Jane Austen: Lady Susan

Kiadó: Lazi Könyvkiadó
Kiadás éve: 2005
Fordító(k): Barcza Gerda
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Lady Susan
Oldalszám: 171
Ára: 1800 Ft


Jane Austen írásai időgépként működve felkapják az olvasót, és modern hétköznapjaiból azonmód visszahajítják az 1700-as évek végére, az angol arisztokrácia meghitt szalonjaiba. A társadalom ezen rétege nem a mindennapi betevő megszerzésével tölti idejét, hanem a helyes viselkedés és a társasági élet kihívásainak bonyolult próbatételeivel küszködik. Mai fejjel elképzelhetetlen, hogyan voltak képesek a heteket és hónapokat kifinomult társalgással, mindennapi rituálékkal kitölteni.

Bájos és elbűvölő. Legtöbbször ez a két jelző jutott olvasás közben eszembe, ami főként az írónő nyelvezetének köszönhető. A címadó történet szinte teljes egészében levelekből épül fel, s a postára vagy küldöncökre bízott borítékok tartalma – amellett hogy a cselekmény folyamatosságát biztosítja – megmutatja, miként lehet káromkodás és tőmondatok halmozása nélkül, szóképek, alliterációk és más efféle retorikai kellékek mellőzésével megértetni magunkat.

Már-már gyermekien egyszerű szereplők mesélnek arról a pár hónapról, amit Lady Susan churchilli vendégeskedése alatt átéltek. Romlatlan lánykák, tisztes családanyák keverednek becsületes fiatalemberekkel, nem beszélve magáról Lady Susanról, akinek híre – finoman fogalmazva is – nem teljesen makulátlan.
Tisztelői számára maga a földre szállt angyal, akinek külseje tökéletes összhangban van belső értékeivel, példaképe lehet minden úrilánynak, barátsága nélkülözhetetlen a férfiemberek számára.
Azok, akik másként értékelik személyét, csupán kacér és önző nőt látnak benne, kinek az anyaság kéretlen teher, a környezetében tartózkodókat pedig szeszélyeinek és akaratának teljesítésére használja.

Jane Austen kegyéből megismerjük a résztvevők véleményét (ami időnként teljesen eltérő) az eseményekről, s miközben birtokába jutunk az igazságnak, egyúttal az angol arisztokráciáról is megtudunk egyet s mást. A kötetben ráadásként még öt rövidke levél is szerepel, tovább árnyalva frissen kibontakozó véleményünket.

Jane Austen (1775. december 16. – 1817. július 18.) művészetének fejlődésében fontos lépcsőfok az 1793–94 között íródott, de csupán 1871-ben kiadott levélregény, a Lady Susan, hiszen ebben már megfigyelhetőek azok a nagy érzelmi változások, az a komolyabb nézőpont, és az a tapasztaltabb életszemlélet, amik nem igazán voltak jellemzőek korábbi írásaira. Ennek ellenére ez a műve nem szerepel a legsikeresebb és legismertebb művei között.

Örvendetes ténynek tartom, hogy akadt egy kiadó, aki most, a 21. században hajlandó kiadni Jane Austen regényeket. Igaz, összesen hat befejezett regényéről beszélhetünk, ám ezeket a gyöngyszemek a feledés homályába merülnének, ha nem láthatnánk néha-néha a televízióban egy-egy adaptációt, illetve ha néha-néha nem találkozhatnánk egy-egy újabb kötettel a könyvesboltok polcain.

Az is igazán örömömre szolgál, hogy nem valami modern csoda, hanem egy 19. századi festmény, nevezetesen James Tissot „Bál” című képének egy részlete látható a borítón, ami jól tükrözi többek között a kor divatját is – a főszerk. megjegyzése.

Kapcsolódó írások:
Julia Barrett: Önteltség és önámítás
Büszkeség és balítélet (BBC mini-sorozat) (DVD)
Büszkeség és balítélet (2005) DVD)
Pride & Prejudice (Music from the motion picture) (CD)

Életrajz

Galgóczi Tamás