e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Howard Phillips Lovecraft összes művei I.

Howard Phillips Lovecraft összes művei I.

2006. május 7.


Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): Bihari György, Gálvölgyi Judit, Kornya Zsolt, Sóvágó Katalin, Tóth Máté
Kategória: sci-fi / fantasy / horror
Kornya Zsolt előszavával
Oldalszám: 414
Ára: 2790 Ft


Sokan, sokat vitatkoztak már arról, vajon a klasszikus horror - Edgar Allan Poe és Stephen King között mintegy hídként felfogható - nagymestere inkább fantasy- avagy inkább science fiction-írónak tekintendő-e.
E kérdésről hamar kiderül, hogy alapvetően balgaság, ha utánanézünk, maga a szerző vagy kora miként vélekedett a két jól elkülöníthetőnek tetsző műfajról.
Sehogy. Akkoriban ugyanis még csupán „fantasztikum”-ról vagy „rémtörténet”-ről beszéltek, amit főképp a „weird” jelzővel illettek angolul, s a később bevett kifejezések csak az eleinte egységes műfaj evolúciója során ragadtak rá egyrészt a középkori mesék hőseit, sárkányait, törpéit és tündéreit átgyúró történetekre, másrészt a többnyire a jelen tendenciáit a jövőbe vetítő, kiindulási pontként valamely tudományos felfedezést választó regényekre és novellákra.

Az új-angliai remete, a beteges alkatú H. P. Lovecraft összes műveinek első kötetében tulajdonképpen mindkét véglet megtalálható.
Amíg a „Zarándokút Kadathba” Randolph Carter álomvilágba tett, következésképp mesés, saját univerzumát furcsa lényekkel, istenségekkel, saját nyelvükön a főhőssel kommunikálni képes macskákkal, sőt, tündérszerűségekkel benépesítő utazását inkább fantasy-ként írnám le, addig a „Messzi utazások” két kisregénye („Árnyék az időn túlról”, „Az őrület hegyei”) - melyek az előbb említett történettel együtt több, mint a kötet felét teszik ki - és két novellája tudományos felfedezők tárgyilagos szemszögéből mutatja be az iszonytató, megnevezhetetlen szörnyűségeket, a rettenetes találkozást a Földet jóval az emberi történelem előtt benépesítő, a csillagok távolából érkezett fajaival, vagy végzetesen alábecsült földönkívüli lényekkel.

Ez utóbbiak közül való egyik kedvenc tudományos-fantasztikus novellám is: az „Eryx falai között”. E rövid alkotás a sci-fi archetípusos alaptörténetei közé sorolható. Lovecraft kiváló érzékkel tapint rá, hogy az emberi elme természeténél fogva képtelen megérteni egy idegen civilizációt, és szinte a helyzetbe kódoltnak hat, hogy két szélsőséges reakció, a becsmérlésből fakadó pusztulás vagy pusztítás a válasz a bonyolult viszony megválaszolhatatlan kérdéseire.
Hasonló hangütéssel találkozhatunk például a Sztrugackij fivérek Piknik az árokparton című, roppant erejű regényében is.

De nem kizárólag e novella tekinthető későbbi, jóval modernebb tudományos-fantasztikus művek előképének. Az ugyancsak Randolph Carter kalandjait taglaló „Az ezüstkulcs” és „Az ezüstkulcs kapuin át” történetében lényegét tekintve a Csillagkapu alapötletét fedezhetjük fel: az átjárót a kifürkészhetetlen dimenziók között, melyen keresztülhaladva túlléphetünk az anyagi világ korlátain, és megismerkedhetünk a más istenekkel.
Az Ezüstkulcs-novellák matematikája és időfelfogása ugyanakkor Kurt Vonnegut „tralfamadori” regényeiben - nevezetesen A Titán szirénjeiben és Az ötös számú vágóhídban - köszön vissza.

Emellett Lovecraft egészen a mesék gyermekien tiszta természetfelettiségét hívja segítségül olyan rövidebb műveiben, mint az „Iranon keresése” vagy az „Ulthar macskái”. Ám még ezekben a kisebb darabokban is feltünedezik egyik-másik a lovecrafti világmindenség gyakori elemei: a Skai-folyón túli birodalom, Nyarlathoptep, a kúszó káosz, a jón és rosszon túli más istenek, és más, immár számítógépes játékokban halhatatlanná lett fantasztikus elemek közül.

S mind között a legeredetibb, a leginkább Lovecraft mítoszteremtő erejét mutató elem: a valóságosnak feltüntetett - mi több, tényleges könyv formájában kiadott - Necronomicon, az őrült arab, Abdul Alhazred istenkáromlón iszonyatos műve, a letűnt korok tiltott tudását rögzítő rettenet.

A H. P. Lovecraft válogatott tanulmányai, levelezése és versei mellett összes elbeszélő prózai művét - végül három kötetben - egybegyűjtő összkiadás ötletét Kornya Zsoltnak köszönhetjük, aki az első kötet szerkesztése mellett kiváló fordításokkal is hozzájárult a hazai Lovecraft-kultusz terjedéséhez és terjesztéséhez.

Tartalom:
Előszó

I. Messzi utazások
Árnyék az időn túlról
Az őrület hegyei
Eryx falai között
A névtelen város

II. Régmúlt idők árnyai
A végzet, amely elérte Sarnath-ot
Polaris
Iranon keresése
Más istenek

III. Álmok és látomások
A Fehér Hajó
Ulthar macskái
Celephais

IV. Randolph Carter emlékei
Randolph Carter vallomása
A megnevezhetetlen
Zarándokút Kadathba
Az ezüstkulcs
Az ezüstkulcs kapuin át

V. Kingsport titkai
A különös, magas ház a ködben
A szörnyű öregember
Az Ünnep

Kapcsolódó írásunk:
Robert W. Chambers: A Sárga Király

Galamb Zoltán

© Ekultura.hu