt meg
>> Nicolas Boileau költő és kritikus (1711)
>> Johann Gottlieb Goldberg zeneszerző (1856)
>> Cezar A. Kjui zeneszerző (1918)
>> Thomas Frederick Dunhill zeneszerző (1946)
>> Ivo Andric Nobel-díjas író (1975)
Feed
RSS201
Atom1

Alessandro Baricco: Novecento

Alessandro Baricco: Novecento

2010. február 1.

Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): Gács Éva
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Novecento
Oldalszám: 75
Ára: 1680 Ft
 
„Ha nem tudunk valaminek nevet adni, történetnek mondjuk. Ez már csak így van. Évszázadok óta.”
 
Baricco műveit nem lehet és nem is szabad kategóriába sorolni. Maga a mester sem határozta el, hogy milyen formába öntve meséli el Novecento, a zongorista történetét. Regényt, novellát, hangosan felolvasandó elbeszélést, színdarabot vagy szimfóniát írt tulajdonképpen?
 
A két világháború közötti évtizedekben egy Virginian nevű gőzös járta az Atlanti-óceán vizeit. Fedélzetén ugyanúgy megfordultak előkelő polgárok, mint nincstelen emigránsok. Főhősünk szülei jó eséllyel az utóbbi csoporthoz tartoztak; földönfutók, akik egy boldogabb élet reményében vágtak neki az Újvilágnak. Terhük egy kis részét pedig, egy csecsemőt kartondobozban, ott hagyták a hajó báltermének zongoráján.
 
Danny Boodman T. D. Lemon Novecento egész életét a Virginian fedélzetén töltötte. Nem lépett a szárazföldre, soha, egyetlen pillanatra sem. A hajóhoz tartozott, akár csak a kormánykerék vagy a mentőcsónakok. Egyszerű bárzongorista volt a hajó zenekarában. A közönség szórakoztatására játszott, de mindig a maga őrült, érthetetlen és zseniális módján. Pár év alatt az óceánjáró zongorista híre elért Liverpooltól egészen Rio de Janeiróig. A hajó korlátján túl minden bizonnyal óriási vagyon, siker és hírnév várta volna. Ő azonban úgy döntött – félelemből-e vagy más miatt, ki tudja – hogy nem teszi meg azt a pár lépést a világ felé.
 
A történet folyamát időnként megszakítja egy-egy zenei betét vagy színpadi utasítás, amik elárulják, hogy a Novecento tulajdonképpen színdarab. Drámai monológ, ahol a színpadon álló szereplő nem azonos a főhőssel. A történet narrátora Novecento zenésztársa és barátja. Ő meséli el az óceánjárón töltött éveit és emlékeit az ezerkilencszázas évek legnagyobb zongoristájáról.
 
Egy urbánus legenda által ihletett, különleges emberi sors bontakozik ki a szemünk előtt. Lassan és apránként, a magányos hangjegyeket egymás mögé téve összeáll fülünkben a történet dallama. Közben pedig próbáljuk megérteni egy ember lelkének mozgatórugóit. Elég merész vállalkozás ez, tekintve, hogy Novecento sem érti saját magát. Mégis érdemes belépni az ő egyszemélyes univerzumába, mert csodálatos dolgokat találhatunk benne.

Péter Nóra

© Ekultura.hu