e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 10.

Névnapok
Hunor, Nikoletta
Ciprián, Edgár, Erik, Miklós, Mikolt, Tardos, Zalán

E napon született
>> Girolamo Frescobaldi zeneszerző (1583)
>> Ercole Porta zeneszerző (1585)
>> Nicholas Lanier zeneszerző (1588)
>> Henry Purcell zeneszerző (1659)
>> Louis Alexandre Piccinni zeneszerző (1779)
>> Adolf von Doss zeneszerző (1823)
>> Márkus Emília színésznő (1860)
>> Tor Bernhard Vilhelm Aulin zeneszerző (1866)
>> Caro Roma zeneszerző (1869)
>> Gellért Oszkár költő, újságíró és szerkesztő (1882)
>> Franz Werfel költő és író (1890)
>> Alekszandr Petrovics Dovzsenko filmrendező (1894)
>> Georges Bataille író (1897)
>> Halmos László zeneszerző (1909)
>> Gergely Ferenc orgonaművész (1914)
>> Robert Wise filmrendező (1914)
>> Pogány Judit színésznő (1944)
>> Jose Feliciano énekes (1945)
>> Barriemore Barlow (Jethro Tull) zenész (1949)
>> Joe Perry (Aerosmith) gitáros (1950)
>> Amy Irving filmszínésznő (1953)
>> Johnnie 'Fingers' Moylett (The Boomtown Rats) zenész (1956)
>> Chris Columbus filmrendező (1958)
>> Siobhan Fahey (Bananarama) énekesnő (1958)
>> Colin Firth filmszínész (1960)
>> Guy Ritchie rendező és forgatókönyvíró (1968)
>> Huszárik Kata színésznő (1971)
>> Øyvind Johan Mustaparta (Dimmu Borgir) billentyűs (1979)
E napon halt meg
>> Pápai Páriz Ferenc író (1716)
>> Mary Wollstonecraft írónő (1797)
>> Falk Miksa publicista és politikai író (1908)
>> Szendy Árpád zongoraművész és zeneszerző (1922)
Egyéb esemény
>> Az első X akták epizód vetítése. (1993)

Feed
RSS201
Atom1

Håkan Nesser: A gonosz arcai

Håkan Nesser: A gonosz arcai

2007. december 29.

Sorozat: Skandináv krimik
Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2007
Fordító(k): Péteri Vanda
Kategória: krimi / thriller
Eredeti cím: Det grovmaskiga nätet
Oldalszám: 253
Ára: 1980 Ft

Váltsunk kicsit. No nem nagyot, elvégre a sorozat címe jól behatárolja, honnan meríthet a sorozatszerkesztő. Így aztán maradunk északon, csak Izland helyett ezúttal Svédország a célállomás.
Itt született 1950. február 21-én Håkan Nesser, aki pedagógusként kezdte kenyérkereső pályáját, és szabadidejében regényeket írt. Első műve 1988-ban jelent meg (Koreografen), de csak tíz év múlva vált főállású íróvá. Közben persze megjelent még pár könyve, melyek közül magyarul most a másodikat vehetjük kézbe.

Ami egyúttal a szerző Van Veeteren sorozatának nyitódarabja is. A sorozatról annyit kell tudni, hogy eddig tíz rész jelent meg a képzeletbeli Maardam városka rendőrfelügyelőjének eseteiről.
Bár a város nevét ismerjük, az ország fura módon rejtve marad a történetekben. Az biztos, hogy a szereplők többsége holland nevet visel. Ilyen például a főszereplő Van Veeteren is, aki sejtésem szerint megbecsült tagja lesz majd a nemzetközi nyomozói panteonnak.

Leginkább a franciák üdvöskéjére, Maigret felügyelőre hasonlít, de Van Veeteren saját munkamódszerrel bír - ami leginkább a tapasztalataira épülő megérzéseken alapul. De ez alatt nem Miss Marple emberismeretét értem, hanem valami egészen mást.

Hősünk így magyarázza módszerét:
„- Tudod, Münster, a dolgok összefüggnek egymással… léteznek bizonyos törvényszerűségek és bizonyos minták. E minták között úszkálunk, mozgunk, gondolkodunk, e törvényszerűségek szerint élünk. Olyan finom apróságok ezek, amelyeket nehéz felfedezni, de oda kell figyelnünk rájuk, meg kell keresnünk őket könnyű kézzel, finoman, hogy megtaláljuk az utat. Tudod, mi az a determináns?
- A determináns?
- Igen.
- Fogalmam sincs - felelte Münster.
- Nekem se - mondta Van Veeteren. - De ennek nyomán járok. Ez vezet minket, ez a mindent összefogó princípium, Münster…. Ez az, ami előrevisz, ami cselekvésre késztet, választásokra…”
Egy szóval sem állítom, hogy teljesen világos, de működik.


Rendőrségről lévén szó, nem egyszemélyes kommandóként füleli le a rosszfiúkat, hanem csapatjátékosként, jobban mondva csapatkapitányként mozgatja embereit.
S bár nem találkozunk oly mérvű rendőri módszerismertetéssel, mint mondjuk Ed McBain könyveiben, azért a többiek háttérmunkája fontos eleme a sikernek, az igazság kiderítésének, és a tettes kézre kerítésének.

Határozott véleményt csak két-három kötettel később mondanék, elsőre úgy tűnik, megismerésre méltó sorozattal van dolgunk - a nyitódarab tetszett, jó történet, érdekes karakterek, hitelesnek tűnő háttér. Egyszóval amolyan kortárs krimi, amiben CD helyett még kazettát tesznek a lejátszóba.

Eddig a Skandináv krimik sorozat alábbi könyveiről írtunk:
Arnaldur Indriðason: Vérvonal
Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök
Håkan Nesser: A gonosz arcai
Yrsa Sigurđardóttir: Az utolsó rítus
Jo Nesbø: Vörösbegy
Håkan Nesser: A Borkmann-elv
Liza Marklund: Studio 69

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu