FőképAz előző rész végén megismert ember-sárkány párostól akkor búcsúztunk el, amikor éppen megmentették Angliát a francia inváziós hadseregtől és fény derült Temeraire származására.

A folytatásban ez utóbbi okozza a bonyodalmat, mivel a kínai császár nem nézi jó szemmel, hogy a franciáknak szánt ajándéka az angolok kezébe jut. Az meg csak ront a helyzeten, hogy a sárkány reptetője (valamint lelki társa) alacsonyrangú katonatiszt.

Nem ragozom tovább, a kínaiak haza akarják vinni Temeraire-t, az angol külügy pedig nem mer nemet mondani nekik. Ezért aztán kompromisszumos megoldásként Laurence is keletre utazik.

A könyv az utazás és megérkezés krónikája, ezért csetepaté szerfölött ritkán fordul elő benne, inkább a több hónapos hajóút nehézségei és a kulturális különbségek, valamint az ebből adódó konfliktusok teszik ki a könyv nagyobbik felét.

Ha egyszerűsítem a magyarázatot, akkor két hozadéka van Naomi Novik (született 1973. április 30.) új könyvének.
Egyrészt megismerjük a korabeli repülőgép-hordozó hajót, ami ebben a korban értelemszerűen sárkányok tengeri szállítására készült, s éppen ezért alaposan eltér a kor többi hadihajójától.

A másik fő vonulat, ami ismereteim alapján fedi a korabeli angol (és általában vett nyugati) szemléletmódot, hogy a saját értékrendjük szerint próbálták megérteni Kínát.
Ez általában kudarcot eredményezett, mivel a határokon túli világot barbárnak tartó birodalom mindenkit alattvalóként, hűbéresként kezelt. A jobb haditechnikának köszönhetően ez később, a mi világunkban persze módosult.

Novik alternatív valóságában azonban Kína többezres sárkányhadának köszönhetően kellő erővel rendelkezik érdekei védelmére, ezért aztán senkinek sem jut eszébe fenyegetni a császárt - inkább a barátságát, kegyét lesik az egymással torzsalkodó európai hatalmak.

A többi tényező nem változott, a nyugatiak ugyanúgy nem értik a történések okait, a gondolkodásmód miértjeit, mint ahogy az a való világban történt.
Egyrészt ugye ott van a nyelvi korlát, de aki ért is valamennyire „kínaiul”, még az sem látja át a birodalom működését. Márpedig most éppen erre lenne szükség.

Ami mindezeken túl valóban eredeti ötlet a regényben, az a kínai sárkányok helyzete az emberi társadalomban.
Angliában ugye tenyésztik a sárkányokat, és bár a Repülő Hadtest nem tesz különbséget állat és ember között, a társadalom többsége félelemmel tekint a szárnyas teremtményekre, akik éppen ezért a világtól elzártan élnek. Kínában ez (is) egészen másként működik.

Az a kulturális sokk, amit a sorozat főszereplő kettősének ezúttal el kell viselnie, bizony alaposan megingatja kapcsolatukat, s úgy vélem, még számos bonyodalmat okoz a jövőben. Amit remélem annak rendje és módja szerint lesz alkalmam megismerni - lévén eddig nagyon tetszik Novik univerzuma.

Regényrészlet