Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Jókai Mór füveskönyve (Bölcsesség és bohóság)

Bölcsességek. Csalóka képet kaphatunk egy író „bölcsességeiről”, ha azok nem eredeti kijelentései, hiába a saját tollából származnak; hiszen a regényekből, novellákból kimazsolázgatott elmés mondások nem feltétlenül a szerző gondolatai, hanem csupán a narrátor vagy a szereplők szájába adott, vagy fejébe ültetett eszmék és ötletek.

Jókai mondatai ettől persze még nem szűnnek meg félreismerhetetlenül Jókai Mór-i ideáknak lenni, legfeljebb a kitaláltság környezetéből kiragadva más hatást érnek el, mint magukban a könyvekben - de még ez sem feltétlenül igaz.

Igaz ellenben az, hogy minden megnyilatkozáson átviláglik az a fajta irónia, az a sajátságosan magyar akasztófahumor, ami még ugyan messze nem a huszadik század abszurdjának előfutára, kiérzik viszont belőle a romantika és a nemzeti forradalmak vérzivataros korszakának csüggedésre hajló, valahogy mégis optimista életszemlélete. Jókai nem alapjaiban tartja értelmetlennek a létezést, ám leszámol már minden olyan pre-romantikus hittel, mint a tisztaság, a becsület, vagy az emberi jóság.

A legélvezetesebb passzusok, úgy érzem, a nőkről és a szerelemről szólnak: mintha egy folyton szerelemtől mámoros nőgyűlölő beszélne hozzánk barátilag, furcsa fesztelenséggel, ugyanakkor mérhetetlen emberismerettel felvértezve Ámor csatáinak mezején - ahol hősei, mint legtöbb férfitársunk, folyton eleve vesztésre ítélt csatákat folytatnak. Mint évtizedekkel később Karinthy Frigyes, Jókai is megoldhatatlan dilemmaként mutatja be a női vonzalom rejtelmeit, a nemek békés egymás mellett élése elé háruló bosszantó akadályokat.

Ugyanez a helyzet a magyarságtudattal vagy az erkölcsbe vetett hittel is. Jókai, avagy hőseinek töredékes filozófiája szerint a hazát a szabadságban kell keresnünk, az ördög pedig az Istennel szemben százszoros erővel érzékelteti jelenlétét. Az szintén elképzelhetőnek tűnik fel, hogy többé nincs megváltás, csak evilági bukás vagy megdicsőülés, s a csalfaság - legyen szó nőről vagy barátról - akár erénnyé is lehet ebben a feje tetejére állt világban.
Csak nevetni lehet, szabad az efféle gondolatokon, hiszen ha komolyan vennénk azokat, talán rögtön vízbe fojtanánk magunkat.

Ebben az élcelődő, humorosan rezignált formában viszont erőt adnak a mindennapok apró megpróbáltatásai ellenében, mint ahogy annak idején - regények lapjaiba, hősök és elbeszélők szájába-fejébe ültetve - erőt adtak a magyar szabadságharc bukását elszenvedetteknek, a nemzeti nagyság eszményképét légvárként szertefoszlani látóknak is.

Kapcsolódó írás:

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora


Galamb Zoltán - 2006. március 11.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!