Főkép Huszadik század, Ausztria. Osztrák-Magyar Monarchia, Ferenc József, egy világháború, meg még egy.
Kicsit kibővítve: a Monarchia összeomlása után megalakult az Osztrák Köztársaság, amely sokat vesztett addigi területéből, és rengeteg problémával kellett szembenéznie: éhezés és munkanélküliség sújtotta az országot.

A társadalom komoly átalakuláson ment át, császárságból demokrácia lett, és végül a gazdasági fellendülés is megindult.
Aztán a világválság idején Ausztria ismét megtorpant, utcai harcok, tüntetések vették kezdetüket a növekvő elégedetlenség miatt, így a szélsőséges irányzatok felerősödtek.

Hitler hatalomra került Németországban, ezért az Anschluss gondolata egyre fenyegetőbbé vált, végül `38-ban be is következett. A német csapatok és hivatalnokok megszállás alatt tartották az országot, amely egészen beolvadt a Harmadik Birodalomba.

Hitler természetesen Ausztriát is bevonta a háborúba, és bukásakor magával rántotta. A harcok közepette hatalmas bombázások voltak Ausztria-szerte, a háború hatalmas pusztítást vitt véghez.
Aztán újabb megszállás következett, a győztes csapatok felszabdalták az országot, amely csak 1955-ben nyerte vissza szuverenitását.

Ezután megindult a társadalom és a politikai élet rendezése: Ausztria az ENSZ és az EFTA tagjává vált, néhány évtizeddel később pedig csatlakozott az Európai Unióhoz.

Ez az a korszak, amelyre a kötetben megjelent művek reflektálnak, feltárják a kor és a kor emberének különös helyzetét, kapcsolatát.
Ismert és kevésbé ismert írók novelláit gyűjtötték össze: Reiner Maria Rilke, Stefan Zweig és Franz Kafka neve mellett több magyar származású írót is találunk, így talán kicsit a miénknek is érezhetjük a kötetet.

Legalább ilyen illusztris a fordítók névsora: többek közt Györffy Miklós, Kertész Imre, Oravecz Imre és Tandori Dezső is hozzájárultak az antológia megjelenéséhez.

Hétszáz oldalba sok minden belefér: a kötetben találunk gyönyörű képeket felsorakoztató lírai írásokat, tudatfolyam-novellát, sokszor erkölcsi dilemmákon gondolkodhatunk el, és bepillanthatunk a náci uralom alatt élő osztrákok borzalmas mindennapjaiba is.
A modernebb írások a mai társadalmi visszásságokat tükrözik, s az írók nevei, még ha most nem is olyan ismertek, bizonyára még sokáig fennmaradnak.

Még egy kicsit közelebbről szemlélve a legkülönfélébb történetekkel találkozhatunk: egy hadnagy elmeséli, hogyan lett majdnem öngyilkos; egy asszony merő önzésből, ám akaratlanul megment egy férfit a náciktól; egy utazó megismerkedik a fegyencgyarmat brutális gépezetével; két férfi beszélget egy kis nyári szerelemről; egy fiú meghal a tornaórán.

Novelláknak nehéz elmesélni a történetét, valószínűleg nem is kell. A hangvétel, a hogyan sokkal többet mond. A kötetben negyvenöt írás szerepel, mind más és más. És mert ilyen színesek, sokkal többet mondanak egy korról és egy országról, mint egy regény.
 
A kötetben szereplő novellák:
Arthur Schnitzler: Guszti hadnagy
Alfred Polgar: A kabát
Hugo von Hofmannsthal: Lovastörténet
Rainer Maria Rilke: A tornaóra
Fritz Hermanovsky-Orlando: Lopózki lovag avagy von Yb úr különös tengerjárása
Robert Musil: A feketerigó
Stefan Zweig: Kis nyári novella
Max Mell: A zarándokok
Franz Kafka: A fegyencgyarmaton
Franz Nabl: A harmadik kar
Max Brod: János halni tanul
Franz Theodor Csokor: Utolsó óra
Hermann Broch: Barbara
Albert Paris Gütersloh: Beszélgetés a vízben
Franz Werfel: Varsányi Varsány Géza avagy mikor ébred fel benned a lélek
George Saiko: Zsiráfok a pálmák alatt
Joseph Roth: A császár mellszobra
Heimito von Doderer: A meggyötört pénzeszacskók
Johannes Urzidil: A gyászlepke
Alexander Lernet-Holenia: A vak isten
Ödön von Horváth: Charlotte
Elias Canetti: Seherezádé
Yura Soyfer: Okos ember gondol a jövőre
Christine Lavant: A fiú
Marlen Haushofer: Elidegenedés
Erich Fried: Kirándulás a határra
Ilse Aichinger: Történet tükörben
Hans Carl Artmann: How much, szivi?
Gerhard Fritsch: Megfeszítését illetőleg
Ingeborg Bachmann: Mindent
Jakov Lind: Utazás az éjszakában
Gerhard Amanshauser: A barkácsműhely
Thomas Bernhard: Midland Stilfsben
Alfred Kolleritch: A síkság
Jutta Schutting: Sistiana
Alois Brandstetter: Apa
Barbara Frischmuth: Musil szomszédja
Wolfgang Bauer: Wolfi bűnügyi magazinja. Négy sztori
Peter Handke: A tekebábok felborulása egy falusi tekepályán
Franz Innerhofer: Egy induló munkanap belnézete
Gernot Wolfgruber: A többes szám
Gert Jonke: Bútoripar
Peter Rosei: Franz és én
Elfriede Jelinek: Paula
Christoph Ransmayr: Przemyśl, Közép-európai etűd