Hideyuki Kikuchi - Saiko Takaki: D, a vámpírvadász 1.

Sorozat: D, a vámpírvadász
Kiadó: Fumax Kiadó
Kiadás éve: 2007
Fordító(k): Kálovics Dalma
Illusztrátor: /meta/illusztrator, Saiko Takaki
Kategória: képregény / manga
Eredeti cím: Hideyuki Kikuchi's Vampire Hunter D, Volume 1
Az eredeti történetet átdolgozta és megrajzolta: Saiko Takaki
Oldalszám: 230
Ára: 2200 Ft

A világpremierrel egy időben, 2007. novemberében jelent meg magyarul is a D, a vámpírvadász manga első kötete, és ez a honi manga-kiadás történetében akár mérföldkőként is felfogható.

A 16 éven felülieknek ajánlott, kívül-belül igényes kivitelezésű kötet egy sajátos világba viszi az olvasót.
12090-ben járunk, egy nagyon távoli jövőben, túl az atomháborún, ami nem csupán megtizedelte a Föld lakosságát, de félelmetes mutánsokat is szült. Sok helyen a Nemesség uralkodik – így hívják magukat az akár évezredeket is megélt, roppant hatalommal bíró vámpírok.
Ám ellenfeleik is akadnak, elsősorban a vámpírvadászok, akik megelégelték, hogy ezek a legendás szörnyetegek sanyargatják az emberiség maradékát. Közöttük a legnagyobb D.

A kissé furán öltöző, rendkívül erős és szép főszereplő dhampir, azaz félig ember, félig vámpír, akitől mindkét faj tart. És ő az, akit a sztori elején az ostorral veszedelmesen jól bánó, szépséges Doris Lang felbérel.
Dorist ugyanis megharapta a helyi vámpírúr, Magnus Lee, ami azzal jár, hogy a lány is vámpírrá, élőholttá lesz, kivéve, ha valaki megöli Magnus-t.

Ez így önmagában is szép feladat, ám a megfertőzött Doristól tartó falusiak (élükön a polgármester kéjsóvár fiával), valamint egy mutánscsapat szintén megnehezítik hőseink dolgát.
Az izgalmas akciójelenetek tömkelegén át persze előre kiszámítható végkifejlet felé halad a történet, ám a befejezés, illőn D karakteréhez, némileg szomorú.

A történet talán nem tűnik különösebben eredetinek, bár nem árt tudni, hogy egy 18 részes, Japánban rendkívül sikeres regényfolyam első, 1983-ban megjelent részéből készült. Amúgy sem az az általános, hogy előbb készül a regény meg az anime, s csak utóbb a manga – szóval e kötet ilyen szempontból sem átlagos.

Bár a regényekről sokat nem tudok, de láttam a remekbe szabott D, a vámpírvadász – Vérszomj című animét, ami 2000-ben készült, és nálunk 2006-ban adták ki (ami a 3. könyv alapján készült, ill. ’85-ben volt egy rajzfilm az elsőből, de azt a rajongók nem szerették, el is sikkadt).
És nagyjából hasonlóakat tudnék mondani arról is, mint e képregényről: azaz, hogy a legfontosabb, legerősebb része a hangulata.

Ez a jövőbeni világ első ránézésre eléggé kaotikus: a falu és egyes lakói akár egy westernből is előléphettek volna, de a futurisztikus gépezetektől a gótikus horror elemeken és a fekete mágián át a szinte lovecraft-i mutáns szörnyekig nagyon sok mindent pakolt bele Hideyuki Kikuchi.

A Lee család és kastélyuk, de még maga D is emlékeztet egyben-másban a klasszikus Drakula történetekre, de a szamuráj harcmodor és erkölcsök épp úgy felbukkannak itt (nyilván a főhős karakterében), mint a klasszikus western filmek alapeleme, a párbaj.
És mindezekből valami egészen sajátos, erős atmoszférájú mixtúra jön létre.

A szereplők közül egyedül D nevezhető komplexebbnek, a többiek vagy jók, vagy gonoszak. Ő viszont csuda speciális figura, túl a félvér létéből fakadó ellentmondásokon, még ott van neki Bal Kéz, a démoni megszálló is, akiről így elsőre nem sokat tudunk meg, de néha neki jutnak a legjobb, malíciától csöpögő beszólások.
Egyébként fura is egy picit, hogy szinte majd' mindent készen, magyarázat nélkül kapunk, s magáról D-ről is alig derül ki valami – bár a könyv végi feltételezés roppant izgalmas. Eggyel több ok, hogy várjuk a folytatást!

Amivel nem vagyok teljesen kibékülve, az a grafikai megvalósítás. A rajzolót, Saiko Takaki-t maga az író, egyben jó barátja választotta, és ez volt az első mangás munkája, bár egyébként jó nevű, sikeres grafikus.
És vannak nagyon jó dolgai, de alapból nem tetszenek a látni valóan számítógéppel készült borítóoldalak. Túl „műanyagok” az én ízlésemhez mérten.

A képregény rajzait meg sokszor túlzsúfoltnak, máskor meg elnagyoltnak érzem. Más kérdés, hogy D-ről már számos festmény és persze két anime is készült, szóval tartania kellett magát a már meglévő koncepcióhoz, és a főhőst ábrázoló képek jók is lettek.
Bár az zavaró, hogy a mutánsok vezére, Rei-Ginsei arca nagyon is hasonlít D-ére. De általában véve OK a képi világ, itt-ott egészen remek megoldásokkal, amik nagyban erősítik a hangulatot.

Külön tetszett, hogy néhol, különféle érzelmek kifejezésére játékosabb stílusba vált Saiko, amitől ugyan nehéz komolyan venni, ami épp ott történik – de talán pont ez volt a célja.

Mindenestre ötletes és ügyes rajzoló ő, és biztos vagyok benne, hogy a kettes könyvre több bizalmat szavaznak majd neki (a kötet utószavában két oldalon lerajzolta, hogy készült ez a manga, és hát szóval nem nagyon hagyták élni...).

Nem remekmű, de egy nagyszerű, még rengeteg izgalmat, érdekességet és különlegességet tartogató sorozat első mangájaként nagyon is jó könyv ez. Májusra ígérik a folytatást. Jöjjön csak, jöjjön!

Kapcsolódó írások:
Vámpírok bálja (DVD)
Van Helsing (film)
Alkonyattól pirkadatig (DVD)
Underworld (DVD)
Underworld 2: Evolution
Bram Stoker: Drakula

Uzseka Norbert