Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Stephen Lawhead: A sárkánykirály palotája

Az Albion Dala trilógia és a Pendragon-ciklus révén Lawhead nem csupán ismertséget, hanem rajongótábort is szerzett magának. A valós alapokra építkező fantasy történetek Anglia múltjával foglalkoztak, új értelmezést adva az Arthur mondakörnek (utoljára Cornwell művelt hasonlót az Excalibur trilógiájában). Új, ifjúsági regényében a hangsúly eltolódik a fantasy felé, a történelem pedig csupán bújtatott formában fedezhető fel.

Kis képzelőerővel ugyanis könnyedén eltolhatjuk a cselekményt Robin Hood idejébe, amikor az ország törvényes uralkodója külföldön raboskodik, az őt helyettesítő régens pedig megpróbálja megszerezni a hatalmat.
Alattvalója, a gonosz nottinghami bíró tetszése szerint zsarnokoskodik a környékbeliek felett, egyedül a nemesi származású Robin veszi fel a harcot ellene (érdemes elolvasni az eredteti – már ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről – befejezést, amiben Robin csúf véget ér).

Lawhead mindezt áttolja a fantasy világába. Eskevar király országától (Mensandor) messze raboskodik, a nekromanta Nimrood börtönében, akinek tervei között a világuralom megszerzése, és a Holtak Légiójának megalkotásával az ehhez szükséges legyőzhetetlen hadsereg biztosítása szerepel. Ez utóbbi vezetőjének szánja Eskevar királyt.

Mindeközben odahaza Jaspin herceg módszeresen erősíti befolyását és hatalmát az országban. Nem is titkolja célját, a trón megszerzését, ami ármánykodásainak köszönhetően már nincs is olyan messze. Mindent összevetve, a jelek a gonosz győzelmét sugallják.

Ám ekkor, ifjúsági fantasyről lévén szó, felbukkan tizenéves hősünk, Quentin, aki novíciusként mutatkozik be az első fejezetben, hogy aztán rohamos gyorsasággal beletanuljon a leendő lovag, szent, hős, országmentő, lázadó szökevény és halálraítélt szerepébe.
Mondanom sem kell, az összes elvárásnak megfelelni nem is olyan egyszerű feladat. Ennek következtében időnként elájul, majdnem meghal, és rengeteget menekül. Szerencséjére olyan barátokra és társakra tesz szert, akik nem csupán megmentik az életét, hanem tanácsaikkal, személyes példájukkal terelgetik a helyes irányba.

Bár ez utóbbira igazából nincs is szükség, mivel Quentin nem csupán naiv lélek (évekig a templom falai között nevelkedni nem túl jó iskola, ha aztán a feudális környezetben próbál valaki érvényesülni), hanem tiszta szívű ember is.

A bevezetőben felsorolt műveihez képes Lawhead sokkal könnyedebb regényt írt, ami pompás kevercse a komoly fantasynek és az ifjúsági irodalomnak, vallásboncolgató beütéssel, időnként archaikus szókinccsel. Nagyon kellemes meglepetés.

A szerző eddig megjelent könyvei:
Albion Dala trilógia
Az édenkert háborúja
Az ezüst kéz
A végtelen fonat

Pendragon-ciklus
Taliessin
Merlin
Arthur
Pendragon
Grál


Galgóczi Tamás - 2005. január 13.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Stephen Lawhead)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!