Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg

A homlokán villám alakú sebhelyet viselő Harry Potter 11 éves volt, amikor közelebbről megismerkedtünk vele.
Akkor még fogalma sem volt róla, hogy varázsló.
Hogy kik voltak a szülei.
Hogy különleges.
És azt sem tudtuk (sem ő, sem mi), hogy mi a fene az a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola.

Azóta persze sok minden történt.
Komoly és komolytalan, veszélyes és nem annyira veszélyes, de persze közel sem veszélytelen dolgok.
És persze nem csak Harry, de mi is sokkal okosabbak vagyunk.
Legalábbis bizonyos dolgok tekintetében.

Tudjuk például azt, hogy a Sötét Nagyúr egyre erősebb és elszántabb. Sőt, azt is, hogy az ellene folytatott harc állása meglehetősen aggasztó. Az eseményeket már a muglik is érzékelik. Ez pedig többszörösen is veszélyes.

Harry Potter csaknem 17 éves. Hála az elmúlt évek eseményeinek, és Dumbledore hathatós közreműködésének, egyre többet tud, egyre jobban használja a benne rejlő erőket, és persze egyre elszántabb.
Ez jó dolog.
Az viszont nem igazán, hogy az igazgató egyre többször tűnik el a Roxfortból.
Senki nem tudja, hová megy, és ott mit csinál.
Tehát mindenki aggódik.
Legalábbis aki az ő oldalán áll.
Aki viszont a Sötét Nagyúr felé húz, igyekszik kihasználni a helyzetet.

Bár igaz, hogy a jó és gonosz közötti frontvonal lassan kúszik a Roxfort felé, az élet mégsem csak felkészülésből, félelemből és harcból áll, hiszen ahogy hőseink idősödnek, világuk mind jobban kitágul, így már jut benne hely olyasminek, mint a szerelem.
Ami nem mindenkinek jelenti ugyanazt. És persze nem minden esetben a megfelelő ember felé irányul. És nem is mindig lehet komolyan venni. Egyelőre.

Azt viszont nem csak komolyan lehet, hanem komolyan is kell venni, hogy a Sötét Nagyúr elleni harc végkifejlete felé haladva a jókat érő veszteségek egyre nagyobbak, egyre fájdalmasabbak lesznek.
Hiszen ez az élet rendje.

Vajon Harry képes megbirkózni az őt (és persze az egész varázslóvilágot) ért újabb veszteséggel, vagy összeroppan a hatalmas teher alatt?
Súlyos kérdés, amire jó lenne tudni a választ. Ám gyanítom, azt még maga a szerző sem tudja biztosan.


Galgóczi Móni - 2006. június 5.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!