e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 21.

Névnapok
Konstantin
Adolár, András, Dévald, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibáld, Tibold, Timót

E napon született
>> Albrecht Dürer festő és grafikus (1471)
>> Alexander Pope költő (1688)
>> Henri Rousseau festő (1844)
>> Robert Montgomery filmszínész (1904)
>> Fats Waller jazz-zongorista (1904)
>> Raymond Burr filmszínész (1917)
>> Réber László grafikus (1920)
>> Fehér Klára író, újságíró (1922)
>> Tyll Attila színész (1923)
>> Karátson Gábor író, műfordító (1935)
>> Pécsi Ildikó színésznő (1940)
>> Csörsz István író (1942)
>> Vincent Crane (Atomic Rooster) zenész (1943)
>> John Dalton (The Kinks) zenész (1943)
>> Hilton Valentine (The Animals) zenész (1943)
>> Bill Champlin (Chicago) zenész (1947)
>> Dolly (Hungária, Dolly Roll) énekesnő (1948)
>> Stan Lynch (Tom Petty & the Heartbreakers) zenész (1955)
>> John Galvin (Molly Hatchet) zenész (1955)
E napon halt meg
>> Tommaso Campanella filozófus és író (1639)
>> Pieter Corneliszoon Hooft író (1647)
>> Thomas Warton költő, kritikus (1790)
>> Franz von Suppé zeneszerző (1895)
>> Klaus Mann író (1949)
>> John Gielgud színész (2000)
>> Barbara Cartland írónő (2000)
Egyéb esemény
>> Leoncavallo: Bajazzók című operájának ősbemutatója. (1892)
>> L'art pour l'art társulat első fellépése (1986)

Feed
RSS201
Atom1

Stephen King: Blaze

Stephen King: Blaze

2009. október 23.


Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Bihari György
Kategória: krimi / thriller
Eredeti cím: Blaze
Oldalszám: 255
Ára: 3000 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu



Szokás szerint velem van a baj. No, nem azért, mert kézbe vettem és elolvastam Stephen King magyarul most megjelent könyvét, hanem mert ellentétben a többséggel (ez alatt az eddig megjelent ajánlók/kritikák illetve a fórumbejegyzések nagyobbik részét értem), nem tartom kiemelkedő darabnak.
 
Azzal semmi problémám sincs, hogy Király úr elővett valamit a fiókból, és némileg leporolva kiadta, annak meg kimondottan örülök, hogy ilyen rövid terjedelmű. Vicces, hogy nála a kétszázötven oldal rövidnek számít, miközben mondjuk egy átlagos krimi ennél rövidebb.
 
Tulajdonképpen semmivel sincs problémám – ez egy jó krimi, semmi több. A főszereplőt többen Lennie-hez hasonlítják (az Egerek és emberek című Steinbeck regényből), külső-belső hasonlóságuk végett.
Az egyezést nem vitatom, bár megmondom őszintén, nekem elsőre egy másik King alak jutott az eszembe, egészen pontosan a Végítélet csendes óriása, aki szintén csekély értelmi képességekkel rendelkezett.
 
Krimit említettem, hiszen a cselekmény fele arról szól, hogy behemót butánk (őt hívják Blaze-nek) miként rabol embert (jobban mondva csecsemőt), s a körültekintés hiánya menet közben miféle nem várt bonyodalmakat okoz.
 
A történet másik fele pedig nagyra nőtt fogyatékosunk gyerekkorát, ifjúságát és az ezt követő éveket taglalja. A két szál egymással váltakozik, így egyik sem válik unalmassá. Az egészet pedig kiegészíti némi miszticizmus (a hang), aminek mibenlétét illetően bizonytalanságban hagy bennünket a szerző.
 
Szememben a könyv legfőbb erénye, hogy rövid, és éppen ezért nincs túlírva, kellemes tempóban érkeznek egymás után a jelentek. A főszereplő személyisége kellőképpen kidolgozott, hol jó, hol rossz gondolatai vannak, ezért főként a cselekedetei alapján ítélhetjük meg.
 
Az előszóban King arra utal, hogy legalább pár könnyet kíván a történettel, kivált a befejezéssel előcsalni az olvasóból.
Ezt a tervét szerintem nem érte el, mivel a magányos árva drámáját Kingnél sokkal jobban, hatásosabban megírták már mások – úgy vélem, a Twist Oliver vagy a Jane Eyre sokkal „ütősebb”.
 
Ebből a könyvből számomra hiányzott az igazi mélység, ami nélkül a történetnek ez a része nem állja meg a helyét. Éppen ezért úgy gondolom, az olvasó nem Blaze drámáját olvassa, hanem a visszaemlékezésekkel tarkított gyerekrablás történetét.
 
A félárva Blaze igazi tragédiája szerintem az, hogy életében sosem sikerült tartósan jó emberek közelében maradnia. A szadista árvaházi igazgató, a durva nevelőszülők, a svindler társ egyike sem arra törekedett, hogy jó embert faragjanak belőle. Pedig ki tudja, mi lehetett volna belőle…
 
Kapcsolódó írások:
Életrajz:
 
Magyar Stephen King HQ:
Magyar Stephen King HQ

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu