Főkép

Furák voltak az ókori görögök. Feltalálták a demokráciát, amiből alapban kizártak egy halom embert, nem tekintették teljes értékűnek, aki nem tudott úszni, és hálát adtak az isteneknek, hogy nem barbárnak születtek. Igazi világpolgár módjára jártak keltek a nagyvilágban, a Földközi-tenger majd minden partvidékén alapítottak városokat, s miközben színházi versenyekre jártak, még városközi viszálykodásra is futotta az idejükből.

No meg folyamatosan építkeztek. A legkiválóbb építményeket listába szedték, kiegészítették kettő darab barbárok által emelt látnivalóval és már kész is az ókori lista az akkori világ csodáiról. Figyelembe véve a nagyszámú jelöltet, csak a mindenki által szabadon felkereshető látványosságok kerültek fel a listára (bár napjainkig vitatott, hogy bizonyos épületek miért maradtak ki). További szempont volt, hogy a megnevezett csodák épp állapotban legyenek.

Hans Reichardt könyvében német akkurátussággal elmesél minden idevonatkozó tudnivalót, és két apróságot leszámítva – ezekre később visszatérek –, panasz nem lehet munkájára. Nem csak a keletkezések körülményeit ismerteti, hanem a csodák utóéletét is. Ami időnként igencsak kalandos, elvégre a piramison kívül (érdekességként megemlítem, hogy eredetileg nem csak egy, hanem mindhárom gízai piramis ide tartozott) mára semmi sem maradt épen.

Sőt, még a piramisok sem vészelték át érintetlenül az évszázadokat, mivel a külső fehér mészkőburkolatot a XII. században felhasználták városépítésre. És ez még a jobbik eset, mivel szerencsénkre az irdatlan mennyiségű kőhalmot, nem tudták teljesen elhordani a kései utódok.

Bezzeg a többi csoda nem volt ilyen szerencsés. A függőkertet tégláit elhordták, a maradékot belepte a sivatag. Zeusz szobra nyom nélkül elveszett az időben (illetve egymásnak erősen ellentmondó források írnak róla). Artemisz templomát kifosztották, lerombolták, köveit elhordták. Mauszólosz síremlékéből erődöt építettek a johanniták. A Kolosszus borítását az arabok vitték magukkal, a földrengés által lerombolt világítótorony alapjaira pedig – miután eredeti állapotában nem tudta újraépíteni – erődöt emelt Kait Bey mameluk szultán.

Nem egészen értek egyet a szerzővel a piramisok építési technikáját illetően. Nekem kicsit sántít az itt leírt eljárás, sokkal hihetőbbnek tartom Heribert Illig és Franz Löhner elméletét. Egyelőre még mindkét elmélet megállja a helyét, mivel még egyik alapján sem próbáltak fáraói nyughelyet emelni.
A másik szó szerint értendő képzavar a „Szemirámisz függőkertje” című fejezetben található. A szöveg hét, egymás után következő teraszlépcsőről beszél, míg az illusztráció tízegynéhányat ábrázol. Apróság tudom, de mivel a sorozat törekszik az összhangra…

Az ókori világ hét csodája:
Kheopsz piramisa
Szemirámisz függőkertje
Az olimpiai Zeusz-szobor
Artemisz temploma
Mauszólosz síremléke
A rhodoszi Kolosszus
Az alexandriai világítótorony