e-kultura
 

Keresés

2010. február 9.

Névnapok
Abigél, Alex
Apollónia, Ciceró, Cirill, Erik, Erika, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Szabin

E napon született
>> Seyler József Antal zeneszerző (1778)
>> Alban Berg zeneszerző (1885)
>> Komlós János író (1922)
>> Frank Frazetta festő és illusztrátor (1928)
>> Petrovics Emil zeneszerző (1930)
>> J. M. Coetzee Nobel-díjas író (1940)
>> Kránitz Lajos színész (1943)
>> Joe Pesci filmszínész (1943)
>> Alice Walker írónő (1944)
>> Mia Farrow filmszínésznő (1945)
>> Koltay Gábor filmrendező (1950)
>> Holly Johnson (Frankie Goes to Hollywood) zenész (1960)
>> Rachael Bolan (Skid Row) zenész (1966)
E napon halt meg
>> Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij író (1881)
>> Dohnányi Ernő zeneszerző (1960)
>> Bill Haley énekes (1981)
>> Földes Andor zongoraművész (1992)
>> David Wayne filmszínész (1995)
Egyéb esemény
>> A Falstaff című Verdi opera ősbemutatója 1893-ban. (1893)

Feed
RSS201
Atom1

Erlend Loe: A nagy fogás

Erlend Loe: A nagy fogás

2007. augusztus 13.

Kiadó: Scolar Kiadó
Kiadás éve: 2004
Fordító(k): Vaskó Ildikó
Kategória: gyermek / ifjúsági
Eredeti cím: Fisken
Oldalszám: 77
Ára: 1750 Ft

Erlend Loe-t mindenütt Norvégia legnépszerűbb kortárs írójának nevezik, és az átlagolvasó alighanem nem is tud felsorolni sok egyéb kortárs norvégot.
Nekem legalábbis csak Jostein Gaarder jut még eszembe, akinek az írásait azért idehaza is sokan szeretik.
Loe ezen könyve egy trilógia első része, melyet gyerekek és felnőttek egyaránt örömmel olvashatnak.

Alapból gyanakvó a hozzáállásom a modern mesékhez. Nem mondom, hogy kevés a jó, de épp elég rosszat (betegeset, idétlent, értelmetlent, stb.) láttam már.
Túl sok meseíró esik abba a csapdába, hogy a gyerekeket nem teljes értékű emberként, vagy legalábbis csekély értelműként kezelje, holott a legtöbb kiskölyök azért nem ilyen. Loe pedig szerencsére nem efféle író.
Elég egyéni a stílusa, amit és ahogy mesél és fantáziál, de a leghajmeresztőbb húzásai sem vették el a kedvem a könyvétől.

A trilógia főszereplője Kurt, a targoncás, aki szereti a munkáját és a családját, ami egy kedves feleségből és három mókás gyerekből áll, de összességében egyikük sem teljesen felel meg annak a képnek, amit a közmegegyezés normálisnak tart.
De amellett, hogy megvannak a maguk kis stiklijei, csuda szeretetre méltóak, miként ők is nagyon szeretik egymást.

Egy hosszú és nehéz nap végén, amit Kurt a rakparton tölt a sorjában érkező hajókról lerakodott ládák raktárba targoncálásával, bajuszos hősünk egy gigászi halat talál. Ott fekszik a tengerparton, és némi morfondírozás után Kurt úgy dönt, hazaviszi a targoncáján.

A családi kupaktanács aztán kiötli, hogy hát ennyi halból jó ideig lakomázhatnak, ruha van elég, akkor meg minek dolgozni, menjenek inkább szabadságra.
Mi több, utazni. Felpakolnak a targoncára, a targoncát a halra, a halat a tengerre, és uccu neki, Amerikától a Déli-Sarkig bejárják a fél Földet.

Elképesztő kalandok várnak hát Kurt-ékra meg az olvasóra. Loe egyszerűen, ám sajátosan fogalmaz (néha egy picit a svéd gyermekversekre emlékeztetően), gyakran egészen meghökkentő poénokkal.
Sokat-sokat lehet kacagni ezen a kis könyvön, emellett van benne egy kis bölcsesség, meg a társadalomról, az emberekről is mond ezt-azt. És a két további rész (A pénz bajjal jár, Kurt híres lesz) is hozzáférhető, további kettő, nagyobbaknak szóló Loe regénnyel egyetemben.

Azt mondják, a Kurt sorozat olyan népszerű Norvégiában, hogy Loe színpadi változatot is írt belőle (bár úgy tippelek, nem pont ebből a részből), valamint a Kim Hiorthøy jellegzetes illusztrációira épülő rajzfilm is készül belőle. Reméljük, az is eljut majd hozzánk.

Eddig a szerző alábbi regényeiről írtunk:
A nagy fogás
Naiv. Szuper.
Doppler
Doppler, az utak királya

Uzseka Norbert

© Ekultura.hu