FőképMagányos bombázógép közelít 1944 elején a semleges svájci légtér felől a bajorországi Weissspitze hegycsúcsa felé.
Fedélzetén hat, a hidegtől és az elviselhetetlen zajtól nyomorúságos állapotba került ügynök várja, hogy megkezdhesse lehetetlennek tűnő vállalkozását: ejtőernyővel leereszkedni a hegy oldalába, majd bejutni a Gestapo dél-németországi központjába, a Schloss Adlerbe.

Innen kellene kiszabadítaniuk Carnaby tábornokot, aki a második front megnyitásának koordinátora. Ha a tábornok netán beszél a németeknek a szövetséges tervekről, akkor lőttek a partraszállásnak…

Azt hiszem, minden idők egyik legnépszerűbb kémtörténete MacLean könyve. Habár eleinte minden viszonylag egyszerűnek látszik, és azt hihetjük, hogy valamiféle trükkösebb Rambo-történet fog következni, szinte az ejtőernyősök kiugrásának pillanatában elkezdődnek összekuszálódni a szálak.
Ebből aztán szép lassan bontakozik ki előttünk az MI6 és az Abwehr különös játszmája, amelynek talán nem is a tábornok kiszabadítása a tétje.

Smith (a csapat parancsnoka) és Schaffer (a kölcsönkapott amerikai) párosa egyfelől a szakmai hozzáértés és az improvizáció révén szeretteti meg magát az olvasóval, amit mintegy megkoronáz a kettejük párbeszédeire jellemző sajátságos, néhol szarkasztikus, humor.
Smith folyamatosan titokzatoskodó figurája tartja mindvégig bizonytalanságban az embert, és az erre „rádolgozó” többi figura által válik teljessé a történet.

Az egész akció lehetetlenségét fokozza a helyszín megválasztása is. Maga a Sasfészek egy kiugró sziklakúp tetején ücsörög, pár száz méter magasságban.
Megközelíteni csak drótkötélpályán mozgó gondolákkal lehet. Ezen kívül a hegy lábánál húzódik a Wehrmacht Alpenkorps Jäger-zászlóaljainak kiképzőbázisa. Ennél problémásabb környéket elképzelni sem lehetne egy ilyen akcióhoz.
Arról persze már ne is beszéljünk, hogy folyamatosan fagypont alatt van a hőmérséklet.

Hőseinket persze ez sem nem hatja meg, sem nem jelent akadályt számukra. Habár némi fenntartással ugyan, de mindig nekivágnak a lehetetlennek, és olyan rutinosan mozognak a németek közt, mintha világéletükben hegyivadásznak készültek volna.
Ha pedig mégis szorulni a látszik körülöttük a hurok, a már fent említett improvizáció húzza ki őket a szószból.

Összességében rendkívül fordulatos, szórakoztató könyvről beszélünk, amely olvasatja magát az emberrel. Talán nem véletlen, hogy a könyv sikerén felbuzdulva 1969-ben mozifilm is készült MacLean regényéből, Richard Burton és Clint Eastwood főszereplésével.