Főkép

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar, 1853. július 5.–1919. június 20.) a legjelentősebb magyar képzőművészek egyike. Más festőkhöz viszonyítva csekély számú műalkotása ellenére újító látásmódja és különleges ábrázolása révén munkássága rendkívül figyelemreméltó. Csontváry igazi művészhez méltó módon nagyon különc volt, ami tetten érhető mind furcsa hangvételű írásain, mind pedig festményein. Egyesek a mai napig rejtett utalásokat és érdekességeket vélnek felfedezni művein, ezzel is életben tartva a művész kultuszát és jelentőségét.

A korábban patikusként dolgozó Csontváry saját misztikus élményének hatására tért át a festői pályára, ami már önmagában sokat elárul munkásságának, küldetésének jelentőségéről. Művei különös atmoszférával bírnak, ábrázolása túlmutat festészetének expresszionista és posztimpresszionista jellemzésén. Személy szerint leginkább hangulatos tájképeiért és színhasználatának módjáért rajongok, valamint azt az extra teremtő erőt csodálom bennük, amivel a tájakat és megfestett jeleneteit kiegészítve, mégis a maga különös valóságában adta vissza, ezzel a saját lelkének egy darabját is hozzáadva műveihez. Nem egy festménye igen erős ellentmondásról és kettősségről árulkodik: egyszerre adja vissza a nyugodt táj békéjét és e békének erőfeszítések és energia révén fenntartott rendjét. Az ettől eltérő, különböző jelenteket ábrázoló festményein pedig alakjainak szimbolikus jellegű megjelenítése a legszembetűnőbb.

Művei első látásra egy adott kép Csontváry valóságának szűrőjén való leképezésének tűnnek, ám a további vizsgálódás során felfedezhető bennük valami misztikus tervszerűség, amiben mindennek megvan a maga jelentősége és helye. Ez adja a művész alkotásainak eredetiségét és tükrözi hírhedten különc jellemét. A Munkácsy albumhoz hasonlóan ez a kiadvány is bővelkedik a szemet gyönyörködtető reprodukciókban, a művész életét végigkísérő leírásban, és némi pluszként a különc festő megdöbbentő és egyéni stílusú írásaiból is találhatunk részleteket. Különösen látványosak a művek legfontosabb részleteit kiemelő, egész oldalas képek, amik ilyen nagyításban a művész technikájába, az alkotói folyamatba is bepillantást engednek, ezzel is kedvezve azoknak, akik mélyebben is vizsgálni kívánják eme kivételes művész munkáit.

Az albumban szereplő képek listája:
Süvöltőt leterítő karvaly (1893)
Őz (1893)
Almát hámozó öregasszony (1894)
Holdtölte Taorminában (1901)
Festőlegény (1898)
Pompeji Have (A Chirurgus háza a Vezúvval) (1897-98)
Visszatekintő nap Trauban (1899)
Mandulavirágzás (Olaszországi táj) (1901-02)
Öreg halász (1902)
Naplemente a nápolyi öbölben (1901)
Selmecbánya látképe (1902)
Tengerparti város (1902)
Római híd Mosztárban (1903)
Önarckép (1896-1902)
Tavasznyílás Mosztárban (1903)
Castellammare di Stabia (1902)
Zrínyi kirohanása (1903)
Jajcei vízesés (1903)
Jajcei villanymű éjjel (1903)
A Keleti pályaudvar éjjel (1902)
Villanyvilágított fák Jajcéban (1903)
Hajótörés (1903)
Vihar a Nagy Hortobágyon (1903)
Fohászkodó üdvözítő (1903)
A Jupiter-templom romjai Athénban (1904)
Sétakocsikázás újholdnál Athénban (1904)
A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (1904)
Athéni utca (1904)
Hídon átvonuló társaság (1903-04)
A kis Taormina (1904)
Az Olajfák hegye Jeruzsálemben (1905)
A Nagy Tarpatak a Tátrában (1904-05)
A taorminai görög színház romjai (1904-05)
Baalbek (1906)
Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben (1905)
Magányos cédrus (1907)
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)
Áldozati kő Baalbekben (1906-07)
Mária kútja Názáretben (1908)
Marokkói tanító (1908)
Tengerparti sétalovaglás (1909)
Allegorikus jelenet (1913)