e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 3.

Névnapok
Hilda
Csobán, Manszvét, Piusz, Szerafina

E napon született
>> Pietro-Antonio Locatelli zeneszerző (1695)
>> Báró Eötvös József író (1813)
>> Alan Ladd filmszínész (1913)
>> Irene Papas filmszínésznő (1926)
>> Freddie King blues gitáros-énekes (1934)
>> Eduardo Galeano író (1940)
>> Al Jardine (Beach Boys) zenész (1942)
>> Fodor Tamás rendező (1942)
>> George Biondo (Steppenwolf) zenész (1945)
>> Eric Bell (Thin Lizzy) gitáros (1947)
>> Jean-Pierre Jeunet filmrendező (1953)
>> Steve Jones (Sex Pistols) gitáros (1955)
>> Görbe Nóra színésznő (1956)
>> Perry Bamonte (The Cure) zenész (1960)
>> Charlie Sheen filmszínész (1965)
>> Marosi Tamás (Pierrot) zenész (1969)
>> Mike Wengren (Disturbed) dobos (1971)
E napon halt meg
>> Iván Szergejevics Turgenyev író (1883)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Heltai Jenő költő és író (1957)
>> Edward Estlin Cummings költő és író (1962)
>> Harry Partch zeneszerző (1974)
>> Viktor P. Nyekraszov író (1987)
>> Frank Capra filmrendező (1991)
>> Szepes Mária író (2007)
Egyéb esemény
>> Megjelenik George Michael második szólólelemeze, a Listen Without Prejudice. (1990)

Feed
RSS201
Atom1

Stephen King: Blaze

Stephen King: Blaze

2009. október 23.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Bihari György
Kategória: krimi / thriller
Eredeti cím: Blaze
Oldalszám: 255
Ára: 3000 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu



Szokás szerint velem van a baj. No, nem azért, mert kézbe vettem és elolvastam Stephen King magyarul most megjelent könyvét, hanem mert ellentétben a többséggel (ez alatt az eddig megjelent ajánlók/kritikák illetve a fórumbejegyzések nagyobbik részét értem), nem tartom kiemelkedő darabnak.
 
Azzal semmi problémám sincs, hogy Király úr elővett valamit a fiókból, és némileg leporolva kiadta, annak meg kimondottan örülök, hogy ilyen rövid terjedelmű. Vicces, hogy nála a kétszázötven oldal rövidnek számít, miközben mondjuk egy átlagos krimi ennél rövidebb.
 
Tulajdonképpen semmivel sincs problémám – ez egy jó krimi, semmi több. A főszereplőt többen Lennie-hez hasonlítják (az Egerek és emberek című Steinbeck regényből), külső-belső hasonlóságuk végett.
Az egyezést nem vitatom, bár megmondom őszintén, nekem elsőre egy másik King alak jutott az eszembe, egészen pontosan a Végítélet csendes óriása, aki szintén csekély értelmi képességekkel rendelkezett.
 
Krimit említettem, hiszen a cselekmény fele arról szól, hogy behemót butánk (őt hívják Blaze-nek) miként rabol embert (jobban mondva csecsemőt), s a körültekintés hiánya menet közben miféle nem várt bonyodalmakat okoz.
 
A történet másik fele pedig nagyra nőtt fogyatékosunk gyerekkorát, ifjúságát és az ezt követő éveket taglalja. A két szál egymással váltakozik, így egyik sem válik unalmassá. Az egészet pedig kiegészíti némi miszticizmus (a hang), aminek mibenlétét illetően bizonytalanságban hagy bennünket a szerző.
 
Szememben a könyv legfőbb erénye, hogy rövid, és éppen ezért nincs túlírva, kellemes tempóban érkeznek egymás után a jelentek. A főszereplő személyisége kellőképpen kidolgozott, hol jó, hol rossz gondolatai vannak, ezért főként a cselekedetei alapján ítélhetjük meg.
 
Az előszóban King arra utal, hogy legalább pár könnyet kíván a történettel, kivált a befejezéssel előcsalni az olvasóból.
Ezt a tervét szerintem nem érte el, mivel a magányos árva drámáját Kingnél sokkal jobban, hatásosabban megírták már mások – úgy vélem, a Twist Oliver vagy a Jane Eyre sokkal „ütősebb”.
 
Ebből a könyvből számomra hiányzott az igazi mélység, ami nélkül a történetnek ez a része nem állja meg a helyét. Éppen ezért úgy gondolom, az olvasó nem Blaze drámáját olvassa, hanem a visszaemlékezésekkel tarkított gyerekrablás történetét.
 
A félárva Blaze igazi tragédiája szerintem az, hogy életében sosem sikerült tartósan jó emberek közelében maradnia. A szadista árvaházi igazgató, a durva nevelőszülők, a svindler társ egyike sem arra törekedett, hogy jó embert faragjanak belőle. Pedig ki tudja, mi lehetett volna belőle…
 
Kapcsolódó írások:
Életrajz:
 
Magyar Stephen King HQ:
Magyar Stephen King HQ

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu