e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 10.

Névnapok
Hunor, Nikoletta
Ciprián, Edgár, Erik, Miklós, Mikolt, Tardos, Zalán

E napon született
>> Girolamo Frescobaldi zeneszerző (1583)
>> Ercole Porta zeneszerző (1585)
>> Nicholas Lanier zeneszerző (1588)
>> Henry Purcell zeneszerző (1659)
>> Louis Alexandre Piccinni zeneszerző (1779)
>> Adolf von Doss zeneszerző (1823)
>> Márkus Emília színésznő (1860)
>> Tor Bernhard Vilhelm Aulin zeneszerző (1866)
>> Caro Roma zeneszerző (1869)
>> Gellért Oszkár költő, újságíró és szerkesztő (1882)
>> Franz Werfel költő és író (1890)
>> Alekszandr Petrovics Dovzsenko filmrendező (1894)
>> Georges Bataille író (1897)
>> Halmos László zeneszerző (1909)
>> Gergely Ferenc orgonaművész (1914)
>> Robert Wise filmrendező (1914)
>> Pogány Judit színésznő (1944)
>> Jose Feliciano énekes (1945)
>> Barriemore Barlow (Jethro Tull) zenész (1949)
>> Joe Perry (Aerosmith) gitáros (1950)
>> Amy Irving filmszínésznő (1953)
>> Johnnie 'Fingers' Moylett (The Boomtown Rats) zenész (1956)
>> Chris Columbus filmrendező (1958)
>> Siobhan Fahey (Bananarama) énekesnő (1958)
>> Colin Firth filmszínész (1960)
>> Guy Ritchie rendező és forgatókönyvíró (1968)
>> Huszárik Kata színésznő (1971)
>> Øyvind Johan Mustaparta (Dimmu Borgir) billentyűs (1979)
E napon halt meg
>> Pápai Páriz Ferenc író (1716)
>> Mary Wollstonecraft írónő (1797)
>> Falk Miksa publicista és politikai író (1908)
>> Szendy Árpád zongoraművész és zeneszerző (1922)
Egyéb esemény
>> Az első X akták epizód vetítése. (1993)

Feed
RSS201
Atom1

Ed McBain: A heccelődő

Ed McBain: A heccelődő

2005. november 14.

Sorozat: A 87-es körzet, Kávé könyvek
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás éve: 2005
Fordító(k): Szíjgyártó László
Kategória: krimi / thriller
Eredeti cím: The Heckler
Oldalszám: 223
Ára: 1990 Ft


Szegjünk törvényt tudományos alapon! Ez, vagy valami nagyon hasonló lehetne ennek a remek Ed McBain kriminek a mottója, ha egyáltalán szüksége lenne reklámra. De nincs. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy A heccelődő nem a szerző életművének nyitódarabja, hanem későbbi korszakból származik (McBain első rendőrségi krimije 1956-ban megjelent), amikorra már nem csupán a 87-es körzet világát építette fel, hanem az általa kitalált és megalkotott „rendőrségi krimi” műfaja is bejáratódott (erről valamivel bővebben Varga Bálint ír a Magándetektívek című könyvében).

A folyamatosságot a menet közbeni utalások is alátámasztják, hiszen az egyik nyomozó (Steve Carella) kénytelen feleleveníteni életének korábbi, nem túl kellemes napjait, amikor szerelmével majdnem végez a gyilkossággal gyanúsított férfi, köszönhetően annak az újságírónak, aki keselyűként most is felbukkan a körzetben.
Az efféle apró, ámde fontos momentumok teszik élővé McBain hőseit, akik nem rendelkeznek hatalmas szellemi képességekkel, sőt, grál lovagnak sem tekinthetjük őket (erre jó példa Meyer nyomozó „tréfája” a könyv végén).

Egyenruhás közalkalmazottak ők, akik a törvény betartatására tették fel az életüket, illetve a bűnösök kézrekerítésére – hogy aztán mások kiszabják a megfelelő büntetést. Mindezt csapatjátékosként teszik, esetükben szó sincs magányos kutakodásról, erejüket éppen a közös munka és gondolkodás adja.
További jellemző elem, hogy a nyomozók nem élnek légüres térben, van magánéletük, szeretteik, s az olvasó már-már barátként, családtagként válik részévé ennek az életnek (is).

De térjünk vissza a bevezetőben említett mottóra: Szegjünk törvényt tudományos alapon! Ez gyakorlatilag nem jelent mást, mint a szuperbűnöző felbukkanását a 87-es körzetben, aki a valószínűségszámítást felhasználva tervezi meg a tökéletes bűntényt. Ráadásul zseniálisan eredeti alapötlettel rendelkezik, ami messze túlmutat a megszokott rablógyilkosság, betörés vagy kéjgyilkosság elkövetői szintjén.

Egyszóval reszkessetek nyomozók, jön a heccelődő. Akinek alakja annyira megtetszett a szerzőnek, hogy más regényeiben is szerepelteti.

Életrajz

Galgóczi Tamás
© Ekultura.hu