e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 3.

Névnapok
Hilda
Csobán, Manszvét, Piusz, Szerafina

E napon született
>> Pietro-Antonio Locatelli zeneszerző (1695)
>> Báró Eötvös József író (1813)
>> Alan Ladd filmszínész (1913)
>> Irene Papas filmszínésznő (1926)
>> Freddie King blues gitáros-énekes (1934)
>> Eduardo Galeano író (1940)
>> Al Jardine (Beach Boys) zenész (1942)
>> Fodor Tamás rendező (1942)
>> George Biondo (Steppenwolf) zenész (1945)
>> Eric Bell (Thin Lizzy) gitáros (1947)
>> Jean-Pierre Jeunet filmrendező (1953)
>> Steve Jones (Sex Pistols) gitáros (1955)
>> Görbe Nóra színésznő (1956)
>> Perry Bamonte (The Cure) zenész (1960)
>> Charlie Sheen filmszínész (1965)
>> Marosi Tamás (Pierrot) zenész (1969)
>> Mike Wengren (Disturbed) dobos (1971)
E napon halt meg
>> Iván Szergejevics Turgenyev író (1883)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Heltai Jenő költő és író (1957)
>> Edward Estlin Cummings költő és író (1962)
>> Harry Partch zeneszerző (1974)
>> Viktor P. Nyekraszov író (1987)
>> Frank Capra filmrendező (1991)
>> Szepes Mária író (2007)
Egyéb esemény
>> Megjelenik George Michael második szólólelemeze, a Listen Without Prejudice. (1990)

Feed
RSS201
Atom1

Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár

Rafael Marín: Sherlock Holmes és az Einstein-gyár

2010. január 24.

Sorozat: Metropolis Könyvek
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Horváth Hermina
Kategória: krimi / thriller, sci-fi / fantasy / horror
Eredeti cím: Elemental, querido Chaplin
Oldalszám: 224
Ára: 2670 Ft
 
Ezeknek már semmi sem szent?! Szegény Sherlock Holmes, bármit meg lehet vele csináltatni, hiszen nemcsak, hogy kitalált, hanem már nemlétezésében is halott figuráról van szó. Pont ezt gondoltam, amikor kezembe vettem a könyvet.
Lassan olyan lesz ős is, mint Elvis. Mindig felbukkan valahol. És lehet, hogy nem is a Földön született. Nyugodtan állíthatom tehát, hogy egyáltalán nem akaródzott elolvasni.
 
Szerencsére a regény második mondatának környékén kezdtem megengedőbb hangulatba kerülni, és még pár szó után a fenntartásaim abszolút elmúltak. Köszönhető ez annak, hogy eredeti környezetben játszódik a regény és Rafael Marín olyan valószerűen ír, hogy pillanatok alatt elfelejtjük, valójában fikcióról van szó.
 
És nem csak a nyelvezet az, ami dokumentumszerűvé teszi a könyvet, hanem a történések és szereplők valódisága az, ami igazán eltűntetni a valóság és képzelet közötti vonalat.
 
Érdekes. Általában azokat a könyveket szeretem és értékelem nagyra, ahol végig tisztában vagyok azzal, hogy ami ott történik nem valóságos, viszont képes arra, hogy az író képzelete eluralkodjon az én képzeletemen.
Ebben az esetben viszont a képzeletet teljesen sikerül kikapcsolnia az írónak, és tényleg pont olyan, mintha a valóság egy megtörtént szeletéről olvashatnánk.
 
Mindenképpen izgalmas élmény, de nem ez az, amiért az ember elolvas egy detektívtörténetet. És ez is érdekes, ugyanis Holmesról csak történetek vannak, nem rendelkezik életrajzi regénnyel.
 
Ugyanakkor a könyv alig több mint kétszáz oldala messze túlmutat egy történet időhatárain, és viszonylag hosszabb, éveken átívelő történéseket mutat be.
Ráadásul, nem is igazán Holmes a főszereplője, hanem egy gyerekként meglehetősen szegény körülmények között tengődő, később Amerikába kivándorolt színészpalánta szemszögéből figyeljük az eseményeket.
 
A színészpalánta keresztneve Charlie. Vezetékneve Chaplin. És tényleg. Nem valami kikacsintós névválasztásról van szó, hanem az ifjú Chaplin, Holmes szárnysegédjeként segíti őt a nyomozásban. És ez még mind semmi. Hiszen Einstein is szerepet kap némi időre, és arról már ne is beszéljünk, hogy egy eredeti Frankenstein-kézirat az, aminek megszerzése körül bonyolulttá válnak a dolgok.
 
Van itt minden. Az ifjú Charlie Holmes szabadcsapatának tagjaként kezdi egy rövidebb bevezetés után, hogy azután színpadi színészként találkozzon vele újra. Természetesen egy Holmesról szóló színdarab és elrabolt színész kapcsán.
Ez az a pont, ahol az események kezdenek túlmutatni a józan ész határán, mi több, legalább két vallási szekta is felbukkan. Ráadásul a megoldás nem Angliában vár szereplőinkre, azért, Svájcba kell utazniuk.
 
Chaplin szegény nem bírta a hajóutakat. Svájcban aztán mindenre fény derül, persze csak némi csavar után. A detektívtörténet tehát detektívtörténet maradt, így pusztán csak akként olvasva is teljes értékű olvasmánynak számít. Be kell vallanom, én várnám a következőt.

 
Részlet a regényből

a2t

© Ekultura.hu