e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 3.

Névnapok
Hilda
Csobán, Manszvét, Piusz, Szerafina

E napon született
>> Pietro-Antonio Locatelli zeneszerző (1695)
>> Báró Eötvös József író (1813)
>> Alan Ladd filmszínész (1913)
>> Irene Papas filmszínésznő (1926)
>> Freddie King blues gitáros-énekes (1934)
>> Eduardo Galeano író (1940)
>> Al Jardine (Beach Boys) zenész (1942)
>> Fodor Tamás rendező (1942)
>> George Biondo (Steppenwolf) zenész (1945)
>> Eric Bell (Thin Lizzy) gitáros (1947)
>> Jean-Pierre Jeunet filmrendező (1953)
>> Steve Jones (Sex Pistols) gitáros (1955)
>> Görbe Nóra színésznő (1956)
>> Perry Bamonte (The Cure) zenész (1960)
>> Charlie Sheen filmszínész (1965)
>> Marosi Tamás (Pierrot) zenész (1969)
>> Mike Wengren (Disturbed) dobos (1971)
E napon halt meg
>> Iván Szergejevics Turgenyev író (1883)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Heltai Jenő költő és író (1957)
>> Edward Estlin Cummings költő és író (1962)
>> Harry Partch zeneszerző (1974)
>> Viktor P. Nyekraszov író (1987)
>> Frank Capra filmrendező (1991)
>> Szepes Mária író (2007)
Egyéb esemény
>> Megjelenik George Michael második szólólelemeze, a Listen Without Prejudice. (1990)

Feed
RSS201
Atom1

J. E. Kaufmann - H. W. Kaufmann: Középkori várak

J. E. Kaufmann - H. W. Kaufmann: Középkori várak

2005. november 8.

Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve: 2004
Fordító(k): Szente Mihály
Illusztrátor: Robert M. Jurga
Kategória: ismeretterjesztő / tudományos
Eredeti cím: The Medieval Fortress
Oldalszám: 324
Ára: 3900 Ft

Megannyi kosztümös kalandfilmből tudjuk: igazi középkori történet elképzelhetetlen valamirevaló várostrom nélkül. Ezt sulykolta belénk Ivanhoe, Robin Hood és Jeanne d’Arc történetének számtalan feldolgozása, A 13. harcos, az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai.
Az Arthur mondakört feldolgozó filmhordákról meg már ne is beszéljünk (pl. Excalibur), de szeretettel gondoljunk vissza a Gyalog-galopp és a Fantasztikus labirintus humorral enyhített hasonló témájú jeleneteire.
Szóval vár és várostrom nélkül elképzelhetetlen a középkori, illetve a középkorra hasonlító környezetben élő ember.

A szerzőpáros terjedelmes könyvében nem csak az európai (és a szomszédos területeken található) várak fejlődését követi nyomon, hanem olyan kérdésekre is válaszol, mint a táplálkozás, az egészségügyi viszonyok és még számos, a történelemkönyvekből kiszorult apró, ám a jobb megértéshez nélkülözhetetlen információ.

Felépítését tekintve időrendi sorrendben tárgyalja mindama fejlődést, ami a római idők és a XVI. század között végbement Európában (és a környező, kontinensünkkel kapcsolatban lévő területeken).
Nyomon követhetjük a lakótornyok elterjedését és hanyatlását, a várépítés és az ostromtechnikák egymásra hatását. Mindezt számos fotóval, és ami még izgalmasabb, alaprajzokkal bőségesen kiegészítve, hogy a közérthető ok-okozati magyarázatokról már ne is beszéljek (pedig lenne miről).

Akinek mindez még nem lenne elég, az a terjedelem majd harmadát kitevő várnéző túrán vehet részt, amely keretében Angliától egészen az egyiptomi Alexandriáig, minden fontosabb erősség említésre kerül.
Magyarföldről az esztergomi, a visegrádi és a budai vár került fel a listára. Ami, ha őszinte akarok lenni, elsőre kevésnek tűnik, de ha belegondolok és számba veszem, mennyi erősségünk maradt meg épségben, akkor elfogadható az arány.


Ha a sors szeszélye folytán várvédő lennék a középkorban, akkor a szentföldön (mai Szíria) álló Crac des Chevaliers falai mögül szeretném kémlelni az ellent (egyes források Krak des Chevaliers néven emlegetik). Még mai állapotában is bámulatos építmény, ami annak idején már a kortársakat is lenyűgözte.
A johanniták birtokolta erősséget többszöri sikertelen ostrom után csak akkor tudták elfoglalni Bajbarsz seregei, amikor gyakorlatilag megszállták a királyságot, értelmetlenné téve a további harcot.

Azért a védők kisszámú (a védelemhez szükséges létszám tizede tartózkodott az erősségben) csapata még hat hétig ezután is kitartott, s csak akkor adták meg magukat, amikor már a belső várba szorultak vissza (mellékelek pár képet illusztrációként).

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu